Tavasszal azt hitték, nyertek – ősszel a járvány visszavág Izraelben

444 Hírlevelek
Hírleveleink házhoz visznek mindent, amit tudni kell.

Szeptember 18-án pénteken, a zsidó újév kezdetekor, Izrael ismét karanténba vonul. A közel-keleti állam lesz az első a fejlett országok közül, amely a tavaszi teljes leállás után másodszorra is kénytelen ehhez a módszerhez folyamodni a koronavírus-járvány megfékezésének érdekében. A három hétre tervezett karantén valamennyi szabálya még nincs tisztázva, de az már látszik, hogy: 

  • Az izraeliek nem hagyhatják el otthonaik 500 méteres körzetét. Kivéve, ha dolgozni mennek, vért adni, közvetlen rokonuk temetésére, tüntetni, orvoshoz, jogi ügyet intézni, és elvált szülők is átadhatják egymásnak közös gyermeküket.
  • Bezárnak az oktatási intézmények, csak a speciális nevelésű gyerekekkel foglalkozók üzemelhetnek tovább. Az iskoláknak át kell állniuk a távoktatásra.
  • Bezárnak az üzletek és vendéglátóhelyek. Csak az élelmiszerboltok és gyógyszertárak maradhatnak nyitva, és az éttemek házhozszállításra továbbra is dolgozhatnak.
  • Fedett helyiségben nem tartózkodhat egyszerre tíz embernél több.
  • Szabad téren nem szabad húsz fősnél nagyobb csoportnak összegyűlnie.
  • A vallási szertartásokat bonyolult rendszer szabályozza majd, de itt is az a fő cél, hogy minél kevesebb ember kerüljön egymással kapcsolatba.
Ultraortodox zsidók egy műanyaggal elszeparált helyiségekre osztott izraeli zsinagógábanFotó: MENAHEM KAHANA/AFP

Az izraeli karantén nem csak azért rossz hír, mert ők az első duplázók, hanem azért is, mert az ország hónapokon át az egyik legjobb példa volt a koronavírus elleni küzdelemre. Tavasszal náluk kevesen tudták jobban minimalizálni a járvány negatív egészségügyi és gazdasági hatásait, most viszont éppen hogy a sereghajtók közé kerültek. 

Hogy miért volt Izrael ilyen sikeres tavasszal, azt, ahogy ez az elemzés is összefoglalja, jó részben az ország speciális helyzetének volt köszönhető. A 9 millió lakosú Izrael viszonylag kicsi, és egyik oldalról tenger, a többiről pedig vagy teljesen lezárt, vagy csak nehezen átjárható határok övezik, és így könnyen elzárható a külvilág behatásaitól. Az ország egészségügyi rendszere a világ legjobbjai közt van, a lakosság pedig hetven év háborús- és terrorfenyegetésnek köszönhetően hozzászokott a komoly veszélyhelyzetekhez, és ahhoz, hogy ilyen esetekben fegyelmezetten kövesse a hatóságok utasításait.

Mindezek eredményeként Izrael tavasszal kiválóan vizsgázott. A légiforgalmat Kínával már januárban leállították, aztán márciusban jött az iskolák bezárása, majd március végétől április közepéig a totális karantén. Mindez természetesen masszív tesztelési programmal párosult, aminek köszönhetően május végén már csak napi 9-10 új igazolt fertőzöttet találtak Izrael-szerte.

Az izraeli védekezésben oroszlánrész jutott annak a kontaktkutató és -követő appnak, amint a Sin Bét, az ország belbiztonsági szolgálata fejlesztett. Az évtizedek óta terrortámadások megakadályozásával, valós és digitális kapcsolati hálók felgöngyölítésével foglalkozó Sin Bét annyira jó munkát végzett, hogy Benjamin Netanjahu kormánya egy időre le is kapcsolta a nyugati világban páratlanul hatékonyan működő, viszont páratlan jogkörökkel is felruházott rendszert. Aztán július elején kénytelenek voltak visszakapcsolni.

Július elején ugyanis Izraelben meredeken emelkedni kezdtek a fertőzésszámok, és a július végi csúcsról (36 300 aktív eset) ugyan sikerült lejjebb vinni augusztusra, de szeptember elejétől ismét ugrásszerűen nő az esetszám, szeptember 15-én már több mint 40 000 aktív koronavírusos eset van Izraelben. Szeptember közepén az ország már az egymillió lakosra jutó új megbetegedések arányában az abszolút világranglista élén állt. Tavasszal kevés halálos áldozat volt Izraelben, ez a szám most már 1100 felett van.

Ahogy a tavaszi sikernek, úgy a nyári kudarcnak is sok összetevője van. Például maga a siker. A karanténból kiszabaduló izraeliek közül sokan úgy érezték, hogy legyőzték a betegséget, már nincs mitől félniük. Ez már magában is probléma lett volna, de erre az érzésre a politika is rásegített.

A március 2-i parlamenti választás előtti kampányban a mindent túlélő és minden hájjal megkent Netanjahu miniszterelnöknek az volt az érdeke, hogy a járvány minél komolyabb veszélyként jelenjen meg az izraeli köztudatban, ő pedig olyan államférfiként, aki meg tudja védeni népét ettől a fenyegető veszélytől. Netanjahu a választáson ugyan nem aratott egyértelmű győzelmet, de, részben épp a járvány kihívásaira, végül sikerült felőrölnie legnagyobb ellenfelét, Benny Gantzot, aki minden korábbi kijelentését meghazudtolva április végén hajlandó volt olyan nagykoalícióra lépni, amelyet továbbra is Netanjahu vezethet.

Miután a hatalmát politikailag sikerült bebiztosítania, Netanjahunak már nem volt olyan fontos a koronavírus. Van neki elég baja egyfelől az évek óta a feje felett lebegő korrupciós váddal, amely a bírósági szakaszba jutva tényleg a vádlottak padjára juttathatja. Másfelől pedig ott a számtalan törésvonal mentén kibékíthetetlenül megosztott izraeli társadalom, amelyet nagyon nehéz kormányozni, és amelyben éppen ezek a törésvonalak járultak hozzá nagyban a járvány berobbanásához.

Már tavasszal is sokat szerepeltek a hírekben azok a zárt, ultraortodox zsidó közösségek, amelyek akárcsak minden egyéb ügyben, ezúttal sem voltak hajlandóak a világi hatóságok és az egészségügyi szakemberek utasításaira hallgatni, csak arra, amit saját rabbijaik mondtak. Az ortodoxok azóta is inkább az isteni bölcsességben bíznak, rendszeresen tartanak olyan tömegrendezvényeket, mint például egy rabbi unokájának mennyegzője, ahol ezrek zsúfolódnak össze és lihegnek egymás nyakába. Szintén komoly gondot jelentenek azok az arab falvak, ahol más okokból, de szintén szkeptikusan fogadnak minden, az izraeli kormányhoz köthető intézkedést. Augusztusban már ezek a rendőrök által is vonakodva látogatott közösségek, az ultraortodox zsidók és az arabok adták az új koronás megbetegedések jelentős részét az országban.

Az ultraortodoxok esetében további gondot jelent, hogy az ő pártjaik támogatása nélkül Netanjahu nem tudna hatalmon maradni, ezért a miniszterelnök kénytelen a kedvükben járni. Márpedig az ultraortodoxok annyira ellene vannak minden járványügyi intézkedésnek, hogy egy miniszterük le is mondott az izraeli kabinetből, annyira felháborodott azon, hogy a most tervezett három hetes leállásba nem csak a zsidó újév, a rós hasána, hanem néhány nappal később a jom kippur, a böjt napja is beleesik.

A karantént végül az emelkedő számok hatására, hiába az ultraortodoxok tiltakozása, Netanjahu vasárnap este jelentette be. Azzal együtt, hogy ő már repül is el Washingtonba, ahol aláírja a Trump-adminisztráció által hatalmas közel-keleti áttörésként eladott békemegállapodást Izrael és Bahrein, valamint az Egyesült Arab Emirátusok közt. Az izraeli kormány a karantén megkezdése után két héttel fog összeülni áttekinteni a helyzetet és az esetleges további szükséges intézkedéseket.

444 MAKRO a Kör tagjainak

A 2018‑as választások titkos tárgyalásainak története.

Megnézem
Kapcsolódó