Úgy tűnik, nem szülőkre és tanárokra tartozik, mekkora a baj az iskolákban

• Továbbra sincsenek hivatalos adatok arról, hogy mekkora a koronavírus-fertőzöttség az iskolákban.
• A kontaktkutatási rendszer szinte egyáltalán nem működik, nem derül ki, hogy egy iskolai fertőzött hány embernek adhatta át a vírust.
• A tanárok és szülők többsége a hibrid (online és személyes) oktatást tartaná megfelelőnek.
• A bonyolult eljárásrend miatt még akkor is nehéz digitális oktatásra átállni, ha az iskola vezetése szeretné.
• Van iskola, ahol eltitkolják a szülők elől, hogy megfertőződtek a tanárok, máshol hiába félnek, nem oktathatnak online a pedagógusok.

A második hullám súlyosbodásával az iskolákban is egyre több a koronavírusos eset. És bár a kormányzati tájékoztatási oldal arról beszámol, hogy az őszi szünet alatt a Honvédség alakulatainak fertőtlenítő rajai hány iskolát fertőtlenítettek már végig, arról nincsenek hivatalos adatok, hogy melyik oktatási intézményben hány fertőzött van. Intézményvezetőkkel, tanárokkal és szülőkkel beszélgettünk, hogy megtudjuk, ők hogyan látják a helyzetet.

Kecske és káposzta

Nagyon széles skálán mozognak a szülői álláspontok: a vírusszkeptikusoktól a digitális oktatásra való azonnali átállást sürgetőkig sokféle hozzáállás megjelenik a válaszok között

- ismerteti Miklós György, a Szülői Hang nevű érdekképviseleti szervezet tagja friss felmérésük eredményeit.

Találkoztak ugyan szülőkkel, akik a járvány miatt már nem is engedik iskolába a gyerekeiket és az országos iskolabezárást sürgetik, de a válaszadók többsége egyelőre a hibrid megoldásokat támogatja: ha egy iskolában felüti a fejét a járvány, legyen meg a kellő rugalmasság a távoktatásra való időszakos átállásra, akár az érintett osztályok, akár az egész iskola esetében.

Annak, hogy sok szülő miért nem engedné el teljesen a normál oktatási rendet és szorgalmazza inkább az iskolai védekezés megerősítését, egyértelmű magyarázata van:

egyszerűen nem tehetik meg, hogy a munkából hiányozzanak, amíg gyerekük nem jár iskolába.Beszéltünk egy budapesti és egy vidéki általános iskolai igazgatójával is, mindketten a fentiekhez hasonló tapasztalatokról számoltak be, bár az általuk vezetett intézményekben nem tudnak koronavírusos megbetegedésről.

A kecske és a káposzta eseteként értékelte a kialakult helyzetet a fővárosi intézmény igazgatója, aki szerint már egy esetleges hibrid megoldás is segíthetne, például ha csak a felső tagozattól fölfelé állnának át az iskolák távoktatásra (mint ahogy az például Szlovákiában történt).

A vidéki intézményvezető egyértelműen az iskolai bejárás mellett van, ugyanis az ő intézményükbe főként hátrányos helyzetű roma gyerekek járnak, akiknél már a tavaszi hullám alatt sem működött jól az online oktatás, mert a gyerekek nagy részének nincs otthon internete. A tanárok ezért kinyomtatott feladatlapokat juttattak el hozzájuk, de nehezen haladtak a tananyaggal.

Egy óra élőben, egy óra online

Én drukkoltam, hogy minél tovább élőben lehessen tanítani a diákokat, egyértelmű, hogy oktatási szempontból ez lenne a legideálisabb. De szerintem a jelen helyzetben már súlyos felelőtlenség nem elrendelni legalább a középiskolákban, vagy az általános iskolák felső tagozatának második felétől a digitális oktatást

- mondta a 444-nek Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom egyik vezetője, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára. Azt mondja, érzésre többségben lehet véleményével a tanári karban, sőt, szerinte az iskola vezetése is az átállás mellett lenne, ha lenne bármilyen döntési jogköre a kérdésben.

A központosított oktatási rendszer most nagyon nehéz helyzetbe hozza az intézményvezetőket - magyarázta -, "helyben ők látják, hogy milyen nagy a baj: hogy sok kolléga hiányzik, hogy van, hogy a 32 fős osztályból 13 diák van mindössze jelen", de nincs felhatalmazásuk a cselekvésre.

A Kölcseyben eddig 6 tanár fertőződött meg koronavírussal, és Törley szerint előfordult, hogy egy-egy kollégát annyira leterített a vírus, hogy hetekig hiányzott az iskolából. Jelenleg is vannak aktív fertőzött pedagógusok, akiket helyettesíteni kell az óráikon. A gyerekek között pedig már szeptemberben találtak fertőzötteket, most is vannak komplett osztályok, akik épp digitális tanrendben tanulnak.

"Nagyon nehéz úgy tanítani, hogy az egyik órát élőben, a másikat pedig egy kis teremben online kell tartanunk, mert az osztály digitális tanrendben van, arról nem is beszélve, ha az osztály felének otthonról kéne az élőben tartott órába bekapcsolódni. Nem is mindegyik terem alkalmas erre."

A Szülői Hang felmérésének eredményei is összecsengenek a Törley által elmondottakkal. Miklós György szerint a szülői akaratból vagy éppen a járványügyi hatóságok utasítására otthon maradó gyerekek - akik szerinte egyre többen lesznek majd az elkövetkező hetekben - oktatása is megnehezedik, amíg az oktatás normál rendje az iskolai jelenléten alapul. A legtöbb esetben a tanároknak ugyanis nincs elég kapacitása arra, hogy az élőben oktatott diákok mellett az otthonról tanulókra is ugyanannyi figyelmet fordítson.

"Bár tudunk olyan intézményekről, ahol az otthon maradó diákok online bekapcsolódhatnak az iskolában élőben zajló órába, ez azért a kivétel: főleg az erősebb nagyvárosi középiskolákban lehetőség."

Hiába félnek, nem taníthatnak otthonról

Egy kelet-magyarországi gimnázium tanára szerint a megfertőződéstől való félelem az ő iskolájukban nem lehet ok rá, hogy egy tanár engedélyt kapjon az otthonról, távoktatásban tanításra. Interjúalanyunk egy kollégája kapott csak lehetőséget erre, aki nemrégiben esett át onkológiai műtéten, így kifejezetten veszélyeztetett csoportba tartozik.

"Amikor én egy időről időre jelentkező kardiológiai problémámra hivatkozva próbálkoztam engedélyt kérni ilyesmire, az igazgató első körben azt mondta, szó sem lehet róla - a tankerülethez ugyan benyújthatok egy kérvényt, de ne fűzzek hozzá nagy reményeket, az említett kollégámnak is csak nagyon nehezen engedték az otthonról tanítást" - magyarázta interjúalanyunk.

A Pedagógusok Szakszervezete október 13-án három olyan tanárról tudott, aki a koronavírus miatt vesztette életét. November 2-án a tiszafüredi Kossuth Lajos Gimnázium és Általános Iskola egyik pedagógusáról derült ki, hogy elhunyt a fertőzés miatt.

Kontaktkutatás nincs, a tájékoztatás fakultatív

Az már több második hullámos koronavírusos elbeszéléséből kiderült, hogy a hatóságok a túlterheltség miatt nem tudják felügyelet alatt tartani a fertőzötteket, a karantén betartásának ellenőrzése és a kontaktkutatás alapossága is esetleges.

Törley Katalin szerint a Kölcsey tünetes diákjait és tanárait igyekeznek tesztelni a járványügyi hatóságok, de érezhetően nem jut idejük mindenre: Törley például hiába érezte az elmúlt hetek egyikén meglehetősen rosszul magát, nem látták indokoltnak a tesztelését, így végül a fizetése 65 százalékát jelentő táppénzért saját szakállára maradt otthon tíz napot, hogy véletlenül se vigye a vírust az iskolába. De olyan esetről is tud, amikor egy tüneteket produkáló diákhoz csak akkor ért oda tesztelni a mentő, mikor már kutya baja sem volt. Tesztje így is pozitív lett, osztálya viszont csak ekkor került karanténba.

Az imént említett, kardiológiai problémákkal rendelkező gimnáziumi tanár találkozott olyan esettel is, hogy egy covid-beteg kolléga hiába jelölte meg több tanártársát, akikkel a tanáriban együtt tartózkodott aznap, amikor tüneteket kezdett észlelni magán, egyik megnevezett tanárt sem tesztelték végül a hatóságok.

Egy budapesti általános iskola egyik tanára arról számolt be a 444-nek, hogy az ő intézményükben négy igazoltan fertőzött tanár is van, a tankerület azonban megtiltotta az igazgatónak, hogy erről értesítsék a szülőket. A pedagógusokról úgy derült ki, hogy pozitívak, hogy náluk vagy valamelyik családtagjuknál jelentkeztek tünetek, és tesztelték őket. A négy fertőzött tanár közül egy kórházban van, mert idős és krónikus betegségben is szenved.

A tankerület döntése alapján viszont még azt a szülőt sem engedték értesíteni, akinek a gyereke egy kis teremben ült kettesben az egyik fertőzött tanárral.

Azt nem indokolták, hogy miért nem tájékoztathatják a szülőket, mindössze annyi változott, hogy a tanórán is viselni kell a maszkot. Az igazgató most azt próbálja kikönyörögni a tankerülettől, hogy legalább a honlapjukon feltüntethessék, hogy van náluk négy fertőzött. Interjúalanyunk szerint az iskola vezetését mélyen felháborítja, amiért nem adhatják meg a szülőknek azt a lehetőséget, hogy úgy döntsenek, nem viszik iskolába a gyereküket, de a tanári karban is sokan rettegnek, hogy elkapják a vírust. A tanárok annak is örülnének, ha csak néhány hétre bezárhatnának, hogy kiderüljön, a pedagógusok megfertőztek-e mást is az iskolában. A nekünk nyilatkozó tanár is közvetlen kontaktba került az egyik fertőzöttel, ezért szeretett volna karanténba menni és otthonról dolgozni, de a tankerület ezt sem engedélyezte, mondván, hogy csak az mehet karanténba, aki ténylegesen beteg.

Jogilag értelmezhetetlen helyzet

A pedagógusokra is ugyanúgy vonatkozik az összes járványügyi intézkedés, ezért fertőzés esetén a hatóságok ki kéne kutassák a kontaktjaikat, ez a rendszer viszont a gyakorlatban már a hírek szerint nem működik- mondja Asbóth Márton, a TASZ jogásza. Szerinte ha szigorúan vennénk a kontaktkutatás szabályait, akkor gyakorlatilag pillanatok alatt be kéne zárni rengeteg iskolát. Hiszen egyetlen tanuló fertőzöttsége esetén az osztálytársai, akikkel akár egy tanórát is eltöltött maszk nélkül, már kontaktnak számítanak. Ha pedig egy tanár lesz koronavírusos, aki a pozitív teszteredményt megelőző napokban tanított, akkor a fél iskola kontaktnak kéne, hogy minősüljön.

A kontaktok felkutatása és a fertőzöttekről való információk megosztása vagy meg nem osztása a szülőkkel eleve nem az intézmény vagy a tankerület feladata lenne, hanem a járványügyi hatóságé, így jogilag nehéz értelmezni azt, hogy egy tankerület nem engedi, hogy a tanárok figyelmeztessék a szülőket a fertőzöttekről. Az intézményenként eltérő gyakorlatok viszont könnyen lehetnek jogsértők, mert a fertőzöttség ténye érzékeny egészségügyi adatnak számít, amit nem lehet csak úgy közzétenni.

Úgy tűnik tehát, hogy az iskolák vagy a tankerületek hozzáállásán múlik, milyen adatokat osztanak meg. Van olyan egri gimnázium, ahol az iskola holnapjának tetején fel van tüntetve a fertőzött tanároknak és diákoknak a száma, illetve az is, hogy hány osztály tanul digitális munkarendben.

Digitális oktatást csak az EMMI engedélyezhet, de nem mindig válaszol

A Telex írta meg szombaton a fővárosi Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium történetét, ahol a tantestület tíz százalékáról derült ki, hogy koronavírusosak, ezért az igazgató digitális tanítást akart elrendelni az őszi szünet utáni hétre, de erre a jelenlegi szabályozás szerint nincs hatásköre. A tanárok fertőzöttsége eleve azért derült ki, mert az iskola saját belső protokollja szerint szűri a diákokat és a tanárokat is.

Az iskolabezárás a hivatalos protokoll szerint egy soklépcsős, több hatóság (az Emmi, az NNK, az Oktatási Hivatal és az operatív törzs) közös munkáját igénylő folyamat. A minisztérium viszont nem adott engedélyt, hogy átálljanak a digitális oktatásra, csak tájékoztatták az igazgatót, hogy erről saját hatáskörben nem dönthet, és számon kérték rajta, hogy nem egyeztetett a Népegészségügyi Központtal, pedig az igazgató szerint nem szerepel az EMMI vonatkozó eljárásrendjében az, hogy ez az ő feladata lenne.

Az intézményvezető végül nem várta meg az EMMI engedélyét, hétfőtől digitális oktatásra álltak át a gimnáziumban.

A kazincbarcikai Szalézi Szent Ferenc Gimnáziumban 21 munkavállaló (ebből 15 pedagógus) lett koronavírusos. Az iskola oldalán található közlemény alapján itt sikerült egyeztetnie az igazgatónak az EMMI-vel, és az ő engedélyükkel rendelhette el a digitális oktatást az őszi szünet utáni hétre.

Itt lett volna a lehetőség a terjedés lassítására, de elszalasztották

Törley Katalin szerint a legtöbb kollégája azt várta, hogy az őszi szünetet majd egy-két héttel meghosszabbítja a kormányzat, esetleg két hétre próba jelleggel távoktatást rendel el.

Itt lett volna a lehetőség, hogy kicsit lassítani lehessen a járványhelyzet rohamos súlyosbodásán és ezen a feszített munkatempón- mondta. Bár a saját iskolájából a szünetről épphogy visszatérve még nem tudott ilyen példát hozni, oktatási témájú internetes felületeken ő is rendszeresen találkozik olyan szülőkkel, akik most már inkább elővigyázatosságból otthon tartják iskolás gyerekeiket. "Megismétlődni látszik, ami az első hullámban történt, csak akkor még a családok többségének egyáltalán nem volt személyes tapasztalata a koronavírussal, mostanra már szinte mindenki ismerhet a környezetéből akár egészen kétségbeejtő történeteket" - tette hozzá.

Miklós György azt mondta, Szülői Hang csak a felmérés végleges eredményeinek ismeretében több konkrét javaslatot is megfogalmaz majd az iskolai járványhelyzettel kapcsolatban. Azt viszont biztosnak tartja, hogy a kérések között lesz, hogy a járványügyi hatóságok és az oktatási kormányzat szolgáltassanak a nyilvánosság számára elérhető, reprezentatív tesztelési eredményekre alapozott adatokat arról, hogy pontosan mekkora a fertőzöttség az iskolákban, egy adott intézményben hány tanár és hány diák fertőzött vagy tartózkodik karanténban, és milyen intézkedéseket rendeltek el.

"Csak így lehetne felmérni, hogy pontosan milyen súlyos a helyzet most az oktatásban."