Az eddig ismertnél négyszer többe fájhatott a Mátrai Erőmű a magyar államnak

• 17,44 milliárdért vett a magyar állam egy nagy szénerőművet Mészáros Lőrinctől márciusban.
• Már akkor is azt mondta az ellenzék, hogy ez nagyon rossz üzlet volt az állam részéről.
• Az MSZP elnöke kikérte a bevásárlás dokumentációját, amit kedden nyilvánosságra is hozott.
• Ebből az derül ki, hogy a vételáron felül még 57,7 milliárd forintot kellett a cégre költenie az államnak.

Tavaly, karácsony előtt egy nappal jelentették be, hogy a magyar állam energetikai vállalata, az MVM, megvásárolja a Mátrai Erőművet. Az eladó Mészáros Lőrinc felcsúti üzletember volt.

Az üzletet idén márciusban zárták, már a vírus miatt elrendelt korlátozások idején. A karácsonyi bejelentéshez hasonlóan egy olyan alkalommal, amikor az emberek többségének a figyelmét más dolgok kötötték le. Az üzlet eddig is nagyon furcsának tűnt, és most olyan adatok kerültek nyilvánosságra, amelyek alapján még furcsábbnak látszik.

Az üzlet zárásakor az derült ki, hogy az állami cég 17,44 milliárd forintot fizetett a Mátrai Erőműért, és a mellette működő, biomasszát előállító Geosol Kft-ért. Csakhogy most az derült ki, hogy az MVM több mint négyszer ennyi pénz felszabadítását kérte az államtól, hogy az üzletet meg tudja kötni.

Szükségét látta ugyanis a vállalat vezetése, hogy megadjon még 4,9 milliárd forint tagi hitelt, amit Mészáros magántőkealapjának kellett kifizetni; továbbá kellett még 26,4 milliárd forint tőkeemelés; és még egyszer 26,4 milliárd forint áthidaló hitelkeret is, hogy az erőmű működőképes maradjon.

Az áthidaló hiteleket és a tőkeemelést az MVM az üzlet lezárulta utáni időszakra kérte a kormánytól, vagyis ezek nem részei a vételárnak, de az MVM vezetése szorosan összekapcsolta a pénz igénylését az adásvétellel, mondván másképpen nem lehet működtetni a céget.

Vagyis összesen 75,14 milliárd forintra volt szüksége az MVM-nek, hogy megszerezze az erőművet.

Az erről szóló dokumentumokat kedd reggel hozta nyilvánosságra az MSZP a honlapján, miután a párt elnöke, Tóth Bertalan, közérdekű adatigényléssel fordult az MVM-hez. Az MVM számos dokumentumot átadott, bár a legtöbb erősen hiányos, kitakarások, illetve visszatartott mellékletek sora korlátozzák a nagy állami bevásárlás teljes megismerését. A hiányzó adatokért Tóth pert indít az MVM ellen.

Drágának tűnt, de nem lehetett tudni, hogy ennyire

Azt eddig is lehetett sejteni, hogy az államnak valójában többe kerül majd az erőmű megszerzése, mint a vételár volt, hiszen abban a két évben, amíg Mészárosé volt, veszteségesen működött. Már az átvételkor látszott, hogy sok pénz hiányzik a cégből, de hogy mennyire sok, az csak most derült ki.

Pedig már a 17,44 milliárdos vételár is soknak tűnt, főleg annak ismeretében, hogy amikor Mészáros Lőrinc átvette a céget, 11,2 milliárd forint osztalékot vett ki belőle. Ezt az összeget még az előző, német tulajdonos rakta félre, feltehetően a 20-as évek második felében esetékes rekultivációra, azaz a környezeti károk enyhítésére.

Az egész üzlet kezdettől annyira büdös volt, hogy Szél Bernadett független képviselő már februárban, a vételár bejelentése előtt feljelentést tett a rendőrségen hűtlen kezelés miatt, mert ahogy akkor fogalmazott, "a kormány egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, azonnali tőkepótlásra szorult, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőműroncsot vett meg Mészároséktól ismeretlen áron." (A Nemzeti Nyomozó Iroda májusban bűncselekmény hiányában a nyomozást megszüntette, mondván az MVM körültekintően mérte fel a költségeket.)

Az MSZP által most nyilvánosságra hozott adatokból az is kiderül, hogy az MVM igazgatósága a döntést felterjesztette Bártfai-Máger Andreának, az MVM-t felügyelő tárca nélküli miniszternek. A döntés feljebb pöckölése az igazgatóság indoklása szerint az MVM alapszabályából következett, de az MSZP értelmezése szerint a cég vezetői így akarták a felelősséget eltolni maguktól. Ezt az értelmezést erősítik a 444-hez eljutott tavaly év végi iparági pletykák is, amelyek arról szóltak, hogy az MVM vezetői nem akarták, hogy rájuk égjen a döntés, mert korántsem voltak meggyőződve az üzlet racionalitásáról, és saját védelmükben kérték a miniszter világos utasítását.

Kitakart kockázatok

A nyilvánosságra hozott dokumentumok között szerepel a PricewaterhouseCoopers nevű tanácsadó cég jelentése is, amelyben átvilágították az MVM-nek az erőművet. A cég sok oldalon keresztül sorolja, hogy milyen kockázatokat kell vállalnia a vevőnek, de ezeket lényegében mind kitakarták az MVM-nél, így erről értelmezhető információk nincsenek, csak annyi világos, hogy bőven találtak kockázatokat.

Minden december 18-án történt

A PricewaterhouseCoopers már tavaly nyáron jelentkezett az átvilágításra, a munkát nyilvánvalóan el is kezdték valamikor 2019 második felében, de az egészet minden jel szerint csak utólag papírozták le.

Erre utal legalábbis, hogy 2019 december 18-án hagyta csak jóvá hivatalosan az MVM vezetése az átvilágítás megrendelését, amit még ugyanezen a napon le is szállítottak neki, és szintén ugyanezen a napon az MVM igazgatósága a jelentés alapján határozatot is hozott a vásárlás kezdeményezéséről.

A határozatot az MVM elnök-vezérigazgatója már 16-án előterjeszthetőnek minősítette a dokumentumok szerint, pedig elvben a határozat alapját képező tanulmányt még meg se rendelte vállalat akkor még.

Az MSZP tiltott állami támogatást gyanít

Az ellenzék kezdettől, az üzlet első bejelentése óta úgy értelmezte a helyzetet, hogy az állam rossz üzletet kötött, Mészáros Lőrinc aránytalanul sokat keresett rajta, az adófizetők pedig túl sokat buktak. Az MSZP-t a most bemutatott dokumentumok ebben a vélekedésében megerősítették, ezért a párt azt tervezi, hogy az Európai Bizottsághoz fordul, hogy vizsgálják meg, hogy Mészáros cégei nem jutottak-e tiltott állami támogatáshoz.

Minden tranzakció mindig gyanús volt az erőmű körül

A Mátrai Erőműben termelik a hazai áram mintegy 15 százalékát, jórészt lignit tüzelésével. A technológiát előbb-utóbb ki kell vezetni az EU-s szabályok alapján, néhány év múlva várhatóan be kell majd zárni az erőművet és a mellette lévő bányákat is. A átállásra és a rekultivációra komoly uniós pénzeket lehet majd lehívni.

Az erőművet 1995-ben privatizálta a magyar állam, a vevő a német RWE volt. Az első Fidesz-kormány a 90-es évek végén felmondta a privatizációs szerződés titkos záradékát, ami alapján jelentős kapacitásbővítést ígértek a németeknek, akik a 74 millió dolláros vételárat 100 millióra növelték emiatt. A privatizációs szerződést - a titkos záradékkal együtt - Kocsis István intézte annak idején az állam részéről, de mire a Fidesz a záradékot felmondta, addigra ő már az RWE magyarországi érdekeltségét irányította. Kocsis jelenleg más ügyekben elkövetett gazdasági visszaélések miatt a börtönbüntetését tölti.

Az RWE 2017-ben adott túl az erőművön, és a vevő egy olyan projektcég volt, ami részben Mészáros Lőrinc magántőkealapjából, részben egy cseh energetikai vállalatból állt. Mészáros hamarosan kivásárolta a cseheket, és az erőművet Opus nevű részvénytársasága és a magántőkalapja között osztotta szét. Az említett 11 milliárdos osztalékból piaci becslések szerint nagyjából fedezni tudta a csehek kivásárlását.

Nem tartotta meg azonban sokáig az erőművet, hiszen már 2019 nyarán felmerült, hogy az államnak adná tovább. Hogy ez kinek az ötlete volt, az nem világos. Korábban Orbán Viktor arról beszélt, hogy az eladó kereste meg az államot, de az MVM igazgatósági előterjesztésében már az áll, hogy ők keresték meg az eladót.