Kísérletet teszünk arra, hogy vasárnaponként összerendezzük úgy a kormányzati honlapon megjelenő, nagyon kevés napi adatot, hogy abból kirajzolódjon a járványhelyzet Magyarországon.

A helyzet röviden: rossz.

És rövidtávon nem is fog javulni. Ezt jelzi az is, hogy Orbán Viktor a héten már olyan előrejelzéseket osztott meg, ami a kórházban lévő, súlyos állapotú covidosok számának jelentős emelkedését vetíti előre december közepére. (Mi november végére tettük ezt múlt héten.) Az Orbán által jósolt adatok szakértők szerint katasztrófát jelentenének az egészégügy számára.

Hogy mennyire kevés adatot oszt meg a kormányzati honlap, azt jelzi, hogy míg Orbán Viktor az intenzíves ágyak várható jelentős leterheltségéről beszélt, addig a koronavirus.gov.hu-n erre vonatkozó adat egyáltalán nincs.

Három fontos adatból lehet dolgozni. Az egyik a kórházban kezelteket mutatja. A kórházi ellátásra szoruló koronás betegek száma tovább nőtt a héten, de szerencsére nem olyan ütemben, mint október utolsó hetében. Az emelkedés így is jelentős, annyira, hogy a kórházak jelentős részét elkezdték szinte teljesen átállítani a koronavírusos betegek fogadására, a nem koronásokat érintő, nem sürgős ellátások felfüggesztésével.

A lélegeztetett betegek száma is gyorsan nő. Az ő esetükben nem az jelenti az egészségügyi kapacitás határát, hogy hány lélegeztetőgép van (vagy áll raktárban a külügy által aranyáron vett 17 ezer darabból), hanem az, hogy hány szakorvos és szakápoló tud odaállni az ágyuk mellé. Ugyanez igaz az intenzíven lévőkre is. Pontos adat nincs, de nemzetközi adatok átlaga alapján a kórházban lévő koronavírusos betegek nagyjából 8 százaléka szorul intenzíves ellátásra. A magyar egészségügy szakemberek szerint megfelelő minőségű ellátást 2-3000 intenzíves ágyon képes ellátni. Ezért félnek attól, hogy hamarosan a tavaszi, Bergamóban látott állapotok lehetnek a magyar kórházakban is. És már elkezdték előkészíteni azt az etikai kódexet, ami alapján az orvosok eldönthetik, hogy melyik beteget tartsák életben.

A járvány terjedésének a fázisai közül (új fertőzöttek számának emelkedése, főleg a fiatalok körében → kórházban kezeltek számának megugrása, idősebbekre is átterjed a vírus → az áldozatok számának a növekedése) Magyarországon már a harmadikban tartunk.

A kórházban lévők mellett az áldozatok száma a másik hivatalos adat, ami fontos. (Még ha Gulyás Gergely méltatlannak is tartja a vitát arról, hogy most sok áldozat van vagy kevés.) Ez az adat nagyon rosszul alakult a héten, először ment fel a napi áldozatok száma 100 fölé.

Ezen a héten a járványban elhunytak napi átlaga 88,42 volt. Tavaly novemberben a halálozások (ebbe minden beletartozik, nem csak a betegségben elhunytak) napi átlaga 336 volt. Ehhez a tavaly novemberi adathoz képest a mostani koronás áldozatok száma már 26 százalék.

A hivatalos kommunikációs ugyan állandóan azt hangoztatja, hogy az elhunytak zöme idős, krónikus beteg, a héten két 28 éves áldozata is volt a járványnak, egyiküknek cukorbetegség volt feltüntetve az alapbetegségnél, a másikuknál az sem. Egyre gyakrabban van az áldozatok között 30-50 év közötti, és az idősebbek között is vannak olyan áldozatok, akiknél nem volt ismert alapbetegség a vírusfertőzés előtt.

Orbán Viktor korábban is, most is szívesen példálózott Ausztriával, mint a magyar kísérleti laborral. A számok alapján inkább mi vagyunk az a kísérleti labor, ahol nem szigorú korlátozásokkal – mint amilyeneket az osztrákok bevezettek, és továbbiakon gondolkodnak, hogy megakadályozzák az egészségügy túlterhelését –, hanem valami más módon, leginkább a svédekéhez hasonló – tavasszal még a kormánysajtóban hevesen gyalázott – módszerrel próbáljuk átvészelni a második hullámot.

Orbán üzeneteiből leginkább az jön le, hogy mindjárt itt a vakcina, addig ki kell bírni. Lehet, hogy jönnek minták már decemberben, de tömeges oltásra tavasz vége előtt aligha lehet számítani. Az egészségügy pedig addig óriási nyomás alá kerül, és sok ezer áldozata lesz a járványnak.

A kormányzati portál semennyire sem próbálja áttekinthetővé tenni, hogy mi a jelenlegi járványhelyzet, megyei bontásban a tavasz óta regisztrált összes fertőzöttet teszi publikussá egy semennyire sem interaktív térképen. Amit aztán másnap lecserél egy másikra. Ez a térkép nem adja vissza az aktuális helyzetet. Ezért elvégeztünk egy számítást, a heti új fertőzöttek számát százezer főre vetítettük.

A legfertőzöttebb megye Győr-Moson-Sopron, ahol a megyei kórházból kétségbeesett jelzés érkezett már október végén, hogy tele vannak covidos beteggel. Ennek ellenére Győrben adventi vásárokat terveznek november végétől.

A tavaszihoz képest a második hullámban eddig viszonylag kedvező fővárosi, és ezzel össszefüggésben a Pest megyei adatok ezen a héten jelentősen romlani kezdtek, rekordokat döntött a fővárosban regisztrált napi új fertőzöttek száma.

Arról, hogy megyénként hogyan alakul a kórházban lévők vagy az áldozatok száma, semmit sem kommunikál az operatív törzs, ilyen adatokat kérésre sem ad ki. Egyetlen egy adat van, a fővárosi és a vidéki áldozatok száma.

Kedvező változás, hogy jelentősen nőtt a tesztek száma, ez egészen biztosan azért van, mert a mentősök használhatnak gyorsteszteket is.

Csakhogy hiába a sokkal több vizsgálat, ez még mindig kevés ahhoz, hogy legalább nagyjából kiderüljön, mekkora a járvány kiterjedése. Az összes vizsgálaton belül tovább nőtt a pozitív tesztek aránya: már majdnem minden negyedik mintában találnak vírust.

A tesztkapacitás határai miatt az új fertőzöttek számából nehéz lenne olyan járványgörbét felrajzolni, ami a valódi helyzetet mutatja. Időnként még stagnál is ez a szám, miközben meredeken nő a kórházban lévő koronások száma és az áldozatoké. Most a sokkal több teszt miatt az új fertőzöttek száma is nőtt. De ha beáll a mostani tesztszám, akkor újra úgy tűnik majd, mintha stagnálna. Érdemes továbbra is a kórházban/lélegeztetőn lévőkre és az áldozatok számára figyelni.

Ilyen alacsony tesztkapacitással is olyan ütemben növekszik a regisztrált új fertőzöttek száma, hogy a gyógyultak száma messze elmarad attól. És miután a fertőzöttek átlagéletkora nő, így arra lehet számítani, hogy közülük többen kerülnek majd kórházba, mint amíg főleg a fiatalabbak körében terjedt a vírus.