Hiába az 1,1 millió aláírás, az Európai Bizottság elutasította a Minority SafePacket

MTI Fotó: Balogh ZoltánFotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

Hosszú, elemző-magyarázó közleményben jelentette be az Európai Bizottság, hogy lényegében elutasítja a Minority Safepack nevű kisebbségvédelmi kezdeményezést.

Nagyon tömören összefoglalva azt mondják, hogy eleve nincs hatáskörük kisebbségvédelmi ügyekben, mert az ilyen jogszabályok meghozatala tagállami, nem pedig bizottsági hatáskör. Másrészt az eredeti javaslatra pontonként reagálva magyarázzák, hogy a Minority SafePack eredeti, 2013-as meghirdetése óta szerintük olyan sok uniós jogszabály, projekt, intézmény  és támogatási program született ebben a témakörben, hogy ma már egyszerűen más a jogi helyzet, mint 13-ban volt és most már szükség sincsen jogalkotásra, vagyis újabb kisebbségvédelmi szabályokra.

A Minority SafePacket az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) nevű szervezet indította el nyolc évvel ezelőtt, úgynevezett “európai polgári kezdeményezésként”. (A FUEN elnöke Vincze Loránt, aki civilben az RMDSZ EP-képviselője.)

Ez az intézmény azt jelenti, hogy ha egy összeurópai jelentőségű ügyben sikerül legalább egymillió aláírást összegyűjteni legalább hét tagállam polgáraitól, akkor a szervezők megkérhetik a Bizottságot, hogy kezdeményezze uniós szintű jogszabály meghozatalát a témában. Fontos, hogy a Bizottságot ez kötelezni nem kötelezi jogalkotásra, csak arra, hogy foglalkozzon az üggyel és fontolja meg, hogy hozat-e róla törvényt. 

A Safepack volt egyébként az ötödik olyan polgári kezdeményezés, amihez sikerül összegyűjteni a szükséges számú aláírást. Nem indult könnyen, hiszen a Bizottság eleve elutasította, hogy ebben a témában ilyen indulhasson, már akkor arra hivatkozva, hogy e témában nincsen illetékessége. Mire a szervezők pereltek, hogy a tárgyalótermi győzelmük után maga a tényleges aláírásgyűjtés végül 2017-ben, az indulás után 4 évvel kezdődhessen meg.

Ebben az esetben a szervezők a végén nem egyszerűen leadták az összegyűjtött aláírásokat, de saját maguk írtak egy kész törvényjavaslatot is a Bizottságnak. Ez egyébként nem kötelező eleme a folyamatnak. 

Ezzel a javaslattal 2020. decemberében az EP is foglalkozott, amennyiben nagy töbsséggel megszavaztak egy olyan - nem kötelező erejű - ajánlást a Bizottságnak, amiben a FUEN javaslatának az elfogadását ajánlják.

A Bizottság reakciójában hosszasan ír arról, hogy mennyire fontosnak és az uniós identitás alapjának tekintik Európa sokféleségét és a nemzetiségi kisebbségek kulturális, nyelvhasználati és más jogainak biztosítását. De ezzel együtt két ágon is elutasítják, hogy a témában új jogszabályt kezdeményezzenek. 

Egyrészt olyan alapon, hogy ezt a jogértelmezésük szerint a szándékuktól függetlenül meg sem tehetnék, hiszen az ilyen témában a jogalkotás tagállami hatáskör. 

De a közlemény nem áll meg ennyinél. Pontról pontra végigveszi a FUEN törvényjavaslat-szövegének alapvető pontjait, minden témánál ugyanarra a következtetésre jutva: 2017. óta szerintük olyan sokféle, a kisebbségi kulturális jogok témakörébe tartozó ösztöndíj, program, projekt született, illetve olyan európai intézmények jöttek létre, amik idejétmúlttá tették az eredeti felvetéseket, így a bizottság szerint egyik alterületen sincs szükség jogalkotásra.

Akit részleteiben is érdekel az elutasítás oka, az itt elolvashatja a teljes, angol nyelvű bizottsági közleményt. Bizottsági forrásunk megerősítette, hogy ennek a dokumentumnak a publikálása egyben a kezdeményezés végét is jelenti. 

Akit pedig a szervezők most elutasított törvényjavaslata érdekelne, az igen részletes elemzést olvashat róla ebben az Azonnali-cikkben.