Kozákokkal foglalta el Oroszország leghíresebb kolostorát Szergej atya, a rendőrből lett, gyilkosságért 13 évet ült sztárpap, az orosz elit gyóntatója

Fegyveres kozákok segítségével az uralma alá hajtott egy híres szibériai kolostorkomplexumot egy sok tekintetben Rasztputyinra hajazó, ördögűzéseiről híres, az utolsó cárt az Új Jézusként tisztelő, zűrös múltú orosz ortodox pap, akit az egyháza idén áprilisban, a koronavírus-járvány nyilvános tagadása miatt eltiltott a papi tevékenységtől. Szergej atya emberei egyelőre nem engedik be a kolostor területére sem az újságírókat, sem az egyház által küldött követeket.

Ez igen színes - közben az utolsó szóig igaz - felvezetés, de színességben sehol sincs az egész sztorihoz és annak főszereplőjéhez képest.

Az ember, akit mintha Rejtő Jenő írt volna

Hősünket a legtöbben egyházi nevén, Szergej atyaként ismerik. A fehér szakállas, filmszínész kinézetű, hatvanötéves férfi civil neve Nyikolaj Romanov, ami viszont bevallottan felvett név, az utolsó, a bolsevikok által családjával együtt 1918-ban kivégzett orosz cár, II. Miklós tiszteletére. Nem véletlenül: Romanov ugyanis egy meghökkentően népszerű orosz nacionalista-monarchista-vallásos szekta, az úgynevezett cáristenítők egyik vezető figurája, akik a hitüket arra alapozzák, hogy az utolsó cár egy olyan, Jézus-szerű jellem volt, aki önként áldozta fel magát, megváltásként Oroszország bűneiért.

Szergej atya azonban felnőtt életében nem mindig pap volt, sőt. Bár a múltjáról töredékes információk állnak csak rendelkezésre, a megbízhatónak tekinthető források és tényfeltáró anyagok szerint az 1955-ben Szergej Silgumen néven született férfi rendőriskolában végzett. Egy bírósági ítélet szerint ezután zöldségbolti eladó volt, míg más források szerint szolgált rendőrként is. 1985-ben állami tulajdon ellopása és egy olyan baleset okozása miatt indítottak ellene eljárást, amiben egy utasa meghalt. Mikor feladta magát, bevallott egy rablógyilkosságot is. Mindezekért összesen 13 év munkatáborra ítélték. 1997-ben szabadult.

A saját elbeszélése szerint a telepről hazafelé 140 kilométert gyalogolt a szibériai tajgán, a jövőjéről elmélkedve.

A jövője a moszkvai ortodox papi szemináriumba vezette, ide iratkozott be, hogy azzal párhuzamosan noviciusként abba a kolostorba kerüljön, amit a cári család kivégzésének szibériai helyszínén emelt az ortodox egyház. Nem világos, hogyan tudott ilyen hihetetlen sebességű egyházi karriert befutni, hiszen az egykori fegyencet alig három évvel a tanulmányai elkezdése után, 2000. végén már apátnak nevezték ki abban a Ganina Jama nevű kolostorban, amit a cári család feltételezett nyughelye fölé emeltek.

Szergej atyának fontos szerepe volt a kolostor népszerű zarándokhellyé fejlesztésében, ám a sajtóban egyre több cikk kezdett megjelenni különféle, állítólag hozzá köthető pénzügyi visszaélésekről és zarándokok kifosztásáról. Bár az ügyeiben az egyház is vizsgálódott, nagy baja nem esett, azon felül, hogy 2005-ben áthelyezték az onnan nem messze található, 2002-ben általa alapított, sokkal kevésbé szem előtt lévő Szrednyeuralszk apácakolostorba. A két vallási komplexumot az köti össze, hogy mindkettő egy jellegzetesen orosz szekta, pontosabban az orosz ortodox egyház szektaszerű áramlata, a cáristenítők kultikus helyszíne. Ennek a szektának pedig maga Szergej atya a vezetője.

A cár, akit Jézusnak tartanak

II. Miklós, az utolsó orosz cár, egyben a Romanov-dinasztia utolsó uralkodója 1917. tavaszán, az orosz polgári demokratikus forradalom hatására mondott le a trónjáról. Néhány hónappal később a családjával együtt a biztonságukra hivatkozva Szibériába telepítették őket. 1917 októberében a bolsevikok megdöntötték a rövid életű demokratikus rendszert, és évekig tartó polgárháború tört ki a hatalmas országban. A cári rendszert és az uralkodót gyűlölő bolsevikok 1918. július 17-én, Novoszibirszk közeli lakhelyükön mindenféle eljárás nélkül agyonlőtték a cárt, feleségét, Alexandrát, négy lányukat, Mariát, Anasztáziát, Olgát és Tatjánát, illetve 13 éves fiát, Alekszejt, illetve a szolgálóikat. Később arra hivatkoztak, hogy attól tartottak, a közeledő fehér csapatok – amelyek egy héttel később foglalták el ideiglenesen Novoszibirszket – kiszabadították volna az egykori uralkodót.

A kivégzettek holttesteit titokban teherautóra, majd lovaskocsira pakolták, és a gyilkosság helyszínétől nagyjából 25 kilométernyire egy felszíni művelésű bánya egyik tárnájába rejtették, ahol azzal is megpróbálkoztak, hogy savval tüntessék el a holttesteket, bár mint utóbb kiderült, ez nem sikerült nekik. Ez a helyszín a korábban említett Ganina Jama, ahol az ortodox egyház Szergej atya segítségével a cári család tiszteletére alapított kolostort népszerű zarándokhellyé tette a kétezres évek legelején. A kolostor mára egy – a brit Independent egyik riportcikke szerint Disneylandre emlékeztető –, több épületből, templomokból, szentélyekből, boltokból és kávézókból álló, ajándéktárgyakat és Miklóst szentként ábrázoló ikonokat árusító, nyüzsgő komplexummá változott. A Ganina Jama középpontjában az az akna található, amelyikbe a meggyilkoltak testét hajították a kommunisták. A brit lap elbeszélése szerint az ottani idegenvezetők a „cáristenítők” hittételit adják elő a jegyet váltó zarándokoknak, hogy a szentté avatott Miklós tudatosan áldozta fel magát Oroszországért és az oroszokért. A hitük szerint tehát Miklós lett volna az oroszok egyfajta saját, nemzeti Jézusa, maga az Orosz Megváltó.

A hely kultuszát az sem csökkenti, hogy az ortodox egyház állításával szemben minden bizonnyal nem ez a cári család végső nyughelye.

Azt, hogy a holttestek idekerültek, a helyszínt visszafoglaló fehérek által 1918-ban sebtében készített vizsgálati jelentés tárta fel. Az antikommunista hadsereg megbízott nyomozója jelentésében azt írta, hogy a bányavágatban megtalálta a cári család tagjainak elszenesedett maradványait.

Bár a bolsevikok megpróbálták, nem sikerült nyomtalanul megsemmisíteniük a holttesteket. A gyilkosság és a bányába rejtett halottak híre azonnal kiszivárgott a környéken, a lakosság sutyorogni kezdett, ezért a bolsevikok másnap teljes titokban kiszedték a holttesteket, hogy azokat onnan pár kilométerre egy erdőszélen temessék el, jeltelen sírokba. A valódi sírokra véletlenül bukkantak rá a hetvenes évek végén, amit 1989-ig politikai okokból teljes titokban tartottak. 1995-ban egy DNS-vizsgálat igazolta végül, hogy a Romanovok csontjait találták meg. Amiket a fehérek nyomozója talált 1918-ban a bányában, valószínűleg állati csontok lehettek.

Az ortodox egyház azonban nem fogadta el a vizsgálati eredményeket, annak ellenére sem, hogy időközben négy különböző genetikai vizsgálat igazolta, hogy a Gamina Jamában talált csontok nem lehetnek a Romanovokéi..

Mindez azonban nem akadályozta meg, hogy a cári család körül bizarr nacionalista-vallásos kultusz alakuljon ki. Szergej atya pedig ennek egy vezető szervezőjeként, sőt több forrás szerint a szekta vezetőjeként az évek során orosz gazdasági-, politikai és sportelit számos vallásos-nacionalista tagját ismerte meg, méghozzá a gyóntatójukként.

Van, akiről ez nyíltan kiderült – ilyen például Natalja Poklonszkaja volt krími főügyész és parlamenti képviselő, a Duma alelnöke, aki befolyásos politikusként annyira szélsőséges híve a Miklós-kultusznak, hogy még az orosz ortodox egyház is elhatárolódott tőle, amikor 2017 tavaszán azt állította, hogy csoda történt, mert egy szimferopoli Miklós-szobor illatos mirrhát könnyezett.

Abban, hogy a sötét múltú és folyamatosan gyanús ügyekbe keveredő Szergej atyából befolyásos egyházi figura és az orosz internet sztárja válhatott, komoly szerepe volt Poklonszkajának. A nő saját maga ugyanis a mémtörténet egyik legvalószerűtlenebb sztárja.

Miután az ukrán forradalom után Oroszország megszállta az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet, ami egy minimum vitatott népszavazás révén kinyilvánította a függetlenségét, elszakadt Ukrajnától, majd csatlakozott a putyini Oroszoroszághoz, nehezen találtak jelentkezőt az új entitás főügyészi pozíciójára. A fiatal Poklonszkaja elvállalta, hogy a bemutatkozó sajtótájékoztatója után pár nappal már népszerű mémfigura és - arcról legalábbis - világszerte ismert ember váljon belőle, hiába volt igazából egy szinte mindenki által elítélt katonai agresszió egyik arca. A híradófelvételek japán nézőit a szőke, fiatal, szabályos arcú, nagy szemű, gyakran egyenruhában mutatkozó nő ugyanis egy mangafigurára emlékeztette, ezért Japánban instant online kultusza támadt, ami rövidesen az egész világon végigsöpört.

Szergej atya pedig az ő révén országszerte közismert figurává vált. De közben további olyan népszerű figurák lelkiatyja is lett, mint az NHL egykori legendás orosz hokisa, Pavel Dacjuk és állítólag nehézsúlyú maffiózók lelkét is ápolta.

Szergej atya a kapcsolati hálójának szövögetése közben arról is híres lett, hogy előszeretettel foglalkozott ördögűzéssel, amiben akkora sztár lett, hogy a világ minden részéből érkeztek hozzá Szibériába démonoktól megszállt emberek. Szintén növelték az ismertségét a vad összesküvés-elméletekkel átszőtt beszédei. Antiszemita teóriák mellett sok más között hitt abban, hogy a bankkártyák elektronikus rabszolgává teszik az embereket, vagy hogy egy Brüsszelben található "világkompjúteren" tárolják az összes élő ember adatait.

Szergej atyának akkora informális hatalma van, hogy annak ellenére tevékenykedhetett lényegében háborítatlanul 2020 tavaszáig, hogy időközben lelepleződött a bűnözői múltja, illetve jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy az apácakolostora alapításakor jogellenesen szerezte meg több környékbeli gazdálkodó földjeit.

Gyakorló összeesküvés-elmélet hívőként persze a koronavírus-járvány létezését is tagadta és nem volt hajlandó felhagyni a misézéssel. Ez kezdetben tetszett az egyházának, ám később, idén tavasszal, erre hivatkozva megvonták tőle a misézés jogát.

Szergej atya ma azzal kerül be a hírekbe, hogy szó szerint elkergette az általa alapított apácakolostort kezdetektől vezető Varvara nővért, a komplexumot fegyveres kozákokkal vette körül és azt nyilatkozta, hogy nem hajlandó távozni, csak ha a rendőrség vagy a Nemzeti Gárda kényszeríti erre fegyverrel.

Ha bárki másról lenne szó, biztosra vehetnénk, hogy ez itt a bizarr karrier vége, de Szergej atyáról bármi elképzelhető.