A kormány szerint nincs pedagógushiány, de több segítő kell az iskolákba

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem
  • Megjelent a kormány következő tíz évre szóló köznevelési stratégiája, kevés konkrétummal, de azért néhány számszerű ígérettel. 
  • Bár a szöveg szerint nincs pedagógushiány, bővíteni kellene a segítői létszámot, akár a felsőbb évfolyamos középiskolások bevonásával. 
  • Felvetik a pedagógusképzés módosítását is, erősítenék a nemzeti identitást és a hazafias elkötelezettséget. 

Az európai uniós tagállamoknak időnként hosszas stratégiákban kell bemutatniuk, hogyan képzelik el a társadalom nagyobb szegleteinek jövőjét, milyen pontokon nyúlnának bele, merre fejlesztenék őket. Ebből sokszor csupa általánosság és kevés konkrétum születik, mégis tanulságos, hová helyezi a kormány a hangsúlyokat, amikor nem a szavazókkal, hanem az EU-val kommunikál. 

A most megjelent 2021-2030-as köznevelési stratégiában például egyetlen szó sem esik az iskolaőrségről. Eleve a tanárokkal szembeni erőszaknak is csak egy fél bekezdés jutott a 81 oldalon, pedig ez hónapokon át fontos eleme volt a kormány Gyöngyöspata-ügyi kommunikációjának. Annyira, hogy a szegregációs per - amit májusban végleg megnyertek az érintettek a Kúrián - inkább szólt a nyilvánosságban az erőszakos gyerekekről, mint a romák elkülönítésének problémájáról

Ehhez képest most szűkszavúan azt írják: „Fontos célunk a pedagógusok elleni verbális és fizikai erőszak megszüntetése, amely komplex, több megközelítést tartalmazó és rendszerszintű intézkedéseket tesz szükségessé.”

Ennél valamivel több szó esik a gyerekek közti erőszakról, de nem annyira a fizikairól, hanem az internetesről, vagyis a cyberbullyingról. Ez a „tanulók összehangolt értelmi-lelki-fizikai fejlesztése” című részben kerül elő, ugyanott, ahol fejlesztési irányként említik

  • a nemzeti identitás, a hazafias elkötelezettség erősítését,
  • a családi életre nevelés hangsúlyosabbá tételét,
  • a művészeti, valamint az egészség- és környezettudatos programok folytatását.

Ha már Gyöngyöspata: homályosan ugyan, de felmerül a stratégiában a szegregáció problémája. Azt írják, helyi szintű beavatkozásokra van szükség a szegregáció csökkentése és megelőzése érdekében. Az viszont nem derül ki, mit takarnak az „oktatásszervezési gyakorlatok” és az „innovatív pedagógiai eszközök”, amelyek a hátrányos helyzetű, köztük roma diákokat segítenék. (A stratégia végén azt írják, a konkrét intézkedések más fejlesztési dokumentumokban fognak megjelenni.)

Ugyanakkor azt írják, az oktatási rendszer egyre jobb a gyerekek otthonról hozott hátrányainak leküzdésében. Ezt arra alapozzák, hogy a 2018-as PISA-mérés szerint a gyerekek szövegértése közti különbség 19 százalékát magyarázta az eltérő családi háttér, míg korábban ez 20 felett volt. A kormány szerint a javulás részben az iskolák állami fenntartásba vételének köszönhető.

Ettől függetlenül az PISA-mérést végző OECD legutóbb is úgy emlegette Magyarországot, mint ahol különösen erős az összefüggés az otthoni körülmények és az iskolai teljesítmény közt, hasonlóan például Fehéroroszországhoz, Romániához, vagy akár Franciaországhoz. 

A stratégia azt is kiemeli, hogy szövegértésből, matematikából és természettudományból is javítottunk a 2015-ös PISA-eredményhez képest. Ez igaz, bár valamelyest megkönnyítette a dolgot, hogy akkor évtizedes távlatban a legrosszabb eredményünket hoztuk

Fotó: Illyés Tibor/MTI/MTVA

A kormány szerint nincs rendszerszintű pedagógushiány sem, hiszen egy tanárra átlagosan 12 diák jut. (Augusztusban legalább 1100 tanárt kerestek az iskolákban, a minisztérium szerint azért, mert ilyenkor váltanak álláshelyet.) 

Azt viszont elismeri a stratégia, hogy jóval több segítő szakember kell az iskolába, mivel most a tanárok rengeteg időt szánnak nem pedagógiai munkára: étkezés szervezésére, adminisztrációra, gyerekek kísérésére. Ezért „a pedagógusok létszámának növelése helyett” a segítő személyzetet kell bővíteni.

Megfontolandónak tartják azt is, hogy a középiskolák felsőbb évfolyamairól bevonják a diákokat a technikai asszisztensi, informatikai eszközökkel kapcsolatos feladatokba.Konkrét javaslat még a kétféle (4+1 és 5+1 éves) tanárképzés összevonása, a kezdő tanárok csoportos mentorálása és további tanuszodák építése, hogy minden óvoda és iskola közelében legyen ilyen. A stratégia tartalmaz még néhány számszerű vállalást is 2030-ra. Ilyen például, hogy 

10 százalékra kell csökkenteni a végzettség nélküli iskolaelhagyás mértékét, ami most 12 százalék. Ugyanezt már már a 2014-es stratégiában is kitűzték, akkor 2022-re.Továbbá:

  • a nyolcadikosok 75 és 65 százalékának kell legalább alapszintet hoznia szövegértésből és matematikából (ez most 71 és 58 százalék),
  • a diákok maximum 15 százaléka tartozhat a legrosszabb fizikai fittségi kategóriába (most: 28 százalék),
  • legalább a tanárok felének használnia kell informatikai eszközöket az óráik 40 százalékán (most 33 százalékuk tesz így),
  • 10 százalékra kell csökkenteni a végzettség nélküli iskolaelhagyás mértékét (most 12 százalék),
  • a diákok 60 százalékának legalább egy nyelvből használható tudással kell rendelkeznie (most 42 százalék),
  • a tantermek 60 százalékát fel kell szerelni interaktív táblával (most 50 százalék).