Koronavírus-számok Magyarországon 01.16.
Elhunytak + 87 Σ 11 264
Kórházban - 192 Σ 4 408
Fertőzöttek + 1 438 Σ 350 587
Tesztek + 18 339 Σ 2 936 435

Azt nem tudhatod meg, kell-e regisztrálni az oltáshoz, de azt beleordítják az arcodba, kit kell gyűlölni

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

Hasonlítsuk össze, hogyan tájékoztatta az embereket a magyar kormány két koronavírus-oltásokkal kapcsolatos ügyben. A különbségek elég látványosak.

1. Kell-e regisztrálni a kormányzati honlapon ahhoz, hogy oltást kapjunk?

Magyarországon már több mint 10 ezer halálos áldozata van a koronavírus-járványnak. Két hónapja tilos az utcára menni este 8 után, a járványhelyzet minden magyar ember életére hatással van. A koronavírus elleni vakcina elosztása az állam feladata. Az oltások menetéről a kormányok általában terveket készítenek, és világos információt nyújtanak az állampolgároknak, hogy mit várhatnak, és mit kell tenniük annak érdekében, hogy oltást kapjanak.

Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

A magyar kormány létrehozta a vakcincainfo.gov.hu című oldalt. Ugyan egyértelműen buzdítottak a regisztrációra, az viszont nem derült ki, 

hogy kötelező-e ezt megtenni ahhoz, hogy valaki oltást kapjon.

Ez az alapvető kérdés eléggé érdekelte az embereket decemberben. A következő válaszokkal találkozhattak:

„Azért kell regisztrálni, hogy föl tudjuk mérni, hogy mégis az önkéntes vakcinára mekkora lesz a kereslet, ki akarja, és ki nem.” (Orbán Viktor)

„A regisztráció egyfajta információ felénk. Szeretnénk tudni azt, hogy a magyar lakosságban milyen igény mutatkozik a vakcina iránt.” (Müller Cecília)

„Aki szeretne oltást kapni, jelentkezzen. (...) Ha viszont nem jelentkezik, akkor nem tudjuk, hogy szeretné megkapni, így hátrébb kerül a sorban.” (Rogán Antal)

„Úgy tudom, hogy nem muszáj, de mindenképpen jó.” (Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője)

Újra és újra megkérdeztünk politikusokat, állami és kormányzati szerveket, de egyetlen megszólalásból sem derült ki az egyszerű eldöntendő kérdés válasza, hogy kötelező-e regisztrálni, vagy sem - aki pedig mondott valamit, mint Simicskó István, az inkább arra utalt, hogy nem kötelező.

Január 9-én aztán megjelent a cikk a 444-en arról, hogy mégiscsak kötelező a regisztráció. Egy olvasónk kitartóan érdeklődött különféle hivataloknál, mígnem a fővárosi tisztifőorvos helyettesétől kapott egy levelet, amiben az szerepelt: „Aki nem regisztrál, az önmagát zárja ki az oltandók köréből, mivel nem jelzi oltási igényét, így a népegészségügynek nem juthat tudomására ilyen irányú igénye.”

Az információ érezhetően az újdonság erejével érte a közvéleményt, a hírt gyakorlatilag a teljes magyar sajtó idézte. A cikk megjelenése után a Kormányzati Tájékoztatási Központ megerősítette: „Mivel az oltás önkéntes, mindenkinek jeleznie kell a szándékát...”, hozzátéve, hogy „a regisztráció lehetősége egész évben nyitva marad, de aki később jelentkezik, hátrébb kerülhet a sorrendben”. Ugyanezt nyilatkozta az operatív törzs is. 

Ez most az aktuális álláspont – igaz, olvasónkhoz a cikk megjelenése után befutott a Nemzeti Népegészségügyi Központ jogi osztályának levele, amiben éppen az szerepel: „A https://vakcinainfo.gov.hu/ oldalon történő regisztráció azt biztosítja, hogy a lehető legtöbben és leghamarabb értesüljenek a vakcinára vonatkozó legfontosabb információkról. Az itt történő regisztrálás nélkül is lehetősége lesz az oltás igénylésére.”

2. Mit nyilatkozott Krekó Péter a Politicónak az oltásokról?

„Meglehetősen nagy tét forog kockán. Ha aláássák az emberek beoltásra való hajlandóságát, ennek politikai következményeit Orbán viselheti.”

Ezt mondta Krekó Péter, a Political Capital igazgatója, az álhírek kutatója a Politicónak egy december 26-án megjelent cikkben. Az írás arról szól, hogyan lett politikai ügy a vakcinából Magyarországon.

„Arról beszéltem, hogy a kormánynak, hogy visszaszorítsa a sajnos európai viszonylatban is magas vakcinaellenességet Magyarországon, arra lenne szüksége, hogy ne a kevésbé átlátható módon tesztelt, a tesztelés lezárulta előtt pedig tömeges oltásra bocsátott orosz és kínai vakcinákat helyezze előtérbe a védekezés során – sem retorikailag, sem ténylegesen” - írta Krekó a 444-en megjelent cikkében, miután kitört a botrány az idézet körül. A mondat ugyanis az angol eredetiben így szerepelt:

„The stakes are pretty high,” said Krekó. „If you undermine the willingness of people to vaccinate themselves, [Orbán] can suffer the political consequences.”

A kormánymédia a mondatban általános alanyként szereplő „you” szót úgy értelmezte, hogy Krekó itt az ellenzéknek adja azt a tanácsot, hogy ássák alá a bizalmat az oltásokkal szemben azért, hogy Orbánnak ártsanak ezzel.

Erre pedig egy teljes kampányt felhúztak, Bayer Zsolt pedig petíciót indított Krekó ellen. 

„Az az ember azt mondta, többször elolvastam, hogy ők arra játszanak, hogy az én honfitársaim, a magyar emberek meghaljanak” – mondta például Menczer Tamás külügyi államtitkár. 

Kocsis Máté, a Fidesz-frakcióvezetője arról írt, „a baloldalon most már azt is nyíltan kimondják, hogy attól várnak politikai hasznot, ha elveszik az emberek kedvét a koronavírus elleni vakcinától”. Orbán Viktor pedig azt mondta a Krekó-idézetről: 

„Ennél gonoszabb mondatot azért ritkán hall az ember.”

Az idézetről a Politico is közölte, hogy nem azt jelenti, amit a kormány tulajdonít neki, az ATV Napló című műsorában pedig szakfordító ellenőrizte, hogy nem jelenti azt, amit Orbánék mondanak.

Attól függetlenül, hogy semmi köze nem volt a valósághoz, óriási erőkkel kommunikálták kormányoldalon, hogy az ellenzék, és személyesen Krekó Péter emberek haláláért lehetnek felelősek. Krekó és családja halálos fenyegetéseket kaptak. Ugyanakkor mellette is indult petíció, aminek aláírói elutasítják a hamis vádakat és a hergelést.

Alapkérdésekre nincs válasz, miközben tombol az uszítás

Külön a célra létrehozott járványügyi honlapok, naponta megrendezett tájékoztatók, évi 118 milliárd forintból működő közmédia, és egy ezen kívül fenntartott médiabirodalom sem volt elég, hogy a magyar állampolgárok választ kapjanak egy olyan kérdésben, ami közvetlenül érinti az életüket. Érdemi információhoz csak azért jutottak, mert valaki nem nyugodott bele az egyenes válaszok hiányába, ezután pedig cikket írt egy lap, amit a kormány az ellenségének tekint. 

Ugyanebben a témában teljes fordulatszámon pörgött eközben egy hazugságokra alapuló, minden gátlást nélküli, célzott gyűlöletkampány. A kormánymédiában százas nagyságrendben jelentek meg anyagok Krekóról és a „baloldali halálkampányról”.

A kormány úgy gerjeszt veszélyes indulatokat, hogy közben az állampolgárok már alapinformációkra sem számíthatnak érdemi ügyekben. (Címlapkép: Botos Tamás)