Koronavírus-számok Magyarországon 05.18.
Elhunytak + 64 Σ 29 277
Kórházban - 62 Σ 2 197
Fertőzöttek + 382 Σ 798 955
Tesztek + 7 104 Σ 5 656 131
Egyszer oltottak + 75 693 Σ 4 714 992

Kell-e pánikolni, ha az oltás után a teszt nem mutat ki antitestet?

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Rendszeresen elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

  • Mit tehet az, aki beoltatta magát, majd kíváncsi volt, hogy a szervezetében megindult-e az antitest képződés, de a saját pénzén elvégeztetett teszt eredménye lesújtó?
  • Olvasónk megkérdezte az államtól, de egyelőre nem kapott segítséget.
  • Nem lehet teljes bizonyossággal azt állítani, hogy akinek nincs antitestje, az védett, ahogy azt sem, hogy nem az.
  • A védettség antitestek nélkül is kialakulhat, csak azt nagyon nehéz vizsgálni.
  • A kínai vakcina esetében érdemes türelmesebbnek, így egy ideig óvatosabbnak is lenni, mert lassabban indulhat be az ellenanyag termelése, mint más oltásoknál.
  • Egyelőre nincs döntés arról, hogy akinél tényleg nem mutatnak ki ellenanyagot, azokat beoltják-e harmadik oltással.

O. (mint Olvasónk) egy vidéki városban él, 39 éves. Őt és szintén 39 éves párját március 1-én oltották a kínai vakcina első adagjával. Négy hét elteltével rendben megkapták a második dózist is. 

O. a számok embere. Olvasta nálunk Sarkadi Balázs akadémikus, orvos-biológus eredetileg a HVG-ben megjelent javaslatát, miszerint Magyarországon sürgősen kutatást kellene indítani annak kiderítésére, hogy a kínai Sinopharm vakcinával oltottak közül hányan és milyen mértékben szereznek immunitást a koronavírus-fertőzés ellen. Ezzel lehetne ugyanis megnyugtató válaszokat adni azokra a kételyekre, hogy a Sinopharm vakcina több esetben (bár nem tudni, hogy mekkora arányban) nem indítja be az antitest-gyártást a koronavírus ellen. A kutató szerint az lenne szerencsés, ha az aggodalom felesleges lenne, és bebizonyosodna, hogy a Sinopharm vakcina megfelelő védettséget ad a betegség ellen.  

Az orvos-biológus Sarkadi hangsúlyozta, hogy egyelőre nincs ok annak feltételezésére, hogy a Sinopharm vakcina az oltottak többségénél ne lenne hatásos. Ha azonban jelentős azoknak a pácienseknek a száma, akiknél nem hatékony, nem ad védettséget, akkor ez hamis biztonságérzést okoz az oltottaknál, és csökkenti a nyájimmunitás kialakulásának lehetőségét, veszélyezteti a járvány kezelését.

Olvasónk és párja saját kezébe vette ennek felmérését. A második oltás után 19 nappal, múlt pénteken elmentek egy magánlaboratóriumba, és ott elvégeztettek egy tesztet. Az oltás utáni (spike) IgG immunválasz-ellenőrző vizsgálat mindkettejüknél negatív lett. 

A férfinél 8,7 AU/ml-t mutatott ki a teszt, a nőnél ennél is jóval kevesebbet, 0,9 AU/ml-t. A pozitív tartomány ennél a cégnél 10 és 1000 között van. 

O. előbb megkereste a háziorvosát. A doktor szerint az értékek nagyon alacsonyak, de érdemes lenne elvégeztetni a tesztet egy másik laborban is. Ami további 9 500 forint fejenként, de olvasónk kitartó, és kíváncsi, hogy megszerezte-e az immunitást, így belevág ebbe is. 

Ha a másik teszt is negatív lesz, akkor gyanús, hogy tényleg nem indult meg az ellenanyag-termelés a szervezetében. 

Itt jönne Sarkadi akadémikus javaslatában a következő pont. Antitestek hiányában ugyanis a szervezet másik védekezési mechanizmusa, a sejtes immunitás is működhet a koronavírus ellen. Akinél nem mutattak ki antitestet, azoknál ezt kellene megvizsgálni. Csakhogy a sejtes immunitás vizsgálata elég komplikált. Megbízható, rutinszerű teszt még nem érhető el a piacon, az állam pedig egyelőre nem végeztet ilyet a jelentkezőknél. 

Ezt erősítette meg a megyei kormányhivatal is, ahová az olvasónk fordult, hogy mit tehet ebben a helyzetben. Mellékelte a két negatív eredményt, Sarkadi akadémikus javaslatát, és azt kérdezte, hogy 

  • milyen lehetőségük van a sejtes immunválasz mérésére, mert ők magánellátásban nem találtak ilyet, van-e állami finanszírozásban lehetőség erre? 
  • ha már kétszer kaptak Sinopharmot, de ezt követően sem alakult ki ellenanyag a szervezetben, akkor az állami ellátórendszerben milyen lehetőségek adottak?
  • van-e valamilyen állami cél a Sinopharmmal oltottak védettségi szintjének lekövetésére, akár önkéntes alapon, és ha igen, ebbe a programba milyen módon lehet jelentkezni? 

Azt a választ kapta a népegészségügyi főosztályról, hogy 

az általuk csatolt laboratóriumi vizsgálat nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem rendelkeznek védettséggel. 

„A sejtes immunválasz mérésére jelenleg nincs lehetőség, és más típusú vakcinára sem lehet jelentkezni. A Covid elleni vakcináknál az oltottak védettségi szintjének lekövetéséről nincs tudomásunk. 

Az Ön által küldött linken egy javaslat látható, de ez a gyakorlatban, központilag még nem szabályozott” - írja a kormányhivatal Sarkadi akadémikus javaslatáról. 

Főleg az időseknél van negatív eredmény

Nem lehet pontosan tudni, hogy hány beoltottnál nem termelődött antitest a második oltás után, mert nálunk egyelőre nem volt olyan nagy hivatalos felmérés, mint a szerbeknél. Ott tízezer embernél vizsgálták az oltás hatását. Arra jutottak, hogy előbb vagy utóbb mindenkinél kialakult az ellenanyag. Ott is használnak a nyugati vakcinák mellett Szputnyikot és Sinopharmot is. 

Nem gondoljuk, hogy helyettesíthető egy ilyen állami vizsgálat azzal, hogy az olvasóinkat megkértük, küldjenek eredményeket az oltás után elvégzett tesztjeikről. (Ezek feldolgozzuk és hamarosan megosztjuk. A cikk elején megírt történet is ebből indult el.)

Arányokat is téves lenne felállítani a hozzánk beküldött tesztek számából típusonként pozitívra és negatívra. Különösen úgy, hogy a Sinopharmból 550 ezren kaptak eddig oltást, és fontos szerepe van abban, hogy minél hamarabb elérjük a társadalmi védettség magas szintjét. És jön is még belőle bőven hamarosan.

Sok olyan eredményt kaptunk, ami azt mutatja, hogy erős reakciót vált ki a Sinopharm oltóanyag, de több olyan vizsgálatról is van tudomásunk, ami nem mutatott ki ellenanyagot két héttel a második oltás után sem. 16 olyan leletet kaptunk, ahol nem volt kimutatható megfelelő mennyiségű ellenanyag a kínai vakcina oltása után. Ezek nagyrészt egy laborhoz köthetők, ami azt jelenti, hogy vagy nekik van különösen jó tesztjük, vagy éppen azt, hogy nem elég jó. Megkeressük a céget.

De nemcsak náluk találtak negatív eredményt, 1-1-et máshonnan is küldtek, bár van, ahol nem haladta meg a teszt óta eltelt idő a második oltás után legalább a két hetet. (Kaptunk pár negatív AstraZeneca-eredményt is, szintén zömmel egy laborból, erről majd az adatokat feldolgozó bővebb cikkben.)

A kínai vakcina esetében bizonytalan volt, hogy milyen immunválaszt vált ki az időseknél, mert kevés adat volt erről a kísérleti fázisban. Erről tanúskodik a magyarországi alkalmazási előírása is. Mindenesetre az I.-es és II.-es fázisú vizsgálatban a második dózis utáni 14. napon minden beoltott személynél megfigyelhető volt az antitestek megjelenése. Azóta bőven gyűlnek az adatok az élesben kipróbált vakcináról. A szerbeknél jelezték korábban, hogy 70 év feletti férfiaknál időnként előfordult, hogy nem indult be az ellenanyag-termelés, az Egyesült Arab Emirátusokban is felvetődött, hogy bizonyos esetekben szükség lehet harmadik oltásra. 

A hozzánk elküldött eredmények között azért lehet több olyan idős is, akiknél két hét után sem mutatható ki az antitest-szám, mert a kínai vakcinával először elsősorban őket oltották. Náluk telt el annyi idő, hogy érdemes volt tesztet elvégeztetni. De lehet, hogy még mindig várni kell nekik is. Mindenesetre a 39 éves pár mellett van 59 éves, 67, 68 éves férfi, és több 70 feletti. Kevesebb nő van (ebből komoly következtetést nem érdemes levonni a kis számú minta miatt), 67-78 év közöttiek. 

Lassabban indul be

A szegedi Avidin laborban már több ezer tesztet végeztek. Puskás László, a labor vezetője nyilatkozott már a Szeged TV-nek is, megkerestük mi is. Azt tapasztalták eddig, hogy a legerősebb semlegesítőantitest-szintet az mRNS-vakcniknál (Pfizer, Moderna) mérik, a következő szint az adenovírusos, azaz a vektor-vakcinák (AstraZeneca, Szputnyik). A legkisebb semlegesítőantitest-szintet a kínai, elölt vírust tartalmazó Sinopharmnál mérik.

Ezt elvileg magyarázhatná az is, hogy az mRNS-vakcinák kifejezetten a spike-fehérjét használják a vírusból, ez indít be egy immunválaszt, az antitest-teszteknél pedig ennek - az antitestnek a mennyiségére keresnek rá. Míg a kínai vakcinában elölt vírus van, ami többféle antitest-termelést indít be, teljesebb fehérje-palettával dolgozik. De - akár ha nem is olyan mértékben, mint az erre kihegyezett mRNS-vakcinák - azért S-fehérje elleni antitestválaszt is be kellene indítania. Márpedig a jelek szerint ez kulcsfehérje a koronavírusnál.


A lassabb antitest-termelés beindulása miatt az első oltás után nagyon óvatosnak kell lenni, különösen az idősebbeknek. Puskás szerint legalább négy héttel a második oltás után érdemes tesztet készíteni. Akinél nem kimutatható az antitest, azoknál nem lehet kijelenteni, hogy védettek.

Az antitest-termelés mellett a másik védekezés, hogy a szervezet felkészíti az immunsejteket a vírusra, ez az úgynevezett sejtes immunválasz. Ennek a kimutatására egyelőre nincsenek a piacon elérhető vizsgálatok. De Puskás szerint miután a kínai vakcinában alumínium sós adjuvánst használnak a kórokozóellenes immunválasz kiváltásában, ő nem számít arra, hogy az oltóanyag nagy mértékű sejtes immunitást váltana ki

A harmadik oltás lehet a megoldás, egy mRNS-vakcinából elég lenne egy is. Egy oltás hatásosságának igazi eldöntője annak a vizsgálata, hogy a különböző oltások után hányan fertőződnek újra, hányan kerülnek kórházba, és milyen súlyos lesz a betegségük

Sajtóhírek szerint a hongkongi egyetem tervez már olyan klinikai vizsgálatot, ahol a Pfizer vakcinát kevernék a Sinopharmmal. 

Érdemes ismételni

A Mikromikomed Kft. ügyvezetője, Széll András türelemre inti azokat, akiknél nem találtak antitestet. Szerinte ha időben nézik, akkor lesz. Ő is azt látja, hogy az oltás típusától is függ, milyen gyorsan indul be az ellenanyag-termelés. Az mRNS-vakcináknál három hét után már kimutatható. Az Astránál az első oltás után 3-4 héttel már érdemes tesztelni, a kínainál viszont érdemes várni a második oltás után 2-3 hetet. Ha akkor sincs ellenanyag, 2-3 hét múlva érdemes megismételni a tesztet.

A spike típusú ellenanyag-teszt a többi oltásnál jó, a kínainál szerinte nem annyira. Annál ugyanis többféle fehérje adja az immunitást, eloszlik az antitest-termelés. A védettség pedig nemcsak antitestes (úgynevezett humorális) immunválaszból áll, hanem a sejtes immunitással együtt adja a védettséget. "Csak humorálist nézni olyan, mintha a dolognak csak az egyik oldalát nézném meg" - mondja Széll, hozzátéve, hogy a sejtes vizsgálatra megbízható rutinmódszerek még nincsenek.

Széll megjegyezte ugyanakkor, hogy akiknél jóval, 4-5 héttel a második oltás után sem mutat ki ellenanyagot a teszt, azoknál valóban újra kell gondolni a harmadik oltást. 

Amire még felhívta a figyelmet, hogy nem szabad belemenni az ellenanyag-szint számháborújába, ugyanis minden labornál más-más határértékek vannak, azok egy az egyben nem összehasonlíthatók. Az a fontos, hogy valaki szeropozitív (van kimutatható antitestje) vagy szeronegatív (nincs kimutatható antitestje). Ezen belül nagyon eltérőek lehetnek az adatok, még ugyanazzal a típussal oltott, ugyanakkor tesztelt házaspároknál is. Ha megindul az ellenanyag-képződés, az már védettséget jelent a vírussal szemben, megelőzve a súlyos tünetekkel járó megbetegedést. 

Erről beszélt Falus András is a 24.hu-nak nyilatkozva. Azt mondta: az értékhatáron belül minden adat védettségre utal. Ha minél több, az persze csak jó, a lényeg viszont, hogy ebben az esetben a „van antitest” és a „nincs antitest” fontosabb az arányoknál. 

Aki szerint a vakcina hatásosságának megbecslését nem lehet szerológiai tesztekre bízni 

Dobson Szabolcs gyógyszerészként indított egy egyre népszerűbb, Koronavírus vakcináció - szakirodalmi tallózó nevű Facebook-csoportot, tudományos beszámolók alapján adva tájékoztatást a vírusról. Ő szinte keresztesháborút indított az antitest-tesztek ellen. Vele a következő rövid interjút készítettük:

Tudom, hogy az őrületbe lehet kergetni ezzel a témával, de mi a tanácsa azoknak, akik kíváncsiak, hogy működik-e a védőoltás? Pláne, ha elvégzik a tesztet, és megijednek, ha nem mutat ki antitestet a gyorsteszt vagy akár a vénás vizsgálat. Mit érdemes tenni? Ne tesztelje senki magát, bízzon a vakcinában?

A hatásosság eleve többrétegű jelentéstartalommal bír: jelentheti a súlyos vagy halálos kimenetel elkerülését, a klinikai tünetek csökkenését vagy a tünetmentes lefolyást. Vírushordozó lehet az is, akit beoltottak. A vakcinák valódi hatásosságát az egyes kategóriákban az ellenanyagszint alapján nem lehet meghatározni.

A megoldás egy kultúrállamban nem állhat magukra hagyott emberek laboratóriumi bolyongásából és saját - vagy akár orvosi - döntés alapján végzett újraoltásából. Ehelyett állami szabályozás szükséges olyan tudományos vizsgálatok alapján, amelyekhez csak az állam juthat hozzá vagy csak az állam képes elvégeztetni. Ennek hiánya komoly szakmai-államigazgatási és emberi mulasztás.

Ha valaki mégis tesztel, és negatív a gyorsteszt, vénásat se végeztessen? Van egyáltalán megbízható IgG teszt?

Csak az előbbi mondatokat tudnám megismételni. Sehol sem ajánlják a szerológiai tesztek alapján való hatásosságbecslést, mert ennek nincs jelenleg tudományos alapja.

Ha valakiben nem kimutatható az antitest, tud-e olyan tesztet végezni, ami a sejtes immunitást mutatja ki?

A sejtes immunitást lehet laboratóriumban vizsgálni, de csak az első választ tudom megismételni.

Érdemes lenne-e állami, központi vizsgálatokat végezni arról, hogy lehetnek-e olyanok, akiknél nem alakul ki megfelelő védelem, kell-e harmadik oltás? Ha igen, hogyan?

Lásd első válasz.

Ennél azért bővebben is ki szokta fejtetni a véleményét, aminek a lényege az, hogy nyilván van összefüggés az ellenanyag-termelődés és egy oltás hatásossága között, de ez önmagában kevés információ. „Tudnunk kell, hogy mekkora az úgynevezett védő (protektív) ellenanyagszint, ami minimálisan szükséges, továbbá még más tényezőket is ismernünk kell. Ilyen pl. az ellenanyagok jellege, szintjük időbeli változása, a sejtes immunitás, az adott vírusvariáns elleni hatásosságuk stb” - írja. Hangsúlyozza azt is, hogy vizsgálni kell a klinikai végpontokat (pl. halálozások, intenzív osztályos kezelések, kórházi kezelések stb. aránya) is a beoltottaknál. Amúgy rendre megjegyzi azt is, hogy talán egyszerűen túl rövid annak az injekciós fecskendőnek a tűje, amivel a kínai oltóanyagot szállítják.

Mit lép az állam?

Egyelőre semmit. Müller Cecília országos tisztifőorvos a tegnapi tájékoztatóján viszonylag hosszan beszélt az antitest-vizsgálatokról. Mint mondta, egy ilyen teszt semmiképpen sem ad elégséges információt a szervezet védettségéről. Ő is megemlítette a sejtes immunitást, aminek akkor van szerepe, amikor a szervezetben már nem kimutatható az ellenanyag, „mégis, amikor támad a kórokozó, az úgynevezett sejtes immunitás emlékszik a kórokozóra, emlékszik a beadott oltásra, és megindul rögtön-rögvest az ellenanyag-termelés. És vagy nagyon kismértékű, enyhe tünetekkel járó fertőződés alakul ki, vagy egyáltalán nem alakul ki fertőződés”. Arra kér mindenkit, hogy bízzanak a vakcinákban, azok hatásosak, jóval bonyolultabb vizsgálatok alapján lehet ezt mondani, mint egy ellenanyag-teszt. 

„Nem azzal kell most foglalkozni, hogy mennyi antitestet mérünk, hanem késlekedés nélkül most kell védetté tenni magunkat. Itt van a lehetőség, az alkalom, saját magunkat is megvédeni, a családunkat, környezetünket, és ez egyfajta etikai kötelezettségünk is ezekben a nehéz pandémiás időszakokban. Én azt kérem, hogy éljünk a védőoltások lehetőségével” - mondta Müller Cecília. 

Nem árt az óvatosság

Az biztos, hogy a kínai vakcina is nagyon nagy százalékban véd meg a súlyos lefolyású koronavírustól. Akinél nincs kimutatható antitest, ott sem jelenthető ki, hogy nem védett. A sejtes immunitás vizsgálata jelenleg nem érhető el a piacon, így teljes bizonyossággal a védettség sem állapítható meg. Érdemes megismételni a tesztet kicsit később, akár más labort is kipróbálni. És nem árt az óvatosság. 

Továbbra is kérjük, ha elvégzett antitest-tesztet, azt küldje el nekünk. Ami fontos. Ne gyorsteszteket küldjenek, mert azok ebben az esetben nem megbízhatóak, hanem olyan eredményeket, amiket vérvétellel laboratóriumokban végeztek el. Jelezzék az oltott életkorát és nemét, ha tudnak róla, hogy már átestek az oltás előtt a betegségen,  mikor és milyen vakcinát kaptak, és az oltás után mennyi idővel végeztették el a tesztet, és hol végezték a tesztet, mert ez cégenként/laboronként változik. Várjuk azokat az eredményeket, amik kimutattak antitestet, és azokat is, amik nem. Hogy milyen adatokra van szükségünk, mit tárolunk ezekből, és hogyan vigyázunk az Önök személyes adataira, arról itt olvasható a tájékoztatónk, kérjük, olvassa el.