Újra a Kúria elé került a lúgos orvos ügye
2020 február 18., 13:14
A szavazó alkotmánybírók fele nem értett egyet a lúgos orvos ügyében hozott döntéssel
Ahogyan arról beszámoltunk, az Alkotmánybíróság (Ab) kedden olyan döntést hozott, aminek értelmében újra a Kúria elé kerül a lúgos orvos büntetőügye. A lúgos orvosként elhíresült Bene Krisztián az első és másodfokon eljáró bíróságok, valamint a Kúria ítélete alapján 2013. március 12-én otthonában megtámadta volt barátnőjét, és lúggal öntötte le a nemiszervét. A nő a korrekciós műtétek után is maradandó sérüléseket szenvedett. Benét tettéért a Kúria 11 év börtönre ítélte, és élete végéig eltiltotta az orvosi hivatás gyakorlásától.
Azonban amíg folyt az ügy, megváltoztak a büntetőeljárások szabályai, változott például egy, a fellebbezésekkel kapcsolatos előírás is. Erre hivatkozva fordult Bene jogi képviselője az Ab-hoz, és ebben az ügyben döntött most az Alkotmánybíróság. A döntés azonban a határozat szövege szerint szokatlanul erősen megosztotta az Alkotmánybíróságot.
A 12 szavazó bíró közül csak 6 értett egyet a döntéssel, a másik 6 különvéleményt fűzött a határozathoz (szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt, és Sulyok Tamás elnök támogatta a határozatot, ami miatt továbbra sem zárulhat le a lúgos orvos ügye). Név szerint Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László, Szabó Marcel és Szívós Mária bírák nem értettek egyet a határozattal vagy annak bizonyos részeivel, némelyikük egészen erősen is fogalmazott a különvéleményében.
Juhász szerint például a határozat kizárólag azt a célt szolgálja, hogy Benéék ügye újra a Kúria elé kerülhessen:
„A többségi határozat rendelkező részének 1., 2. és 4. pontjait nem szavaztam meg, mert azok egymásra tekintettel – prekoncepció alapján – történt meghatározása ellentétes egyrészt az Alkotmánybíróságról szóló törvény (Abtv.) rendelkezéseivel, másrészt
kizárólag azt a célt szolgálják, hogy a panasz benyújtója számára az Alkotmánybíróság megnyissa az utat a harmadfokú döntés felülvizsgálatára.”
Juhász azt írja, az Alkotmánybíróságnak semmilyen lehetősége nem lett volna arra, hogy új, Kúria előtti eljárást rendeljen el Bene ügyében.
„A többségi határozat rendelkező részének 2. pontja döntött a Kúria ítéletének felülvizsgálatáról. Álláspontom szerint e rendelkezésnek sem alkotmányos, sem törvényes alapja nincs.”
Az ilyen súlyosan fogalmazó különvélemények, és főleg azok ilyen nagy száma egyébként meglehetősen ritka a magyar alkotmánybírósági gyakorlatban.
Pokol Béla ezt írta: „Nem támogatom a rendelkező rész egyetlen pontját sem. A támadott törvényhely mozaikos megsemmisítése helyett elegendőnek tartottam e törvényhely alkotmányos követelménnyel kiegészítését, amelyre az Abtv. 46. § (3) bekezdése feljogosítja az Alkotmánybíróságot. A megsemmisítés helyett így a jogrend alkotmányosságát ezen az úton orvosolva, ekkor már nem lett volna szükség a kúriai döntéssel bejezett büntetőeljárás felülvizsgálatának elrendelésére.”
Salamon László különvéleménye nem volt ennyire sarkos, ő csak azzal nem értett egyet, hogy Bene ügyét újra kelljen tárgyalnia a Kúriának.
Szabó Marcel is azt írta, hogy szerinte nem sérült volna Bene jogorvoslathoz való joga akkor sem, ha nem utasítják új eljárás lefolytatására a Kúriát. Szívós Mária is hasonlóan fejtette ki az álláspontját.
Az, hogy a Kúriának újra kell tárgyalnia Bene ügyét, nem jelenti azt, hogy az ítélet ne lehetne akár ugyanaz, mint az előző, a Kúriának nincs kötelezettsége az ítélet enyhítésére, sem a súlyosbításra.