A csehországi járványhelyzet aggasztó példa lehet a számunkra

• Csehország szinte már a tavaszi zárhoz hasonló intézkedéseket jelentett be.
• Orbán látta az onnan érkező jeleket, de a szigorításokkal kivár.
• Ehelyett a kormány bűvészkedik a számokkal.

„Az egyetlen hely, amit nem értek pontosan, az Csehország, ahol elvadult állapotok vannak, és elszabadultak valahogyan a számok” - nyilatkozta Orbán Viktor a Tényeknek még szeptember 26-án. Az Orbánt elborzasztó számok aznap így néztek ki Csehországban: 1976 új fertőzött és 10 áldozat. Az emelkedő számokat kísérő erősödő kritikák miatt pedig ekkora már lemondott a cseh egészségügyi miniszter.

Nálunk jelenleg csak azért nincs 1976 új fertőzött a statisztikában, mert nagyon kevés tesztet végzünk. A halálos áldozatok száma viszont már jóval magasabb az akkori cseh haláleseteknél. Szerda reggel 48 áldozatról számolt be az operatív törzs.

Orbán akkori nyilatkozata azért is volt meglepő, mert szeptember elején a magyar határzáron a cseheknek (majd a szlovákoknak és a lengyeleknek) vágott kiskaput azzal indokolta, hogy a Visegrádi Négyek között „egy nagyon mély járványügyi együttműködés alakult ki. Tehát mi rendszeresen egyeztetünk, ismerjük egymást, tudjuk, ki mit csinál, tehát mi meglehetős biztonságban vagyunk nemcsak a saját országunk felől, hanem a másik három V4-es országban zajló védekezés felől is. Nem véletlenül sikeresek. Jók a számaik. Tudjuk, mit csinálnak, tehát velük könnyebb együttműködni, mint mondjuk az Atlanti-óceán partján, tőlünk távol lévő országokkal, ahol rosszabbak a számok, nem is pontosan értjük, mit csinálnak”.

Orbán ezzel utasította vissza azt az EU-s kifogást, hogy a magyar határzár diszkriminatív. És azt jósolta, hogy „mondhatnak most, amit akarnak, de kellő szerénységgel mondom, hogy majd néhány nap múlva azt fogják csinálni, amit mi. Hányszor láttuk már ezt! Ugyanez volt a migrációban, nem? Ez volt a gazdaságpolitikában, ez volt a járványügyben. Megtámadtak bennünket, kritizáltak, aztán egy idő után átvették azt, amit mi csinálunk. Nem fogják tudni féken tartani a járványt ők sem, ha a határoknál nem vezetnek be egy teljesen új gyakorlatot. Követni fogják a magyar példát, és akkor az egész ügy lekerül a napirendről.”

Ez nem jött be, Ausztria, Csehország és Szlovákia például nem sokkal ezután jelentette be, hogy nem zárják le egymás előtt a határokat. Az országok többsége a határzár helyett inkább azt a megoldást választotta, hogy aki vírusszempontból nagy kockázatú helyről érkezik, annak karanténba kell vonulnia. Ez akár régiókra is vonatkozhat, nem komplett országokra.

A védekezés általában eltolódott afelé, hogy akár országon belül is körülhatárolják a fertőzöttebb helyeket, és ott külön intézkedéseket vezetnek be. Ha túl sok ilyen terület van, akkor jön az országos szigorítás.

Magyarországon tavasszal a kormány és a szakértők szerint is azért volt enyhébb a járvány, mert különböző szigorításokkal radikálisan csökkentették az érintkezéseket az emberek között. Most - mint mindenhol a világon - a kimondott cél az, hogy ne kelljen újra országos karantént bevezetni, a gazdaság működőképességének a fenntartása beelőzte az időközben látványosan háttérbe szorított járványügyi szakemberek tisztán szakmai álláspontját.

A teljes zárig azért vannak a második hullámban is lépesek. Egyre több országban állítják át az oktatást általános iskola felsőtől digitálisra ismét (csehek, szlovákok, szlovének, lengyelek is). Nálunk ehelyett az indulás után egy hónappal elrendelt testhőmérséklet mérésben és abban bíznak, hogy a pénteken kezdődő őszi szünet megszakítja a fertőzési láncokat az iskolákban, Maruzsa államtitkár pedig arra kéri a gyerekeket, hogy ne találkozzanak az osztálytársaikkal, akikkel együtt töltötték amúgy az elmúlt másfél hónapot.

Több helyen újra nem lehet sporteseményekre járni, nálunk ennek semmi akadálya nincs.

Miközben Magyarországon meredeken nő a kórházban lévők és az áldozatok száma is, az elmúlt hónapban szigorítás nem volt, leszámítva, hogy a szórakozóhelyeknek, kocsmáknak este 11-kor be kell zárniuk, és megemelik a helyszíni bírság összegének felső határát 50 ezerről 150 ezer forintra, bár a rendőrök leginkább csak szóban figyelmeztetnek.

Szlovákiában például Matovic miniszterelnök szerdán azt mondta a járványhelyzetről, hogy „úgy rohanunk most, mint egy vonat fékek nélkül. Mindenképpen meg kell állítani”. A drámai kijelentés alapja az volt, hogy Szlovákiában rekordszámú, 2202 új fertőzöttet találtak, 13 800 tesztből. Ami arányaiban pont annyi, mint a magyar adatok (1423 új fertőzött 9113 vizsgálat alapján). Mindkét országban jóval többet kellene tesztelni a WHO-ajánlása szerint.

A szlovákiai kórházakban jelenleg 844 beteget kezelnek, s ez a szám - jegyezte meg Matovic az MTI jelentése alapján - „egy hónapon belül akár ötezerre is emelkedhet”, ezért bejelentése szerint mindenképpen újabb óvintézkedésekre lesz szükség. Nálunk jóval több, 2023 koronás van kórházban (Magyarország lakossága 9,7 millió, Szlovákiáé 5,5).

Szlovákiában letesztelik a teljes lakosságot, tervezik a határon belépők vizsgálatát is, de a miniszterelnök utalt arra, hogy szakértők szerint nem lesz elkerülhető az országos karantén. Már eddig is szigorítottak: kötelező a szájmaszk viselése a köztereken, megtiltották a tömegrendezvényeket, és korlátozták a bevásárlók számát az üzletekben. Visszahozták az idősek délelőtti vásárlási sávját az élelmiszerboltokat és a drogériákban. Bezárták a mozikat, a színházakat és az élményfürdőket, a vendéglőkben pedig csak a teraszokon szolgálhatnak fel ételt. Az országos bajnokságok öt kiemelt sportágban - köztük a labdarúgásban és a jégkorongban - csak nézők nélkül folytatódnak. A középiskolák már hétfőn bezártak, és áttértek a távoktatásra.

Szlovéniában is átálltak digitális oktatásra általános iskola 5. osztálytól fölfelé, beleértve az egyetemeket is. Az erősen fertőzött területeken gyülekezési tilalmat vezettek be, míg a kevésbé fertőzött területeken tízről hat főre csökkentették az összejöveteleken részt vevők maximális számát. A régiók közötti átjárást is erősen korlátozzák és éjszakára kijárási tilalmat rendeltek el este 9 és reggel 6 között.

A lengyeleknél országon belül bevezették a vörös és a sárga zónát is. Előbbibe tartozik például Varsó. A felsős osztályok, középiskolák, egyetemek csak digitálisan oktathatnak, bezárják az uszodákat, edzőtermeket, nem lehetnek nézők a sporteseményeken, maximum 10 fős gyülekezések lehetnek, egyházi szertartásokon 7 négyzetméterenként egy személy vehet csak részt, boltokban egyszerre legfeljebb annyi ember tartózkodhat, amennyi a működő pénztárak ötszöröse. Az éttermek 6 és 21 óra között tarthatnak nyitva, minden második asztal lehet foglalt. A tömegközlekedésben az ülőhelyek felét szabad elfoglalni - ismertette a szabályokat az MTI. A sárga zónákban is szigorítottak.

Csehországban a legdurvább a járványhelyzet, ami figyelmeztető lehet számunkra is. A napi fertőzöttek száma a tesztelések miatt összehasonlíthatatlan, ami igazán fontos, az az áldozatok száma. Náluk október 1-7. között alakult nagyjából úgy a napi halálesetek száma, mint amilyen nálunk volt az elmúlt 1 hét. Először ment 30 fölé, többször is, majd október 7-én a negyvenet is meghaladta a napi áldozatok száma (45 volt akkor ott, nálunk most 48, előtte többször is 30 fölött). A következő héten Csehországban már volt olyan nap, amikor 60-nál is többen hunytak el, mostanra már 100 közelében is járt a napi haláleset.

link Forrás

Ott már október eleje óta szükségállapot van érvényben, most további, radikális intézkedéseket jelentette be Andrej Babis kormányfő. November elejéig már eleve zárva vannak az iskolák, a vendéglők, a klubok, és szüneteltetik a kulturális, valamint sportrendezvények megtartását is. De csütörtöktől kezdve Csehországban az alapszükségleti termékeket árusító boltokon kívül bezárják az összes üzletet és szolgáltatást, és korlátozzák a lakosság szabad mozgását is. Ez alól kivétel a munkahelyre való eljutás, a szükséges bevásárlás és az egészségügyi központok felkeresése. Az új korlátozó intézkedések november elejéig maradnak érvényben.

A legnagyobb gond, hogy kevés az orvos és az ápoló a kórházakban. A cseheknél a kórházban lévő koronavírusos betegek száma már 4000 felett van (nálunk 2023, de naponta emelkedik), több mint háromszázan vannak lélegeztetőgépen (nálunk 201-en). Babis közölte, hogy Csehország külföldi segítséget is kért, és például az Egyesült Államokból rövidesen 28 orvos érkezik a cseh egészségügyi intézményekbe. A járvány tetőzése náluk a cseh egészségügyi miniszter szerint november 3. és 11. között várható.

Mi még nem lépünk

Orbán Viktor - szakértőkkel egyetértve - nem győzte hangsúlyozni, hogy a tavaszi sikeres védekezés alapja az volt, hogy időben hoztak meg intézkedéseket. Ezeket az intézkedéseket most is sürgetik a szakértők, amire Orbán azzal a sajátos logikával válaszolta, hogy aki a védekezést kritizálja, a szakembereket támadja. Így lett a tesztek számának szakértők által sürgetett radikális emeléséből bűvészkedés a számokkal, aminek az eredménye egy mesterségesen alacsonyan tartott járványgörbe.

A kórházban lévők és az áldozatok számának erőteljes növekedését pedig azzal próbálják elfedni, hogy a tavaszi számokkal kombinált adatokkal mutatják ki, mennyire sikeresen védekezik az ország. És bár ezt hangoztatja a köztévé híradója is, és terjeszti maga a kormány is, ez kevés lesz a járvány megállításához. Ahogyan nem tűnik elégnek a hivatkozás a nemzeti konzultációra, ami ráadásul egyáltalán nem azt támasztja alá, hogy az emberek nem akarnak szigorúbb intézkedéseket. És össze lehet hasonlítani a járvány áldozatainak a számát a nyolcszor népesebb Németországéval, ahogy Orbán tette, de ez még kommunikációs fogásnak is gyenge.

Azokban az országokban, ahol már léptek korábban, előbb a közterületeken is bevezették a kötelező maszkhasználatot, az iskolákat átállították digitális oktatásra, sporteseményeken nem engedték, hogy maszk nélkül, egy tömegben szurkoljanak a nézők, ahol a legsúlyosabb volt a járványhelyzet, ott helyi korlátozó intézkedéseket vezettek be. Sok helyen ez is kevésnek bizonyult.