Magyarországon éppen megszüntetik az önkormányzatiságot

politika
2020 december 05., 05:54
  • A koronavírus-válság csak tovább rombolta az egyébként is komoly krízisben lévő önkormányzatiságot Magyarországon.
  • A települések pénzügyi függősége mostanra szinte teljesen elvágta az önálló helyi politizálás lehetőségeit.
  • A kormány hozzáállása, a kiéheztetés politikája a következő választásokig jó eséllyel nem változik.
  • Az önkormányzatok egyetlen kiútja, ha a helyi közösségek felé fordulnak szövetségesekért.
  • Közben pedig nem lesznek tétlenül is partnerek a megmaradt önkormányzati közszolgáltatások fokozatos lezüllesztésében.
  • A K-Monitor szerda esti beszélgetésén egy kutató, egy önkormányzati tanácsadó és egy kistelepülés alpolgármestere értékelték az önkormányzatiság állapotát.

Ha nem lett volna épp elég nagy érvágás a gépjárműadó-bevételek elvonása, az idegenforgalmi adó felfüggesztése, vagy a parkolás ingyenessé tételével a parkolási bevételek elvesztése, a kormány szerda hajnalra újabb gyomrost vitt be az önkormányzatoknak:

a járványhelyzetre hivatkozva rendeletben tiltotta meg, hogy 2021-ben a helyi adók és a települési adók (tipikusan az ingatlanadó, az építményadó, az idegenforgalmi adó, vagy a kommunális adó) mértékén emeljenek.

Persze, ha az adóterhek nem emelkednek, az egyéni szinten egyáltalán nem rossz hír, a települési önkormányzatok jó része gazdaságilag viszont mostanra már a tönk szélére jutott, kiadásaik fedezésére, költségvetési deficitjük kezelésére nem láttak más módot, mint az adóemelést.

Budapest VIII. kerülete, Józsefváros önkormányzata az infláció mértékével növelte volna a következő évben helyi adóköveteléseit, ami 170 millió forinttal hozott volna több pénzt. Már készen el is volt az erről szóló rendelet, amikor az adóemelési tilalom híre megérkezett - mondta Molnár György társadalomkutató, a józsefvárosi önkormányzat tanácsadója, a K-Monitor beszélgetésének egyik résztvevője.

photo_camera Fischer Ádám, Pálné Kovács Ilona, Molnár György, és Borbás Gabriella (K-Monitor), a beszélgetés résztvevői Forrás: Mérce/Élő

Az önkormányzat ezzel a kis többletpénzzel is azt a 2,7 milliárd forintos lyukat próbálta volna tömködni, amelyet a koronavírus-válság és a kormány már említett intézkedései okoztak a kerület mintegy 24 milliárdos költségvetésében.

Közben – magyarázta Molnár –, a kormány visszavont 1,1 millárd forint Józsefvárosnak szánt fejlesztési forrást is, aminek több mint a fele, 620 millió forint az önkormányzat lesújtó állapotban lévő lakásállományának felújítására ment volna. Ezt és más fejlesztéseket most beláthatatlan ideig halasztani kell.

Józsefvárosnál jóval kisebb léptékben, de hasonló problémák sújtják a 8500 lakosú, Fejér megyei Ercsi önkormányzatát is. A település alpolgármestere, Fischer Ádám azonban hangsúlyozta, pénzügyi gondjaikat a koronavírus-válság csak tetézte, de nem okozta.

Az a mintegy százmilliós deficit, amivel a normálisan 1,2-1,3 milliárd forint működésre fordítható bevétellel rendelkező önkormányzatnak szembe kellett néznie már a járvány előtt, 2019-ben több tényezőből fakadt:

  • Egyfelől az önkormányzatoknak járó állami működési támogatások nem nőttek olyan mértékben, mint amilyen mértékben nőttek az önkormányzatok által ellátott közfeladatok költségei. Elsősorban a bérköltségek nőttek, azzal pedig az önkormányzat által igénybe vett szolgáltatásoknak az ára is.
  • Megcsappantak a közfoglalkoztatási programokon keresztül az önkormányzatokhoz kerülő források is, a kormány az elmúlt években folyamatosan csökkentette a közmunkában dolgozók számát. Pedig a program minden hibája ellenére az önkormányzatok – főleg a kisebbek – jelentős bevételi forrásának számított eddig.
  • Végül, 2019 választási év volt, így Fischer szerint az előző városvezetés a kampány hevében, felelőtlenül, fedezet nélkül nyújtott bértámogatást és valósított meg különböző felújításokat a településen.

Az újonnan megválasztott képviselő-testület és az új településvezetés a helyi iparűzési adóbevételek növelésével próbálta volna kipótolni a nullszaldóhoz hiányzó összeget, de aztán beütött a válság: az adóbevételek stagnálnak, az önkormányzatnak pedig még az ingatlanállományából is a tervezettnél kevesebbet sikerült értékesítenie a kereslet hiánya miatt.

Így Ercsi önkormányzatának nem maradt más választása, mint 100 milliós hitelfelvétel, hogy egyáltalán az alkalmazottai bérét ki tudja fizetni. Mostanra pedig már a cikk elején említett elvonások is tovább csökkentették Fischerék pénzügyi mozgásterét.

Kénytelenek voltak egyes kiadásokat komolyan megvágni:

  • az önkormányzat és intézményei minden dolgozójától megvonták a cafetériát, és év végi jutalmat sem osztanak senkinek,
  • egész évre megvonták a képviselők tiszteletdíját,
  • nem adnak semmilyen támogatást a településen működő civil- vagy sportszervezeteknek,
  • és nem tudják most betölteni a megüresedett önkormányzati álláshelyeket sem.

Fischer szerint, ha az említett elvonások, bevételkiesések tartósak maradnának, akkor az önkormányzatnak tovább kéne folytatnia az ingatlanvagyona felélését a pénzügyi túlélés érdekében, sőt, el kéne halasztania az önkormányzati épületek esedékes felújítását, és kevesebb pénzt fordítania a közterületek rendben tartására is.

Egy ponton túl nem lenne már képes nyolc másik önkormányzattal közösen társfinanszírozni a településen elérhető járóbeteg-ellátást, elképzelhető, hogy ezt át kellene adnia az államnak. (Egyébként is számítanak újabb állami feladatelvonásra: az alpolgármester úgy tudja, tervben van a hulladékgazdálkodás állami átvétele is.)

A tartósan forráshiányos helyzetben a civilek és a sportszervezetek is támogatás nélkül maradnának, a stagnáló bérek miatt pedig a betöltetlen önkormányzati álláshelyek: az óvodákban, a családsegítőnél, a szociális ellátásban megüresedő pozíciók valószínűleg üresek maradnának.

Ha pedig a Parragh László iparkamarai elnök javaslata szerint az iparűzési adó eltörlése is megvalósulna, az ercsi önkormányzat működési bevételei 1 milliárd forintra csökkennének. Ami azt jelentené, hogy a fenti intézkedések mellett 15 százalékos létszámleépítésre kényszerülne az önkormányzat – mondta Fischer.

A helyzet javulására nem lehet számítani

Az ercsi alpolgármester félelmei reálisak Molnár György szerint, aki úgy látja, a 2022-es választásokig egészen biztosan nem változik a kormány hozzáállása az önkormányzatokhoz. Szerinte Orbán a Fidesz 2006 utáni tapasztalataiból indul ki.

A 2006-ban, Gyurcsány kormánya alatt az őszödi beszéd utáni önkormányzati választások a Fidesz hatalmas győzelmét hozták. A fideszes önkormányzatok rögtön építkezni kezdtek, és sikeresen előkészítették a 2010-es kormányváltást. A kormányzó Fidesz már ilyen szemmel nézi az ellenzék 2019-es önkormányzati választási sikereit, és Molnár szerint az önkormányzatoktól való folyamatos forrás- és feladatelvonással a hasonló építkezést igyekszik megakadályozni.

Az várható, hogy a végletekig megszorítanak, és csak annyi forrást csöpögtetnek, hogy ne dőljön össze az önkormányzati rendszer, de a lehető legkevésbé legyen működőképes, és ne szolgálhasson támaszként az ellenzék számára. Ehhez pedig a járvány jó ürügy, „egy lehetőség” - magyarázta.

Szemérmes centralizáció helyett nyílt támadás

Pálné Kovács Ilona, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) kutatójának bevezető előadása megerősítette a fenti gondolatmenetet. A magyar önkormányzati rendszer kiüresítése eszerint már jóval korábban elkezdődött: a magyar kormány már 2009 és 2013 között olyan jelentősen csökkentette az önkormányzatok munkáját támogató állami ráfordítások összegét, ahogyan az Európai Unió tagállamai közül senki más.

photo_camera Forrás: Európai Bizottság

Az önkormányzati autonómia mértékének különböző indikátorait egy mérőszámba sűrítő Local Autonomy Indexen pedig már 2014-ben az európai országok csoportjának utolsó harmadában végzett Magyarország, úgy, hogy ebben a rangsorban 1990-ben még az első, 2000-ben pedig még a második harmadban foglalt helyet.

photo_camera Forrás: Európai Bizottság

A '90-es években Magyarországot még dicsérték Nyugat-Európában, amiért a rendszerváltás után erős felhatalmazású, széles felelősségű rendszert hoztunk létre – magyarázta Pálné. Szerinte azonban már akkor is hiányoztak a rendszerből bizonyos garanciák, amik megakadályozhatták volna, hogy a későbbi kormányzatok belekezdhessenek az önkormányzatokra fordított költségvetési források fokozatos csökkentésébe, és ezzel az önkormányzatiság kiüresítésébe.

A „totális fordulat” azonban a kutató szerint 2010 után következett be, amikor a „szemérmes centralizáció” helyébe az önkormányzati autonómia nyílt megtámadása lépett. A narratíva eleinte az volt, hogy a kormányzat az eladósodásuk kezelésében segít az önkormányzatoknak a szigorúbb pénzügyi ellenőrzéssel, és jelentős közszolgálati feladatkörök elvételével.

Ezt a korlátozó, centralizáló stratégiát csak folytatja a kormány a koronavírus-válság kezdete óta, amikor világszerte a globális, a nemzeti és a helyi (önkormányzati-regionális) kormányzási szintek közül egyébként is nemzeti kormányzás erősödik fel - magyarázta Pálné Kovács Ildikó.

Magyarországon szerinte a jelenség különösen erősen megfigyelhető abban, ahogyan a kormányzat a járványhelyzet idején nem csak további forráselvonásokkal sújtja az önkormányzatokat (ahogyan ezt nyáron mi is bemutattuk), de totálisan kihagyja őket a járványkezelésből. A kutatóintézet, ahol Pálné dolgozik, az első hullám idején 50 önkormányzat helyzetét mérte fel a kérdésben: a legtöbben az információhiányra, és a partnerség hiányára panaszkodtak, és arra, hogy a kormányzat teljesen magukra hagyta őket a járványhelyzet kezelésében.

Molnár György ezt azzal árnyalta, hogy Józsefvárosban az első hullámban még csak-csak kaptak helyi járványadatokat a kormányzattól, mert az önkormányzat feladata lett a karanténban lévők ellátásáról gondoskodni, így tudniuk kellett, hány érintett van a kerületben. A második hullámban viszont már erre az adatszolgáltatásra sem számíthattak, lévén, hogy ez a kötelezettségük nem állt vissza.

Tétlen partnerek a lezüllesztésben

De mégis mit tehetnek ebben az elég reménytelennek tűnő helyzetben az önkormányzatok? Pálné Kovács Ildikó szerint a helyi szereplők, a helyi gazdaság és a civil társadalom felé érdemes minél szorosabb kapcsolatokat építeniük, hogy kiaknázatlan erőforrásokat és új szövetségeseket keressenek a kialakult helyzetben. Józsefvárosban volt is erre példa: a 2019-es önkormányzati választás után megalakult „közösségi részvételi iroda” komoly önkéntesbázist épített a járvány elleni védekezés segítésére, az önkormányzat által létrehozott „szolidaritási alapba” pedig mintegy 30 millió forint befizetés érkezett, amit szociális célokra fordíthattak.

photo_camera Fotó: Halász Júlia

Molnár György, a kerületi önkormányzat tanácsadója szerint viszont fontos lenne, hogy az önkormányzatok ne legyenek tétlenül is partnerek abban, ahogyan a kormány a forráselvonásokon keresztül lezülleszti azt a kevés megmaradt közszolgáltatást is, amit az önkormányzatok nyújtanak. Szerinte úgy lehetne politikailag is „beárazni” az önkormányzatok kivéreztetését, ha az egyes önkormányzatok egy bizonyos színvonal alatt már nem vállalják az adott közszolgáltatás működtetését, és a lakosságnak is elmagyarázzák, hogy a szolgáltatást azért kell megszüntetniük, mert a forrásmegvonások a fenntartását már nem teszik lehetővé.

„Az önkormányzat növelje meg a kormányzat számára annak kockázatát, hogy a települések költségvetését ráncigálja” – foglalta össze röviden a stratégiát Molnár. Szerinte ez főleg a nagyobb településeken lehet jó nyomásgyakorlási eszköz, ahol még működik valamennyire az önkormányzatiság.

Magyarország legszegényebb részein ugyanis már rég megszűnt.

A kicsi, szegény településeken az önkormányzatoknak már gyakorlatilag nincs mozgásterük, a döntések fölöttük születnek meg. A kormány a közfoglalkoztatási rendszeren keresztül szívta ki a maradék hatalmat. A polgármestereiket például már régóta nem az alapján választják ezek a hátrányos helyzetű települések, hogy ki az a helyi szereplő, akár szociális szakember, tanár vagy orvos, aki a helyiekért a legtöbbet teszi, hanem az alapján, hogy ki tud a közmunkaprogram révén több pénzt a faluba hozni.

A Fidesz adja a közmunkát – mondták a helyiek Csenyétén, az ország egyik legszegényebb településén.
photo_camera A Fidesz adja a közmunkát – mondták a helyiek Csenyétén, az ország egyik legszegényebb településén. Illusztráció: Botos Tamás/444

Fischer szerint ezen kívül az uniós támogatások rendszere is hasonló hatással van a rendszerre: „Azt tud fejleszteni egy önkormányzat, amire uniós forrást képes szerezni, az egyetlen rendező elv, hogy mire nyer támogatást.” Szerinte az önkormányzatok ma már „semmilyen szabadon választható feladatot nem tudnak megfinanszírozni”, és „nem tudnak saját szociális politikát megvalósítani” sem.

A megmaradt önkormányzati intézmények, például az óvodák fenntartói feladatai is arra korlátozódtak, hogy továbbutalják az óvónők államtól megkapott bérét.

„Semmi mozgástere nincs a szabad gondolkodásnak, a közösség gondolkodásának”

– mondta Fischer. A mintegy másfél órás beszélgetés résztvevői abban azért megegyeztek, hogy az önkormányzatoknak még mindig adott az az előnyük a kormányzattal és az államigazgatással szemben, hogy közvetlen kapcsolatuk van az emberekkel. A koronavírus-válság és az állami elhanyagolás okozta kényszerhelyzetben pedig esetleg még erősödhet is ez a kapocs, ha a helyi önkormányzatok hajlandók extra energiákat mozgósítani.