A híresen laza svéd járványkezelés az első hullám idején szigorúbb volt a mostani magyarnál

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

  • Európában mindenhol próbálják elkerülni a teljes lezárásokat, de ahol hasonló a járványhelyzet a magyarhoz, ott sokkal szigorúbban járnak el.
  • Nagy-Britannia, Hollandia, Csehország és Ausztria is komoly korlátozásokat vezetett be pont azért, hogy ne kelljen leállítani az országot.
  • Orbán szerint „a svédek még csak nem is védekeznek”, pedig az ő tavaszi stratégiájukhoz képest is lazának tűnik a mostani magyar járványkezelés.
  • A kormány azt üzeni, ne a fertőzésszámra, hanem a halálozásokra figyeljünk. De a napokban ez is növekedésnek indult. 

„Magyarországnak működnie kell” – így szól a kormányzati szlogen a koronavírus-járvány második hullámára, ami már most sokkal súlyosabbnak tűnik az elsőnél. 

„Nem akarunk kijárási tilalmat, kijárási korlátozást, nem akarunk visszalépni a digitális oktatáshoz. Hanem azt akarjuk, hogy normális életkeretek lehessenek Magyarországon. Nem mondom, hogy minden ugyanúgy tud működni, mintha mi sem történt volna, de a dolgok működőképességét fenn lehet tartani” – mondta múlt héten Orbán Viktor, aki pénteken is arra kérte az embereket, tartsák be a távolságtartásra, a maszkviselésre és a kézmosásra vonatkozó szabályokat, de már nem az a feladat, hogy mindenki maradjon otthon. 

Ez a megközelítés részben egybevág a többi európai országéval, ahol a vírus intenzív terjedése ellenére sem vezettek be a tavaszihoz hasonló kijárási tilalmakat, lezárásokat. Ilyen ötletek legfeljebb helyi szinten merülnek fel, például Madridban és környékén, ahol a tartományi vezetés egyelőre visszakozott.

De ez nem jelenti azt, hogy ne vezetnének be szigorú korlátozásokat. Sőt, ha összehasonlítjuk a mostani magyar intézkedéseket olyan országokéval, ahol hasonló szintű a járvány,

senki sem tűnik lazábbnak Magyarországnál.

Jakab Ferenc, a pécsi virológuscsoport vezetője kedden azt mondta, „Magyarország Franciaország után a második helyre zárkózott fel a lakosságra vetített járványterjedési számokban. Megelőzve ezzel Spanyolországot, és messze megelőzve Olaszországot. Magyarországon Európához képest brutálisan tombol a járvány a lakosságra vetített számok alapján”. 

A terjedés mértékét többek közt a vírus reprodukciós rátája (R értéke) alapján lehet megítélni, ami azt fejezi ki, hogy egy fertőzött átlagosan hány másik embernek adja át a fertőzést. Magyarországon azonban nem közlik az R érték alakulását, egyedül Röst Gergely matematikus interjújából tudjuk, hogy augusztus végén 2-2,5 körül volt. Ez elég magasnak számít, hiszen már 1,3-as értéknél is komoly járvány várható. Nepusz Tamás bioinformatikus hvg.hu-nak adott becslése szerint mostanra éppen ennyire, 1,3-ra esett vissza az R érték, de ez nem hivatalos adat. (A brit kormány például hetente közli a honlapján az R érték alakulását, akárcsak a fertőzés terjedési sebességére vonatkozó becslést.)

Mivel nem tudjuk nyomon követni a vírus magyarországi terjedési adatait, nézzük csak a regisztrált fertőzöttek népességarányos alakulását és azt, hogy a tesztek hány százaléka pozitív. Mivel mindkettő függ az elvégzett tesztek számától, nem teszik lehetővé a tökéletes összehasonlítást, de azért képet adnak a különböző országok aktuális helyzetéről.

Orbán Viktor hídavatáson Komáromban.Fotó: Facebook/Orbán Viktor/Vivien Cher Benko

Orbán Viktor tavasszal többször laboratóriumként emlegette Ausztriát, ahol, ha „feloldanak bizonyos tiltásokat és próbálkoznak az élet normális menetéhez való visszatéréssel, akkor azt figyelni kell, jegyzetelni kell, elemezni kell, tanulni kell belőle, és ami bevált ott, azt szabad itt átvenni”.

Magyarországon jelenleg több fertőzött jut egymillió lakosra, mint Ausztriában. A grafikonon a napi adatok a megelőző egy hét napi átlagait mutatják, nálunk ez 87, náluk 80. A napi pozitív tesztek aránya nálunk 7, náluk 5 százalék volt az elmúlt egy hétben.

Ha eltekintünk ettől a különbségtől, akkor is azt mondhatjuk, hogy a két országban nagyon hasonlóan alakul a járványhelyzet. Ausztriában valamivel korábban indultak felfelé az esetszámok, de Magyarország hamar behozta a lemaradást. 

Az osztrákok szeptemberben több korlátozást is bejelentettek. Először előírták, hogy zárt térben nem lehet 50-nél, kültéren pedig 100 fősnél nagyobb magánrendezvényeket tartani. Előre kiosztott ülőhelyek esetén 1500-as és 3000-es létszámhatárt vezettek be. Ezzel együtt a boltokban, az összes tömegközlekedési eszközön és az iskolai folyosókon is kötelezővé tették a maszkot. 

Ezen a héten tovább szigorítottak: 10 fős limitet szabtak a zárt téri magánrendezvényekre, és előírták, hogy az éttermekben, kocsmákban csak asztalszerviz működhet, szintén legfeljebb tíz emberrel egy asztalnál.Kurz kancellár szerint „ezek fájdalmas korlátozások, de szükség van rájuk ahhoz, hogy elkerüljünk egy második lezárást”.

Magyarországon továbbra is 500 főben korlátozzák a zenés, táncos rendezvényeket (akár privátak, akár nem), amit még egy júniusi kormányrendeletben, az első hullám lecsengésekor írtak elő. Vagyis még mindig lehet 500 fős bulikat tartani, igaz, jövő héttől este 11 és reggel 6 között be kell zárniuk a szórakozóhelyeknek. Ez az egyetlen jelentős, általános korlátozás a második hullám berobbanása óta.

Más típusú, ültetéses rendezvényeken továbbra sincs semmilyen korlátozás.Sporteseményeket, például focimeccseket is szabadon lehet látogatni. Egy kollégánk nemrég MTK-meccsen járt, ahol a stadionban semmilyen figyelmeztető feliratot vagy óvintézkedést nem látott, maszkot csak néhányat, viszont egészen sokan kiabáltak szorosan egymás mellett, másfél órán keresztül. A tervek szerint megtartják Budapesten a Sevilla-Bayern München Szuperkupa-döntőt is rengeteg külföldi szurkolóval, igaz, csak negatív koronateszttel fogják beengedni őket.

A magyar kormány arra sem biztatja a munkáltatókat, hogy ha tudnak, vezessenek be távmunkát, ezzel is csökkentve az emberek mozgását és a kontaktusok számát. Amikor rákérdeztek erre Gulyás Gergely miniszternél, azt mondta, senkit nem biztatnak semmire, és annak az ellenkezőjére sem.

A járvány elleni küzdelem egyik fontos eszköze a maszkviselés, ami a nyáron számos országban nem volt kötelező. Magyarországon hordani kellett a buszokon, vonatokon és a boltokban is, bár különösebben nem szankcionálták, ha valaki nem tette. A tömegközlekedési eszközökön most már büntethetnek érte, és Orbán Viktor múlt héten megemlítette, hogy a boltokban is szigorúbban lépnek majd fel. A legújabb rendelet szerint ez azt jelenti, hogy először csak figyelmeztetnek, majd 100 ezertől egymillió forintig terjedő bírságot szabhatnak ki, de akár be is zárhatják a boltokat.

Mindezek mellett a határzár tűnik a magyar járványkezelés fő eszközének, de ettől még láthatóan erősen terjed a vírus az országban. Látogatási tilalmat vezettek még be a kórházakban és az idősotthonokban is. 

Orbán szerdán jelentette be, hogy este 11-kor bezárják a szórakozóhelyeket.

Más országokban úgy tűnik, szigorúbb korlátozásokkal próbálják elkerülni a teljes lezárást. Nagy-Britannia nemrég vezetett be új szabályozást, amely

legfeljebb hat fős összejöveteleket engedélyez. Esküvőn, temetésen sem lehetnek 30-nál többen.A szigetországban most nyolc naponta duplázódik a kórházban fekvő fertőzöttek száma. Ez a szám Magyarországon is kétszeresére nőtt az elmúlt tíz napban. Ott átlagosan naponta 50 eset jutott egymillió főre az elmúlt egy hétben, nálunk 80. A pozitív tesztek aránya is jóval magasabb Magyarországon, a napi átlag mostanában 7 százalék, ott 1,5:

A gócpontokban ennél is szigorúbban lép fel a brit kormány. A Birminghamben élők most senkit sem engedhetnek be a lakásukba, kivéve ha megállapodnak egyetlen másik háztartással arról, hogy kizárólag egymást látogatják. 

Ahogy Ausztriában, úgy Hollandiában is a magyarországihoz hasonlóan alakulnak a népességarányos esetszámok, alig van különbség a napi átlagok közt (itt 87, ott 80). 

Nem Hollandiában vannak a legszigorúbb szabályok, az ültetéses rendezvényeken létszámhatár sincs. De ott is előírják, hogy az emberek legfeljebb hat látogatót fogadhatnak az otthonukban, a nem ültetéses rendezvényeken pedig 100 fő a határ. Az éttermekben, kocsmákban elkérik a vendégek adatait a későbbi kontaktkutatás céljából (bár nem kötelesek megadni). 

A közép-európai országok közül Csehországban ugyan több a fertőzött, mint Magyarországon, de itt gyorsabbnak tűnik a növekedés. Szeptember eleje óta ott négyszeresére, nálunk hatszorosára nőttek a napi átlagok, a grafikonon látszanak a számok egymillió főre vetítve.

A cseh egészségügyi miniszter csütörtökön azt mondta, mivel az R érték elérte az 1,6-ot, jövőhéten szigorúbb korlátozások jönnek. Minden zárt, nyilvános térben kötelezővé tették a maszkviselést, az iskolák közös használatú részein a gyerekek számára is. Tíz főnél nagyobb, beltéri rendezvényeket már csak akkor lehet tartani, ha ülőhelyre szóló jegyeket adnak el rá. Ettől még lehet táncos bulikat is tartani, a lényeg, hogy mindenkinek legyen saját helye, mondta az egészségügyi minisztérium epidemiológiai vezetője.

„Amire elsősorban figyelnünk kell, az a második hullámban nem a megbetegedések, hanem a halálozások száma, mert most másképp védekezünk” - mondta Orbán Viktor múlt szombaton az állami tévének. Szeptember 2-án hasonlóan fogalmazott a rádióban: „A védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri. És én azt látom, hogy ott az első csatát megnyertük.”

Kritizált több nyugati, „tehát nálunk jobb módú” országot, például Spanyolországot és Franciaországot, ahol „a betegség jobban arat, több áldozatot szed, mint Magyarországon”. Azt mondta, a visegrádi országokkal sokkal könnyebb együttműködni, mert „tudjuk, mit csinálnak”. Nem úgy

„az Atlanti-óceán partján, tőlünk távol lévő országokkal, ahol rosszabbak a számok, nem is pontosan értjük, mit csinálnak. A svédek meg még csak nem is védekeznek”.Svédországról hosszabban is beszélt, azt mondta, ott „szerintem annyian lakhatnak, mint mi, tízszer annyian haltak meg, mint Magyarországon: hatezer környékén jár már a meghalt embereknek a száma”.

Tavasszal valóban rengetegen haltak meg Svédországban, ami sokkolóan hatott a társadalomra. Az viszont nem igaz, hogy ne védekeztek volna.

A híresen laza svéd járványkezelés az első hullám idején sok szempontból szigorúbb volt a mostani magyarnál:digitális oktatásra álltak át a középiskolákban, részben bezárták az egyetemeket, és betiltották az 500, majd 50 fősnél nagyobb rendezvényeket. Közben azt tanácsolták, hogy aki csak teheti, menjen home office-ba. A nyitva tartó éttermeket, kávézókat is megbüntethették, ha nem tartották be a távolságtartási szabályokat. 

Ezekből nem tartottak meg mindent, ősszel például az iskolák is újraindulnak, de közben 20-ra csökkent a napi fertőzésszám átlaga egymillió lakosra vetítve, és a pozitív tesztek aránya is egy százalék körül van. Nálunk ez 87 és 7, vagyis jelenleg sokkal jobban állnak, mint mi. (Ez persze még nem igazolja a sok tavaszi halálesetet, és nem jelenti azt sem, hogy az ellentmondásos svéd stratégia feltétlenül bevált volna.) 

Az utóbbi napokban már a halálozások száma is magasabb volt Magyarországon, mint Svédországban. Jakab Ferenc virológus szerint a következő hetekben jelentős emelkedésre lehet számítani, aminek már látszanak is a jelei: szerdától péntekig 24 halálesetet regisztráltak.

Orbán Viktor szerint a kórházak felkészültek akár több tízezer koronavírusos beteg ellátására. Pénteken a Korányi ügyeletes orvosától is megkérdezte, van-e elég lélegeztetőgép, majd amikor azt válaszolta, ezzel korábban sem volt baj, „inkább azzal van a baj, hogy kell hozzá technikus, meg kell hozzá...”, Orbán beléfojtotta a szót: „Nem volt vele probléma, csak az a kérdés, hogy most van-e. A múltban nem volt.”

A miniszterelnöki Facebook-oldalra feltöltött videó végén az orvos még azt mondta:

„A korlátozások sem elég szigorúak szerintünk.”