Előfordul, hogy a bíróságon hall először a szexuális felvilágosításról az anya, aki elhagyja a gyerekét

A 29 éves M. Gabriella tavaly áprilisban magára hagyta a gyerekét, miután megszülte egy patak parti bokros részen. A gödöllői nő a szülés után véres ruhákban ment haza lefürdeni, majd elment megsétáltatni a kutyáját, és csak az őt kereső rendőrök hívására ment haza. A nőt minősített emberölés kísérletével vádolják, az ügyészség pedig a keddi előkészítő ülésen infantilis gondolkodással, beilleszkedési és kötődési problémákkal jellemezte őt.

A koraszülött kisfiút egy járókelő és az elhagyott telek tulajdonosa fedezte fel, mire a mentők kiértek, már közel volt a kihűléshez, csak 26,2 fokos volt a testhőmérséklete. Mivel a tárgyalásig Gabriella szülői felügyeleti jogát felfüggesztették, a gyerek nevelőszülőkhöz került. A nő három hónapig ült előzetesben.

Az ügyész az elmeorvosi szakvélemény alapján azt is megállapította, hogy a nő „nem szenvedett olyan kóros elmeállapotban”, ami miatt ne tudta volna felmérni, hogy milyen következményekkel jár, ha magára hagyja a gyereket. A tárgyaláson elhangzott vallomásából és a bemutatott körülményekből inkább az derült ki, hogy senkitől sem kapott segítséget, teljesen magára maradt a problémával, a terhességről alig voltak ismeretei, ezért fogalma sem volt, mihez kezdjen a csecsemővel, és végül bepánikolt.

Gabriellát sem a szülei nevelték fel, hanem állami gondozott volt, ahogy mind a hat testvére is. A szüleihez már csak 24 évesen költözött vissza, amikor keresőképessé vált. Bár eladói és varrónői szakmát is szerzett, de elmondása szerint jelenleg alkalmi takarításokból és kerti munkákból él, ebből havonta nagyjából 25 ezer forintot tud összeszedni. Egy volt munkatársától lett terhes 2018 őszén, de a kínai férfival azóta sem beszélt. Nőgyógyásznál sosem járt, saját bevallása szerint benne is csak a legutolsó héten tudatosult, hogy gyereket vár. A változásoknak nem tulajdonított komolyabb jelentőséget, egyrészt a menstruációjával mindig is gondok voltak, a súlyával pedig különösebben nem foglalkozott. Bár a szülei tudhattak az állapotáról, ők sem segítettek neki.

Amikor a terhességről volt szó, Gabriella annyira elbizonytalanodott, hogy a bírónő egy időre abbahagyta a kérdezgetést, és inkább spontán felvilágosító előadásba kezdett, mert úgy érezte, talán még senki sem beszélt arról a nőnek, miért kell nőgyógyászhoz járni, miben segíthet a védőnő, mi az a terhességi kiskönyv, vagy egyáltalán hogyan lehet védekezni. Ha pedig nem akarja megtartani a gyereket, akkor ott vannak a kórházaknál kitett inkubátorok vagy akár örökbe is adhatja.

Az eltitkolt terhességeknél egyébként is jellemző, hogy az érintett anyák csak minimális ismeretekkel rendelkeznek. Szlankó Viola pszichológus, az UNICEF Magyarország gyermekjogi szakértője kérdésünkre elmondta, hogy a társadalmi csoportok nagy részében a szexuális tudás nagyon hiányos: ha az oktatásban szerepel is, csak nagyon lebutítva, a családban pedig sokszor tabunak számítanak ezek a kérdések. Vannak, akik azzal sincsenek tisztában, hogyan lesz valaki terhes, és azzal sem von mindenki párhuzamot, hogy a menstruáció elmaradása milyen összefüggésben lehet a terhességgel.

A fogantatáshoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó hiányos ismereteken túl
a társas támogatás hiányának és az ebből kialakuló pszichés
mechanizmusoknak is fontos szerepe lehet. „Ha egy várandós nő olyan közegben él, ahol teljesen magára van hagyva ezzel a helyzettel, mert nincs jelen az apa, és senki más sem támogatja őt - akár érzelmileg, akár a terhességgondozás folyamatában - , akkor előfordulhat, hogy végül az anya sem vesz tudomást a terhességről. Ez elvezethet a terhesség teljes tagadásáig, amely mintegy pszichés elhárító mechanizmusként működik. Ehhez általában valamelyest alkalmazkodik a szervezet is: ilyen esetekben gyakran kisebb súllyal fejlődik a baba, de olyan is előfordulhat, hogy a menstruáció nem marad el a terhesség alatt” - mondta Szlankó Viola. Valamint létezik a szülés utáni pszichózis állapota is, amikor az anya a gyerek megszületése után sokkos állapotba kerül, a realitás érzéke olyan mértékben sérül, hogy teljesen elveszti a kapcsolatot a valósággal, így a tetteinek következményét sem képes
felmérni.

Viszont a szakértő szerint a kórházak elé kihelyezett inkubátorok nem alkalmasak arra, hogy csökkentsék a gyerekelhagyások és csecsemőgyilkosságok számát. Erre jutott 2013-ban az alapvető jogok biztosának vizsgálata is, amit Szabó Máté hivatala akkor az EMMI-nek készített. Bár Magyarországon több mint 30 ilyen inkubátor működik, évente általában 10-nél is kevesebb újszülöttet helyeznek el bennük. Ezeket a legtöbbször nagyobb városokban működtetik, ezért nem mindenki számára elérhetőek az információ- és pénzhiány miatt, ráadásul az ott hagyott gyerekeknek nincs lehetőségük a biológiai családjuk megismerésére, ami egészségügyi kockázatot is jelenthet számukra az esetleges örökletes betegség miatt.

De az ombudsmani jelentésben felmerült az is, hogy az inkubátorprogram esetleges terjesztése felfogható olyan rossz üzenetként is, hogy az állam nem segíteni és megoldani akarja a krízishelyzetet, inkább azt sugallja, hogy krízisben lévők ne kérjenek professzionális segítséget, hanem terhesgondozási, orvosi segítség nélkül, vagy esetleg azt igénybe véve, de helyzetüket titokban tartva hagyják az örökbeadható újszülöttjüket egy meghatározott helyen. Majd arra jut, hogy a krízisterhesség megelőzésére kellene minél nagyobb hangsúlyt fektetni, mert ha kevesebb nem kívánt terhesség jön létre, kevesebb újszülöttet hagynak el. Többek között megoldási lehetőségként ajánlotta a minisztériumnak az anonim szülés lehetőségének megteremtését, ami azóta sem jött létre.

Gabriella azzal tisztában volt a szülés után, hogy ha a patakparton hagyja a gyereket, az meg is halhat. Többször elmondta a tárgyaláson, hogy pánikba esett, de vissza akart menni segítséggel, aminek azért ellentmondott, hogy mégis kutyát sétáltatni indult el aztán. Amikor a bírónő rákérdezett, hogy ez miért alakult így, arra nem tudott válaszolni. Végül az ítélet nyomatékos enyhítő körülményként kezelte, hogy a szülés után sokkos, zavaros tudatállapot alakulhatott ki nála, ahogy azt is figyelembe vette, hogy sem a szüleitől, sem a gyerek apjától nem kapott segítséget, ami miatt végül rossz döntést hozott. De leginkább azt vették számításba az enyhítésnél, hogy a gyerek szerencsére életben maradt.

Mivel bevallotta a bűncselekményt, az ügyészség által kért 5 év fegyház helyett végül csak két év felfüggesztett börtönt kapott, ugyanakkor a szülői felügyeleti jogokat teljesen megvonták tőle. „Azzal, hogy otthagyta a patak partján, gyakorlatilag lemondott a gyerekről” - indokolta a bírónő. Emellett a bűnügyi költség felét, 257 ezer forintot meg kell fizetnie az államnak, amit szeretett volna közmunkában ledolgozni, de erre nem kaphat lehetőséget. Gabriella az ítéletet elfogadta, viszont az ügyészség súlyosbításért fellebbezett. Az ülés végén a bírónő megjegyezte neki, hogy ha esetleg újra terhes lenne, akár őt is felhívhatja, ha kell, elmondja, mit lehet tenni ilyenkor.