Koronavírus-számok Magyarországon 10/22/2021
Elhunytak + 24 Σ 30 492
Kórházban + 128 Σ 1 233
Fertőzöttek + 2 548 Σ 843 825
Tesztek + 19 830 Σ 7 236 933
Oltottak + 2 943 Σ 5 935 182
A legújabb trendek

Muszáj rangsorolni, kit engednek intenzívre

március 10., szerda 13:59
  • Minden eddiginél több koronavírusos beteg szorul kórházi ápolásra.
  • Egyre fiatalabbak kerülnek be, egyre súlyosabb tünetekkel.
  • A kisebb kórházak elkezdtek megtelni, rangsorolni kell, kit engednek intenzívre.
  • Hamarosan a nagyobb, vidéki kórházakban is szorongatóvá válhat a helyzet.
  • A hiányos adatszolgáltatás miatt továbbra sem látunk tisztán. Nem árulják el például, hány fertőzöttet kezelnek intenzív osztályon.

„Olyanokat veszítünk el, akiknek 20-30-40 évük lenne hátra. Az ember próbálja védeni magát, de nem tudok nem belegondolni abba, hogy van egy 15 éves gyereke, akinek az érettségijét se fogja megélni, nemhogy az unokáját lássa” - mondta egy kisebb, vidéki kórházban dolgozó orvos, amikor a koronavírus-járvány újabb felfutásáról beszélgettünk vele.

Még le sem csengett igazán a második hullám, amikor megérkezett a harmadik, és eddig nem látott nyomást helyezett az egészségügyre. A szerdai adatok szerint 8348 covidos beteget ápolnak kórházban, ami néhány százzal meghaladja a decemberi csúcsot, és egyelőre inkább romlani, nem javulni látszik a helyzet. A hatvani kórház megtelt, közel áll ehhez a kiskunhalasi járványkórház is, a tatai kórház pedig két hétre bezárt, mert a szakorvosait Tatabányára irányították át, annyi ott a koronavírusos beteg.

A lélegeztetőn levők száma (844) már múlt héten elérte, és azóta jelentősen meg is haladta a korábbi rekordot. Közelíti az ezret, ami Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora szerint a kapacitás határa. Decemberben azt mondta, annál több súlyos állapotban lévő beteget nem bír el hosszú távon az ellátórendszer.

Az említett vidéki kórházban két hete közel száz százalékos telítettséggel működik a covid-osztály és az intenzív is, hasonlóan a második hullám csúcsához. Most annyiban nehezebb a helyzet, hogy a harmadik hullám félig telített kórházakat talált telibe. Amint valaki meghal vagy meggyógyul, azonnal elfoglalja a helyét a következő beteg.

Annyira tele vannak, hogy a súlyos alapbetegségekkel küzdő 70-80 éveseket nem küldik tovább intenzív osztályra. Meg sem tudják fontolni.„Ezek a betegek el sem jutnak odáig, hogy megkapják a legmagasabb szintű ellátást. Van, akiről tudjuk, hogy nem is segítene rajta, mert mondjuk leukémiája van, és nagyon legyengült az immunrendszere. De van, akit három éve fel tudtunk volna venni az intenzívre.” Szerinte a covidos halálozások túlnyomó többsége nem intenzíven történik, bár erről nem közöl adatot az operatív törzs.

Vészhelyzetben ezek szomorú, de elkerülhetetlen jelenségek. A Magyar Orvosi Kamara még tavaly tavasszal tett közzé eljárásrendet arra az esetre, ha a járvány miatt túltelítődnének a kórházak. Ennek alapja, hogy ha olyan súlyos a helyzet, hogy választani kell élet és élet közt, azt kell előnyben részesíteni, akinek magasabbak a túlélési esélyei.

Forrásunk szerint ezt senki sem használja, pedig tisztább viszonyokat teremtene, ha leírnák, hogy kit, milyen alapon nem vettek fel az intenzívre.

„Mindenki belenyugszik ebbe a mutyiba, pedig beismerhetnénk, hogy ez van, ennyi a kapacitás. Ne hazudjunk már önmagunknak.”Nehezíti a helyzetet, hogy ha valakinek infúzióra vagy vénás gyógyszerezésre van szüksége, kénytelenek bent tartani a kórházban, mert erre még az idősotthonokban sincsenek felkészülve. „Ha lenne szakápoló ezekben az intézményekben, legalább vissza tudnánk küldeni az ott lakókat, akiknek már nincs szükségük kórházi ellátásra. Ez is hatalmas terhet levenne rólunk” - mondta.

Szerinte gyakori jelenség az is, hogy egy 80 éves idős covidos úgy kerül be a kórházba, hogy az állapota alapján otthon is maradhatna. Csakhogy az őt ápoló, 60 éves gyereke már szintén kórházban van, súlyos állapotban, így nincs aki ellássa.

Orvosok a Szent János Kórház intenzív osztályán decemberben Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

Egy fővárosi kórházban dolgozó orvos is arról számolt be, hogy a legsúlyosabb állapotban levő idősek már nem kerülnek intenzív osztályra, mert azt megtöltik a fiatalabbak. Tavaly tavasszal még 80-90 évesek voltak a legrosszabb állapotban, a második hullámban 50-60 évesek, most még fiatalabbak, 30-50 évesek.

Egyelőre nehéz erre egyértelmű magyarázatot találni, de valószínűleg közrejátszik, hogy az idősek közül sokan átestek a betegségen, vagy megkapták az oltást, és amúgy is a fiatalabbak létesítenek több kontaktot.

A brit variáns esetében - ami Merkely szerint a budapesti fertőzések 80-90 százalékát okozza - felmerült, hogy nemcsak gyorsabban terjed, de súlyosabb megbetegedést is okoz. (Az európai járványügyi központ sem a dél-afrikai, sem a brazil mutációnál nem tüntette fel ezt a kockázatot, csakis a britnél.)

Az előbb idézett orvos úgy tapasztalja, sokkal súlyosabb állapotban vannak a kórházba kerülő betegek, jóval kiterjedettebb a tüdőgyulladás mértéke. Korábban a bekerülő beteg CT-jén az látszott, hogy a tüdő alsó részét támadta meg a vírus, most már a tüdő 40-50 százaléka érinti a gyulladás a kórházba kerülőknél, és gyorsan romlik az állapotuk.

Egy másik, szintén budapesti intenzíves orvos is azzal kezdte, hogy sokkal fiatalabbak a náluk lévő betegek. Egy éve a 90 évesek voltak a legsúlyosabb állapotban, nyáron az 50-60 évesek, most 25-45 évesek szorulnak intenzíves ellátásra. Ők is rangsorolnak, a fiatalabbak kerülnek intenzívre.

Azt mondta, olyan emberekről van szó, akik korábban makkegészségesek voltak, és ijesztően gyorsan beomlik a tüdejük. Mind az öt orvos erről számolt be, akikkel beszéltünk, és korábban hasonlóan nyilatkozott Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház főorvosa is.

Túl sok beteg jut egy szakápolóra

Ahogy a járvány korábbi szakaszában is kiderült, a nagyobb, elsősorban vidéki kórházak lassabban telítődnek, később érzik igazán szorongatónak a helyzetet. Egy ilyen intézmény orvosa a második hullám csúcsán tapasztalt betegszám 60 százalékáról számolt be.

„Most is előfordul, hogy 50 beteget veszünk fel egy nap, de mégsem áll 10-15 mentő a bejáratnál, mint novemberben.” Ha viszont megtelnek a környékbeli, kisebb kórházak, az őket is nehéz helyzetbe fogja hozni.

Szerinte náluk is napokon, heteken belül eljöhet az a pont, amikor csak az egyértelműen indokolt eseteket küldik tovább az intenzívre. „Ez nem egyik pillanatról a másikra történik. Nem arról van szó, hogy hétfőn még mindenkit továbbküldök, kedden meg senkit, hanem arról, hogy az egyik héten még nyolc, aztán már csak hat beteget. Ha üres az intenzív, könnyebben továbbküldjük a 85 éveseket, de a 20 éveseket továbbküldjük akkor is, ha nagyon nagy a baj. És vannak a billegők, akik békeidőben nagyobb arányban felkerülhetnek, ilyenkor kevésbé. Nem istent játszunk. Ez a dolgok normális rendje.”

Müller Cecília tisztifőorvos szerdán azt mondta, „elegendő ágy, lélegeztetőgép áll rendelkezése, az infrastuktúra adott, az egészségügyi személyzetet pedig próbáljuk úgy csoportosítani, koncentrálni, hogy ők is bírják ezt a rendkívüli terhelést”.

A kapacitás szűkösségét továbbra sem az ágyak vagy a lélegeztetőgépek, hanem éppen a személyzet hiánya okozza.

„Megint ott tartunk, hogy egy intenzíves ápolóra 6-8 beteg jut” - mondta a cikk elején idézett, kisebb vidéki kórházban dolgozó orvos. Ez sokszorosa az ideális 1:1-es, vagy 2:1-es aránynak, ezért szerinte ki kellene mondani, hogy „ennek semmi értelme, eddig bírtuk, itt a plafon”.

Tudunk olyan fővárosi kórházról, ahol egy intenzíves szakorvos szemész ápolóval volt ügyeletben, mert mást nem tudtak odaküldeni. Ez ősszel is gyakran előfordult, a Kamara novemberben arra jutott, hogy átlagosan egy szakképzett ápolóra 6-10 intenzív osztályos, akár lélegeztetőgépen lévő beteg esett. Mivel erről nincsenek átlátható, nyilvános adatok, csak az ország különböző pontjairól, orvosoktól kapott jelzésekre tudtak támaszkodni.

Nem árulják el, mennyien vannak intenzíven

A hiányos adatszolgáltatás miatt továbbra sem tudjuk, mennyien vannak intenzív osztályon (a lélegeztetőn levők száma csak részben fedi ezt). Pedig több okból fontos lenne. Egyrészt kiderülne, mekkora teher hárul a speciális szaktudást igénylő ellátásra, másrészt jobban látnánk, nagyobb arányban kerülnek-e súlyos állapotba a betegek most, mint a második hullámban.

Kénytelenek vagyunk abból főzni, amink van: Gulyás Gergely miniszter ősszel három alkalommal elárulta az intenzíves betegek számát. Ebből nehéz trendeket rajzolni, de legalább van három adatunk november 26-áról, december 3-áról és 10-éről.

A három nap átlagából kiindulva akkor 51 százalékkal többen voltak intenzíven, mint lélegeztetőn. Ez alapján most 1274-en lehetnek.

De nézhetjük más irányból is: Gulyás számai alapján november-december fordulóján az összes kórházban ápolt fertőzött 13 százaléka szorult intenzíves ellátásra. Ha így számolunk, 1085-öt kapunk.

A beszámolók szerint azonban most többen kerülnek súlyos állapotba, és tudjuk azt is, hogy a kórházi betegek nagyobb részben vannak lélegeztetőn. (A múlt heti napi átlag majdnem 10 százalék volt, a második hullám csúcsán pedig 8-9).

Vagyis jó eséllyel mindkét szám alulbecslés, az intenzíven levők száma az 1300-at is bőven meghaladhatja. Azt sem tudjuk, mennyien vannak intenzíven, akik nem koronavírus miatt kerülnek kórházba.

„Ma Magyarországon teljesen mindegy, hogy mennyi lélegeztetőgép áll rendelkezésre, nagyjából 3000 intenzíves ágy fölött kalkulálni teljesen irreális a betegellátásban” - mondta még szeptemberben Hegyi Péter, a Transzlációs Medicina Alapítvány kuratóriumának elnöke.

A múlt heti kormányinfón - ahol az egy nappal előre beküldött kérdésekből szelektálnak - ismét megkérdeztük volna, mennyien vannak intenzíven, de végül egyetlen kérdést sem olvastak fel.