Koronavírus-számok Magyarországon 05.17.
Elhunytak + 38 Σ 29 213
Kórházban - 11 Σ 2 259
Fertőzöttek + 426 Σ 798 573
Tesztek + 10 365 Σ 5 649 027
Egyszer oltottak + 39 287 Σ 4 639 299

Gulyás Gergely 8 téves állítása a vakcinákról

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Rendszeresen elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

Egyre nehezebb érdemi válaszokat kapni a kormány internetre költözött sajtótájékoztatóján. Az online kormányinfón nincs lehetőségünk élőben kérdezni, ehelyett egy nappal előre el kell küldenünk, mire vagyunk kíváncsiak, ebből szelektálnak csütörtökönként, anélkül, hogy visszakérdezhetnénk. 

Legutóbb a hét kérdésünkből hármat olvastak fel. Nem árulták el, név szerint milyen szakértők tanácsolták a kormánynak, hogy 2,5 millió beoltottnál érdemes megkezdeni a járványügyi korlátozások feloldását. Nem válaszoltak a fertőzött kiskorúak számára vonatkozó kérdésünkre, és arra sem, hogyan oltják a börtönben levőket.

Bár kevés új információ hangzott el, Gulyás Gergely miniszter több olyan állítást tett a járvánnyal és a vakcinákkal kapcsolatban, amelyek legalább részben nem felelnek meg a valóságnak. Ezeket gyűjtöttük most össze, feketével kiemelve Gulyás idézeteit. 

Gulyás Gergely: „A vakcinákról azt tudom mondani, hogy a magyar hatóságok vizsgálata és különösen a tapasztalatok alapján még hatékonyabbak, mint ahogy a gyártók korábban ígérték. A beoltottaknak mintegy egy százaléka betegszik meg, de az oltás náluk is védettséget jelent. Tehát ha belegondolunk abba, hogy a legmagasabb, 94-95 százalékos hatékonyság volt, akkor azt mondhatjuk, hogy ennél jobb arányokról tudunk beszámolni. 99 százaléka teljesen védett azoknak az eddigi statisztikák alapján, akik az oltást megkapták. És ha egy százalék megbetegszik, a kockázatok ott is lényegesen csekélyebbek.”Nem ismerünk olyan átfogó, magyarországi vizsgálatot, ami az oltások hatékonyságát monitorozná, pedig Gulyás ilyesmire utalt. (Máshol létezik ilyen, például az Egyesült Államokban.) Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, készülnek-e ilyen kutatások, és mik a részletes eredmények, de még nem kaptunk választ.

Gulyás gondolatmenetében összemossa a klinikai vizsgálatokon mért hatékonyságot és azt, hogy az „élesben” beoltottak hány százaléka betegszik meg, pedig a kettő teljesen más.

Eleve nehéz értelmezni, mit jelent az, hogy akik az oltást megkapták, 99 százalékban teljesen védettek. Ha el is kapják a vírust, nem betegszenek meg? Hány dózis után, és mennyi idővel? A maradék egy százalék pedig megbetegszik, de nem súlyosan? Egyáltalán melyik oltásról beszélünk? Pontosan ki és hogyan vizsgálta ezt? Az mindenesetre tény, hogy a vakcinák nagyon jó hatékonysággal védenek a súlyos megbetegedéstől.

Gulyás szavai akár jelenthetik azt is, hogy a most nyilvántartott betegek egy százaléka már oltott. Ilyen adattal nagyobb eséllyel rendelkezik a kormány, mint átfogó hatékonysági mérési eredményekkel. Ez viszont megint mást jelentene: hogy 2700-an kaptak oltást a nyilvántartott 270 ezer aktív fertőzöttből. Ebben az esetben a fertőzött oltottak száma az összes oltott ember 0,1 százalékát sem éri el. 

Gulyás GergelyFotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

Gulyás Gergely: „Az oltóanyagok között nincs érdemi különbség a hatékonyságban.”Ez nem igaz, a Magyarországon használt vakcinák klinikai tesztjei 80-95 százalékos hatékonyságot mutatnak. Ráadásul a vakcinák hatékonysága eltérő lehet a koronavírus különböző variánsaival szemben. (Ettől függetlenül továbbra is tény, hogy a súlyos megbetegedéstől jó hatékonysággal védenek a vakcinák.)Gulyás Gergely: „A Sinopharm és az AstraZeneca semmivel nem rosszabb, sőt bizonyos adatokban lényegesen jobb eredményeket is mutat, mint például a Pfizer.”Gulyás sajnos nem konkretizálta, milyen adatokra gondol. Részben talán arra, hogy egy brit tanulmány szerint az AstraZeneca erősebb T-sejtes immunválaszt váltott ki az idősebbeknél, mint a Pfizer. (Az immunrendszer antitestekkel és T-sejtekkel ismeri fel a koronavírust, és reagál rá. Az antitesteket sokkal könnyebb mérni, ezért azokról több adatunk van.) A Sinopharmmal kapcsolatban nem tudni ilyen összehasonlításról, végképp nehéz megmondani, mire utalhatott Gulyás.

Gulyás Gergely: „Ahogy más vakcinák esetében sem tettük fel a kérdést, hogy kell-e harmadik oltás: nem kell, a védettség többféleképpen is bekövetkezhet (...), nemcsak antitestes védettség van, a sejtekben kialakuló védettség is van, és összességében jól látjuk, azután, hogy talán több mint félmillió ember már a második oltást is megkapta a Sinopharmmal, hogy az ő védettségük semmivel sem rosszabb, sőt jobb, mint akik Pfizer vakcinát kaptak.”A miniszter itt megint arra utalt, hogy a Sinopharm erősebb T-sejtes immunválaszt vált ki a Pfizernél, ráadásul mintha ezt a kínai vakcinával beoltott félmillió magyar vizsgálatára alapozná, aminek a létezéséről nem tudni. 

Szintén meglepő, milyen kategorikusan elutasította a harmadik oltás szükségességét. Az Egyesült Arab Emírségekben március közepén elkezdték kipróbálni a harmadik adag hatását azoknál, akiknek két dózis után még nem alakult ki megfelelő mennyiségű antitest a szervezetükben. Szerbiában is úgy látják, hogy bár az esetek túlnyomó többségében beindult az ellenanyag termelődése, általában a második dózis után 14 nappal, de a 70 év feletti férfiak egy részénél előfordult, hogy ez mégsem történt meg. 

A magyar gyógyszerhatóság által a Sinopharmról megjelentett tájékoztatóban is vannak adatok arról, hogy a kísérleti fázisokban az első oltás után 58 nappal próbálgatták a harmadik oltást a kínaiak, ami jelentősen növelte az antitestszámot.

Gulyás Gergely: „Ha megnézzük az ellenzék nyilatkozatait, akkor nyitni akartak, amikor szerintünk zárni kellett, és az idő ezt igazolta.”Valójában az ellenzék januárban beszélt a szabályok enyhítéséről (kijárási tilalom későbbre tolása, teraszok megnyitása), amikor a kormány sem akart zárni, sőt, ezután éppen a nyitásról indított konzultációt. Amikor a számok valóban indokolták volna a zárást, a kormány heteket késett a döntéssel.

Gulyás Gergely: A Szputnyik V „megvizsgált, jó, eredményes, talán a leghatékonyabb” (...) „a nyugati vakcináknál is jobb”Ebben az esetben sem tudni, mire alapozza Gulyás, hogy a Szputnyik lenne a leghatékonyabb vakcina. A klinikai tesztek harmadik fázisának eddig publikált adatai alapján vannak hasonló hatékonyságú, sőt valamivel hatékonyabb vakcinák, frissebb eredményeket pedig nem ismerünk. (A szlovák gyógyszerhatóság állítása szerint nem is kaptak elég adatot ahhoz, hogy megfelelően vizsgálni tudják a Szputnyikot. A magyar hatóság pedig a titoktartási szerződésre hivatkozva nem segített.)

Gulyás Gergely: „Az Európai Bizottságot én kértem, hogy a szerződéseket hozza nyilvánosságra, eddig mégse hozták”Valójában nyilvánosságra hozták a Modernával és a Pfizer/BioNTech-hel kötött szerződéseket. Azért nem mindet, mert „a vakcinagyártók üzleti érdekeikre hivatkozva a szerződéses feltételek bizalmas kezelését kötötték ki”. 

Gulyás Gergely: „Minden héten adunk tájékoztatást arról, hogy mennyi vakcina érkezett be. Miután a szállítmányok, és különösen a nyugati szállítmányok sajnos bizonytalanok, ezért nincs sok értelme annak, hogy az Európai Uniótól kapott előzetes tájékoztatást mi hozzuk nyilvánosságra. Hozzák nyilvánosságra ők, hogyha akarják.”Éppen azért kérjük a kormánytól az előzetes szállítási menetrendet, amit Orbán Viktor a kisokosának nevez, mert erről minden tagállam maga állapodott meg a gyártókkal. A Bizottság is közölte, hogy nem illetékesek ennek nyilvánosságra hozatalában.