Koronavírus-számok Magyarországon 04.11.
Elhunytak + 206 Σ 23 417
Kórházban - 437 Σ 10 484
Fertőzöttek + 6 296 Σ 720 164
Tesztek + 36 864 Σ 4 934 786
Oltottak + 74 956 Σ 2 835 894

Letarolhatja a világot a koronavírus brit variánsa

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

"Az országot már letarolta, és minden valószínűség szerint a világot is le fogja" - nyilatkozta a BBC-nek a tudományosan B.1.1.7-nek, a köznyelvben csak brit variánsnak nevezett koronavírus-mutációról Sharon Peacock, a koronavírus genetikai változásait feltérképező, a világon legszéleskörűbb, a Nagy-Britanniában levett tesztek során talált vírusok tíz százalékának génállományát feltérképező kutatóprogram vezetője. Ez az a mutáció, amit 2020 szeptemberében egy Kentben levett mintában mutattak ki először, hogy aztán novemberre minden korlátozó intézkedés ellenére széles körben elterjedjen a városban.

Házi koronavírusteszteket kézbesítenek a rendőrök Maidstone városában, Kentben. Ebben a brit megyében fedezték fel először a koronavírus korábbinál sokkal fertőzőbb mutációját, amely azóta már elterjedt azokban az országokban, melyek szoros kapcsolatokat ápolnak Nagy-Britanniával.Fotó: BEN STANSALL/AFP

Ez a mutáció meglepő módon nem csupán egy-két, hanem összesen 17 ponton tért el a korábbi variánstól, és a genetikai változások komolyan módosították azt a tüskefehérjéjét, amivel a vírus a gazdatest sejtjeibe bejut. Ezáltal a B.1.1.7 a korábbi variánsnál 70 százalékkal fertőzőbb, és egy aggasztó új kutatási eredmény szerint talán 30 százalékkal halálosabb is lett. Előbbi tulajdonsága miatt előbb Nagy-Britanniában, majd a Nagy-Britanniával szoros kapcsolatban álló Európai Unióban és az Egyesült Államokban, illetve Kanadában és Brazíliában is terjedni kezdett. Mostanra Nagy-Britanniában már ez a domináns mutáció, de már több európai országban is, például Szlovákiában.

Peacock a BBC-nek arról is beszélt, hogy bár a vírusok természetes evolúciójuk során idővel egyre ártalmatlanabbá válnak - túlélésüket, szaporodásukat ugyanis segíti, ha nem okoznak betegséget, kiváltva ezzel az őket pusztító immunválaszt -, jelen ismeretei alapján inkább tippelne arra, hogy még évekig küzdeni fogunk a koronavírussal. "Nézeteim szerint még tíz év múlva is ez lesz" - mondta.

Hasonló következtetésre juthatott a Johnson & Johnson amerikai gyógyszregyár vezérigazgatója, Alex Gorsky is. A koronavírus ellen egy adagban is hatásos védőoltást fejlesztő gyógyszergyár vezetője szernt mivel a vírus a terjedésével párhuzamosan mutálódik is, valószínű, hogy egy vakcinációs kampány kevés lesz a megfékezéséhez. Szerinte akkor már valószínűbb, hogy az amúgy a koronavírusnál sokkal gyorsabban mutálódó influenzához hasonlóan ez ellen is évente újra oltakozni kell majd. (Via BBC, CNBC)