Nagyon veszélyes járványügyi helyzetre figyelmeztet a kormánynak szakértő matematikus professzor

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

Kemény őszre készülhetünk fel járványügyi szempontból az alapján az interjú alapján, amit Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikus professzora adott a Portfoliónak.  

Röviden: a járvány terjedési sebessége veszélyes, erre jön még rá az iskolanyitás, a határzár nem jelent megoldást, mert a behurcolt és azzal összefüggő esetek csak az a fertőzések 10 százalékát teszik ki, és nem elég hatékony, túlságosan lassú a tesztelési rendszer. 

Röst és matematikus csapata nem saját magának készít anyagokat a járványról, hanem az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, a kormánynak és a döntéshozóknak. 

Orbán Viktor, vele szemben Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora és a jobb szélen Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem járványtannal foglalkozó matematikusa a Karmelita kolostorban 2020. március 26-án.Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán/MTI/MTVA

Bár tavasszal már sokan megtanulták, hogy mi az a reprodukciós szám (R érték), de nem árt felfrissíteni a tudást, mert ez most a legfontosabb adat. Azt fejezi ki, hogy egy fertőzött átlagosan hány másik embernek adja át a fertőzést, vagyis ezzel mérhető, hogy a járvány milyen sebességgel terjed. Amíg ez a szám 1 körül van, lehet mondani, hogy megfelelő a helyzet, de ha tartósan 1 fölé megy, akkor már baj van. 1,3-as értéknél már komoly járvány várható. Mindenféle védekező intézkedések nélkül az új koronavírusnak tipikusan 2,5-3 között van a reprodukciós száma. 

Magyarországon az elmúlt napokban nagyon megugrott a reprodukciós szám, jelenleg 2-2,5 ez az érték, ami Röst szerint mindenképp nagyon veszélyes.Az pedig biztos, hogy az iskolanyitás növelni fogja a reprodukciós számot. Hogy pontosan mennyivel, az Röst szerint bizonytalan. 

„De ha eleve növekvő trenddel, 1 fölötti reprodukciós számmal megyünk neki az iskolának, akkor ott van az a kockázat, hogy ezt olyan magas szintre visszük, ami már nagy járványt okoz.”Nemcsak nálunk, Európában mindenhol nyitnak az iskolák, és mindenhol bizonytalanság van, hogy ez milyen kockázatot jelent. Röst szerint az Európai Járványügyi Központnak nemrég megjelent egy összefoglalója, amiben óvatos optimizmus volt. 

Azt lehet tudni, hogy a gyerekek nagyrészt tünetmentesen vagy sokkal enyhébb tünetekkel vészelik át a fertőzést, mint a felnőttek, viszont az a kis részük, aki tünetes, ugyanakkora víruskoncentrációt mutat, mint a felnőttek. De itt nem csak arról van szó, hogy a gyerekek kontaktusszáma megnő. 

„Most 6-23 éves korig egy óriási tömeg egyszerre megy be az oktatási intézményekbe, és nemcsak a gyerekek, hanem a tanárok és más iskolai dolgozók is. Megnő a tömegközlekedést használók száma, főleg Budapesten és a nagyobb városokban, a szülők is többet találkoznak. Összességében ez egy jelentős kontaktusszám-emelkedés egyszerre” - mutat rá Röst.

A fiatalok körében jól láthatóan terjed a járvány: sok eset szórakozóhelyekről és gólyatáborokból érkezik. A matematikus arra is figyelmeztet, 

„hogy az adatokban, így a mostani esetszám-növekedésben is van egy kéthetes késés. Akiket most regisztrálunk, azok jelentős része még augusztus közepén fertőződött meg. A hosszú hétvége hatása csak most fog jönni.”

A kormány által elrendelt határzár nem jelent megoldást arra, hogy ne szabaduljon el a vírus. Röst azt mondja, hogy a külföldi behurcolások tényleg meghatározóak voltak még július elején, azóta viszont ezek aránya jelentősen csökkent, részben mert a saját eseteink száma is megnőtt.

Jelenleg már a 10 százalékot sem igen éri el a behurcolt és azzal összefüggő esetek aránya.

A professzor szerint a járvány most valóban a fiatal generáció tagjai között terjed. 

Az esetek medián életkora áprilisban még 69 év volt, ez most 31 év, vagyis az esetek fele 31 év alatti.

Ami adhat egy fals biztonságérzetet. Röst szerint ugyanis „hasonlít ahhoz, ami Floridában történt, ami kicsit aggasztó. Ott is volt egy olyan periódus, amikor az esetszámok ugyan emelkedtek, de a kórházi kezelések és a halálozások száma nem. Emiatt kevésbé aggódtak az esetszám-növekedés miatt. Az esetszámok felfutását követően öt héttel viszont a halálozások számában is bekövetkezett a felfutás”.

Floridában több hét kellett ahhoz, hogy a vírus szétterjedjen más korosztályokban és eljusson az idősebbekig, és a sérülékeny csoportokig.

Senki nem akarja a bezárkózást, de túl sok opció nincs

Röst szerint nyilván senki nem akar visszatérni az általános kontaktuscsökkentéshez, ami a gazdaság vagy a társadalom működését akadályozná. Túl sok opció viszont nincs. Csábító elképzelés, hogy meg kell védeni a magas kockázatú személyeket, a többiek pedig éljék a megszokott életüket. Csakhogy a veszélyeztettek csoportja óriási, a lakosság közel harmada. „Őket teljesen izolálni a többiektől nem realisztikus, ezt egyetlen országnak sem sikerült megoldani” - véli a professzor. 

Most a közösségben terjed a járvány

A Japánban bevált 3C lényege, hogy kerüljük azokat a szituációkat, amik a csoportos fertőzéseknek kedveznek. Ezek a zárt, rosszul szellőző helyek, a zsúfoltság, és a közeli kontaktusok.

„A mostani hullám abban is különbözik a tavaszitól, hogy míg akkor az esetek jelentős része intézményekhez volt köthető (kórházak, szociális otthonok), jelenleg a közösségi terjedés dominál. 

A közösségben lényegesen több eset van most, mint március-áprilisban volt. Ezért akármilyen intézkedések is születnek, az egyéni védekezésnek, tudatosságnak, fegyelmezettségnek óriási szerepe lesz az ősszel” - véli a professzor.

Túl lassú a magyar tesztelés

A tesztek sem működnek megfelelően Magyarországon. A professzor arra hívja fel a figyelmet, hogy nyáron több más ország is arra fektetett nagy hangsúlyt, hogy jelentősen felskálázta a tesztelési kapacitásait, melynek eredményeként sokkal többet tesztelnek, ezért a jelenlegi esetszámaik nehezen összehasonlíthatóak a tavasziakkal. 

Fontos lenne a gyorsaság is. Magyarországon egyszerűen túl sok időt veszítünk el. Jelenleg ugyanis a tünetesekre fókuszál a rendszer, pedig lehet tudni, hogy a fertőzések egy jelentős részét eleve olyan esetek okozzák, akik a fertőzés átadásakor nem mutatnak tüneteket. Általában a tünetek megjelenése előtti egy-két napban, illetve a tünetek megjelenését követő néhány napban a leginkább fertőző egy koronás. 

De mi van nálunk? „Amikor valaki elkezd tüneteket mutatni, eltelhet egy-két nap, mire komolyan veszi és felhívja az orvost. Ha úgy ítélik meg, hogy koronavírus-gyanús az eset, kérnek tesztet. Erre sokszor napokat kell várni, utána az eredményekre szintén. Előfordul, hogy a tünetek után 8-10 nappal derül ki valakiről, hogy pozitív. Addigra már túl is van az igazán fertőző fázisán, szinte felesleges karanténba rakni. Látszik, hogy egy nagyon rövid időintervallumban kellene lebonyolítani a hatékony tesztelést, ami nagyon nehéz, és itt jön be a képbe a kontaktuskutatás. Akiket egy megtalált eset fertőzött meg, azok még a fertőzés korábbi fázisában vannak. A kontaktuskutatáson keresztül olyan embereket is ki lehet emelni a fertőzési láncból, akik még a tüneteik megjelenése előtt vannak. Így lehet elérni, hogy ennek érdemi hatása legyen a járványgörbére” - mondja Röst.

444 MAKRO a Kör tagjainak

A 2018‑as választások titkos tárgyalásainak története.

Megnézem