Nő írhatta a világirodalom egyik legrégibb művét 3300 éve

Kutatók szerint az eddigi feltételezésekkel ellentétben nem férfi, hanem nő írhatta a világirodalom egyik legrégibb művét, az ún. Gula-himnuszt, az ősi Mezopotámia egyik legfontosabb fennmaradt szövegét, ami az i.e. 1300 körüli időkből származik.

A müncheni Lajos-Miksa Egyetem (LMU) kutatói szerint annak idején tévesen adták meg férfiként a szerzőt, és meglehet, hogy más, férfiaknak tulajdonított ősi irodalmi emlékek is valójában nőktől származnak.

Az ókori himnusz eredetiben nem maradt fenn, csak későbbi másolatokból ismert. Ezekben a kéziratokban a mű szerzőjének, Bullussza-rabinak a neve előtt hímnemre utaló jel látható, ami azt jelzi, hogy a szerző férfi volt. De a müncheni egyetem ókorkutatói kiderítették, hogy a szerző nemét tévesen határozták meg férfiként.

Az LMU tudósai 9 hajdani közigazgatási okiratban bukkantak a Bullussza-rabi névre, ami nagy meglepetésükre minden esetben nőnemű személyt jelölt. Enrique Jiménez, az egyetem asszirológiai és hettitológiai intézetének professzora szerint nyilvánvaló, hogy hajdan csak nők viselték ezt a nevet. Szerinte könnyen lehet, hogy nem ez az egyetlen eset, amikor tévesen férfiaknak tulajdonítottak nők által írt ősi irodalmi szövegeket.

„A szerzőket illetően fő forrásunk egy lista az Assur-bán-apli, az Újasszír Birodalom utolsó jelentős uralkodója által alapított híres ninivei könyvtárból, az úgynevezett Szövegek és Szerzők Katalógusa. Ha ott tévesen férfiként tüntettek fel egy női szerzőt, ez máshol is megeshetett” – mondta a kutató.

Frissítés: Olvasónk jelezte, hogy – ahogy azt Enrique Jiménez egy interjúban is elmondta – az LMU azon kutatója, aki a nevet megtalálta az dokumentumokban, a magyar Földi Zsombor volt. (MTI)