A környező országok zárják az iskoláikat, de Magyarországnak egyelőre szeme se rebben

Egészségügy
2020 október 28., 10:55

Egyre gyorsabban terjed a koronavírus Magyarországon, és a második hullám statisztikái is egyre súlyosabbak, így sok szülő azt találgatja, elrendel-e a kormány most is a tavaszihoz hasonló iskolabezárást, egyáltalán vissza kell-e mennie a gyerekeknek az osztálytermekbe az őszi szünet végén. A magyar kormány többször nyilvánvalóvá tette, hogy most, a vírus második hullámában minden korlátozó intézkedést igyekeznek elkerülni, így valószínűleg a digitális oktatásra való áttéréstől is húzódoznak, hiszen a dolgozó szülőknek ebben az esetben meg kellene oldani a gyerekfelügyeletet.

Orbán Viktor miniszterelnök a tavaszi járványidőszakban sem akart iskolazárat, és a 444 forrásai szerint azóta meg is bánta, hogy a nyomásnak engedve elrendelte a digitális oktatás bevezetését, most pedig mindenáron szeretné elkerülni, hogy erre kényszerüljön.

Más európai országok azonban nem vonakodnak ennyire, Csehországban például éppen szerdán rendelték el, hogy az általános iskolák alsós osztályainak diákjai, akiknek a tervek szerint november 2-án vissza kellett volna térniük az iskolapadokba, továbbra is otthon fognak maradni. Az alsósokon kívül a többi iskolás korosztályban pedig már eleve digitális oktatásra álltak át hetekkel ezelőtt. Igaz, Csehország jelenleg az egymilló főre vetített új fertőzöttek terén és népességarányos halálozásban is az EU messze legrosszabbul teljesítő országa.

Szlovákiában is már október első felében döntöttek a középiskolák bezárásáról, október 26-tól kezdve pedig egy hónapra az összes iskolát bezárták. A lakosokban különösen nagy felzúdulást keltett, hogy a kormány a kijárási korlátozások között még a temetőlátogatást is megtiltotta, megelőzve, hogy a közelgő halottak napján a fertőzés gócpontjává válhasson a temetőkben kialakuló tömeg. Szlovákia ezeket a szigorú intézkedéseket úgy lépte meg, hogy népességarányos halálozásban jobban állnak Magyarországnál, igaz, népességarányosan több új fertőzöttet is regisztrálnak. Utóbbi összehasonlítás azonban, miután Magyarország elérte tesztelési kapacitásainak tetejét, és az utóbbi napokban már 25 százalék körüli teszt/fertőzött arányt is produkált, nem árul már el sokat.

Szlovéniában szintén digitális oktatásra állították át az iskolákat az alsótagozatosok kivételével, miközben Szlovéniában is elmarad a lakossághoz arányosított, koronavírussal összefüggésbe hozható halálozások száma a magyar szinttől.

Magyarországnál Bulgária is kedvezőbb helyzetben van mind a népességarányos halálozási mutatók, mind az új fertőzöttek terén, és ott nem is döntöttek országos szintű iskolabezárásokról, de az oktatási minisztérium a legfertőzöttebb települések iskolaigazgatóinak adta meg a jogot, hogy döntsenek a kérdésben. Ez különösen a fővárosban, Szófiában fontos, ahol a fertőzésszám vagy karanténkötelezettség miatt már több iskolában sok a hiányzó. Sok ilyen intézmény már áttért a digitális oktatásra az igazgatók döntése alapján. A minisztérium annyit javasolt, hogy először a középiskolák álljanak át az online oktatásra, a szakértők pedig azt, hogy a kisiskolásoknál csak akkor vezessék be a digitális oktatást, ha nem maradt más választás. Magyarországon az iskolaigazgatóknak nincs ekkora szabadságuk, itt csak az operatív törzs dönthet az iskolabezárásokról.

Románia halálozások és az új fertőzöttek statisztikáiban is nagyjából úgy áll, ahogyan Magyarország, azaz érdemben nem sokkal jobban, az iskolákkal kapcsolatban azonban szigorúbbak: itt egy vörös forgatókönyv nevű automatizmust fogadtak el, ami akkor lép életbe, ha egy régióban az utóbbi két hétben regisztrált új fertőzöttek száma meghaladta a lakosság három ezrelékét. Ez Romániában jelenleg Bukarestre és három erdélyi megyére, Fehérre, Hargitára és Kolozsra igaz. A magyar lakosság 3 ezreléke kicsit több mint 29 ezer fő, az utóbbi két hétben országosan nem érte el ezt a küszöbértéket az új fertőzöttek száma, tehát ha lenne Magyarországon hasonló forgatókönyv, akkor sem kellene még életbe léptetni. Igaz, a naponta végzett tesztek száma Magyarországon minden elemzés szerint annyira alacsony, hogy ha tudnánk többet tesztelni, akkor szinte biztosan elértük volna országosan is a 3 ezrelékes küszöbértéket. Ráadásul, ha megyénként vizsgáljuk, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Vas, Nógrád és Veszprém megye átlépi a 3 ezreléket a jelenlegi tesztelési szinttel is, Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megye pedig nagyok közel van ehhez az arányhoz.

Lengyelországban az általános iskolák felső tagozatain és a középiskolákban szintén távoktatást rendeltek el. Lengyelország a halálozások tekintetében kicsivel jobban áll Magyarországnál, a napi új esetek terén rosszabbul, és ez az ő esetükben hihető is, mert a lengyelek népességarányosan még nálunk is kevesebbet tesztelnek.

Az EU nyugati országainak többsége viszont Magyarországhoz hasonlóan ódzkodik az iskolabezárásoktól, Angela Merkel éppen kedden beszélt arról, hogy inkább az éttermeket és a kocsmákat zárná be, de az iskolákat nem szeretné. Franciaországban az önkormányzatok és az iskolaigazgatók dönthetnek az iskolák bezárásáról, amennyiben ez szükséges, állami szabályozás egyelőre nincsen ezen a téren. Sőt, az iskolák bezárása még a csak Csehországhoz hasonlítható helyzetben lévő Belgiumban sem teljes: csak a francia nyelvű intézmények állnak át online munkarendre október végétől, a flamand régió egyelőre nem hozott ilyen döntést. A november 2-án kezdődő őszi szünetet azonban november 11-ig országszerte meghosszabbították.

Izraelben viszont éppen jövő vasárnap nyitják meg újra az iskolákat, miután az utóbbi hetekben szigorú és általános kijárási korlátozásokkal sikerült visszaszorítaniuk a járvány terjedését.