Iszonyatosan meleg van Szibériában
2020 június 23., 02:10
A szibériai hőhullám a klímaváltozás hatásainak drámai bizonyítéka
Történelmi hőhullám izzasztja meg idén Szibériát. Január és június között több mint 5 fokkal volt melegebb az átlagosnál, egy júniusi napon 38 fokot mértek Verhojanszkban - ez volt az eddigi legmagasabb hőmérséklet, amit valaha az Északi-sarkkörön túl mértek. Ezeket az adatokat vizsgálta a brit meteorológiai szolgálat által vezetett nemzetközi klímakutatócsoport, és megállapították:
az emberi tevékenység okozta klímaváltozás nélkül szinte lehetetlen lett volna, hogy mindez megtörténjen.
Azért csak szinte, mert hőhullámok mindig is voltak, és szimulációk segítségével kiszámolták, klímaváltozás nélkül milyen gyakran fordulna elő konkrétan ilyen hosszú és forró hőhullám Szibériában. Az eredmény: 80 ezer évente.
A klímaváltozás viszont a kutatócsoport számításai szerint 600-szor gyakoribbá tette az ilyen események bekövetkezését. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi klímaadatokkal számolva 130 évente sújthat le ilyen durva hőhullám Szibériára. A tanulmány szerint ez a klímaváltozás bolygóra gyakorolt hatásának egyértelmű bizonyítéka. Zeke Hausfather klímakutató pedig a New York Timesnek azt mondta: ha folyatódik az üvegházhatású házok magas szintű kibocsátása, az évszázad végére így fog kinézni egy átlagos nyár Szibériában.
Az „így fog kinézni” a nagy meleg mellett drámai események sorát jelentette.
- A nagy forróság erdőtüzeket hozott magával, a tüzek miatt miatt 56 megatonna szén-dioxid került a légkörbe. (Belgium teljes éves kibocsátása ennyi.)
- A permafroszt, vagyis örökké fagyott talaj olvadása volt az egyik oda annak, hogy Norilszk mellett június elején 21 ezer tonna olaj ömlött ki egy hatalmas tározóból, miután az megsüllyedt.
- A nagy meleg hatására pedig szokatlan léptékben szaporodtak a szibériai molylepkék is, amelyek lárvái százezrével támadták meg a toboztermő fákat.
A szibériai hőség miatt a Föld átlaghőmérséklete január és május között olyan mértékben nőtt, hogy a második legmagasabb értéket érte el a mérések kezdete óta. Az Arktisz a megfigyelések szerint a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegszik. Az Északi-sark hőmérséklete 1850 óta 2 Celsius-fokkal nőtt, míg a globális emelkedés 1 Celsius-fok volt.
A brit kutatók külön foglalkoztak azzal is, hogy az Északi-sark éghajlatának változása kulcsfontosságú Nagy-Britannia számára. Az ország klímáját meghatározó tényezőket jelentősen befolyásolja az Arktisz éghajlata. Katharine Hendry, a Bristoli Egyetem tudósa szerint a szélsőséges brit időjárási jelenségek egész sorát lehet az Északi-sark klímaváltozásához kötni, köztük a 2015-ben és idén februárban bekövetkezett súlyos áradásokat.
Vlagyimir Putyin orosz elnök június elején rendkívüli állapotot hirdetett Szibériában. Múlt hétvégén egyszerre 300 helyen volt erdőtűz Oroszországban. (New York Times, World Weather Attribution, Moscow Times, MTI)