A sajtómentes sajtótájékoztatók vége

reggel 4
2021 május 26., 05:00

Jó reggelt! Napsütés lesz és legalább 20 fok.

4 legfontosabb cikkünk most

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

JÁRVÁNYVÉG

photo_camera Fotó: botost/444.hu

A járvány elcsendesedésének legbiztosabb jele: megszüntették annak legnagyobb viccét, a sajtó nélküli napi „sajtótájékoztatókat”. Ez persze jó hír, az viszont elég szomorú, hogy most, amikor már nehezen indokolható, miért nem lehetnek jelen újságírók, akik feltehetnének kérdéseket és vissza is kérdezhetnének, inkább megszüntetik az egészet.

Hiába csökken az áldozatok és a betegek száma, és jelentette be Orbán Viktor hangosan, hogy el lehet dobni a maszkokat, a budapestiek jelentős része még kivár. A 444 gyors felmérése szerint vannak olyan belpesti kerületek, ahol a járókelőknek több mint a fele még mindig viseli a maszkját. Pedig már a peronokon sem kell, csak a vonatokon és a buszokon.

Szintén a járvány végére utal, hogy Kásler Miklós már Karikó Katalint ölelgeti. Külföldön azonban ennél jóval óvatosabbak, aminek biztos jele, hogy idén is elmarad a legnagyobb határon túli fideszes dzsembori, a Tusványos. A szervezők szerint „az egészségünk, biztonságunk mindennél fontosabb”. Nehéz elképzelni, hogy ha ezt a fesztivált Magyarországon szervezik, ne rendezték volna meg 2021 nyarán.

NEVELNI NEHÉZ

Lukasenka köszönti híveit 2020 augusztusában
photo_camera Lukasenka köszönti híveit 2020 augusztusában Fotó: SIARHEI LESKIEC/AFP

Amikor egy ország úgy dönt, hogy végképp latorállammá válik, a nemzetközi közösségben elemi erővel tör fel a vágy, hogy megbüntessék a világ rendjének megbontóit. Amit a belarusz állam vasárnap elkövetett, az egyértelmű lépés a latorállamság kategóriája felé. A 2020 augusztusában elcsalt választással a diktátor Lukasenka teljesen elszigetelte országát Európától, a terrorizmus és a gépeltérítés azonban új szint.

Hatékonyan büntetni azonban nem könnyű. A légi közlekedés megbénítása jól hangzik, de valójában éppen azokat a belaruszokat érintheti a legsúlyosabban, akik a rezsimtől rettegve menekülőútra vágynak. A probléma kettős:

  • Nehéz olyan büntetéseket kitalálni, amelyek valóban a latorállam irányítóit büntetik, és nem azokat az állampolgárait, akik egyébként is sokat szenvednek.
  • Minél jobban kiközösíti és elszigeteli a nyugati világ az ilyen államokat, annál valószínűbb, hogy azok közelednek az őket egyébként is tárt karokkal váró ellenséges nagyhatalmakhoz. Belarusz esetében Oroszországhoz.

Így nagyjából maradnak az olyan gesztusok, mint Macron ötlete, hogy meghívják a belarusz ellenzéket a G7 csúcstalálkozóra. Lukasenka ettől nem fog megremegni.

VAKCINAHÍRADÓ

photo_camera Fotó: DAVID HIMBERT/Hans Lucas via AFP

Továbbra is egységesen jó hírek érkeznek a koronavírus ellen kifejlesztett vakcinákról, Egy friss kutatás a Pfizer, a Moderna, a Johnson & Johnson, az AstraZeneca, a Szputnyik, a Novavax, a Sinovac és a Sinopharm oltóanyagait vizsgálva arra jutott, hogy ezek átlagosan 85 százalékban védenek a kórházba kerülés és szinte 100 százalékban a COVID-19 miatti halálozás ellen.

Az egyes vakcinák hatékonysága közt van különbség, de a közel 100 százalékos védelem a halálozás ellen így is meggyőző.

Egy másik kutatás eredményei szerint a Pfizer oltóanyaga 87,9 százalékban, míg az AstraZenecáé 59,8 százalékban bizonyult hatásosnak az indiai variáns ellen is. Ezek az „eredeti” és a brit variáns ellen biztosított védettségnél valamivel alacsonyabb számok, de a hatékonyságuk még így is megnyugtató.

A gond tehát továbbra sem a vakcinákkal van, hanem az emberekkel, akik nem adatják be maguknak azokat. Lengyelországban már vakcinalottót is bevetettek.

  • Minden kétezredik ember, aki részt vesz a vakcinalottóban, nyer 500 zlotyit (~39 ezer forint), két ember pedig egymilliót és egy hibrid autót nyerhet.
  • A településeket szintén arra ösztönzik, hogy minél nagyobb átoltottsági arányt érjenek el. Az első 500 olyan hely, ahol átlépi a 75 százalékot az átoltottság, 100 ezer zlotyit kap (7,7 millió forint).

Magyarországon továbbra is a védettségi igazolványokkal ösztönzés az egyetlen eszköz, amit bevet a kormány. Pedig most már tényleg annyi oltóanyag van az országban, hogy lassan a tárolásukkal lesz gond. Csak a Pfizer eddig 3,8 millió dózist hozott, ebből májusban 1,3-at.

ZÖLDÍTÉS KÉNYSZERBŐL

Az ő jövőjért
photo_camera Az ő jövőjért Fotó: Járdány Bence/Facebook

A magyar kormánynak nem a legkedvesebb témája a klímapolitika. Ez tipikusan az az ügy, amit se lenyelni, se kiköpni nem tudnak. Éppen ezért volt érdekes kérdés, hogy ha a kormány kap egy nagy lehetőséget, vagyis rengeteg pénzt az EU-tól, amit valamilyen formában muszáj a klímapolitikai célok elérésére költeni, mihez kezd vele.

Az angolul RRF-nek, magyarul HEE-nek (Helyreállítási és Ellenállási Eszköz) nevezett pénzügyi csomagból 2021 és 23 között kérhetnek pénzt a tagállamok, hogy enyhítsék a járvány okozta gazdasági károkat. Az Európai Bizottság viszont kikötötte, hogy az igényelt források legalább 37 százalékát a kormányoknak klímavédelmi célokra kell költeniük.

Civil szakértők szerint viszont most már látszik, hogy a kormány muszájból, összecsapva és viszonylag átgondolatlanul írta bele a klímapolitikai célokat a Helyreállításási Tervébe, és bár elvileg sok pénz menne a gazdaság zöldítésére, azt úgy akarja elkölteni a kormány, ahogy elég kevés értelme lenne. Mintha csak az lenne a cél, hogy a szövegkereső sokszor kiadja ezeket a “zöld” hívószavazat.

A VERHETETLEN ELLENŐR

photo_camera Fotó: Botos Tamás

Eszter azért pereskedik évek óta a BKK-val, mert 2012-ben elhagyta a személyijét, amivel valaki más azóta rendszeresen igazolja magát a BKK járatain, amikor ellenőrökkel találkozik. Volt, hogy éppen Németországban fizetett egy boltban, miközben megbüntették Budapesten egy buszon. Többször bebizonyította, hogy nem ő bliccelt, de a BKK nem enged.

RÉGI JÓ CSÚCSTALÁLKOZÓ

Joe Biden és Vlagyimir Putyin
photo_camera Joe Biden és Vlagyimir Putyin Fotó: Eric Baradat, Pavel Golovkin/AFP

Június 16-án Genfben lesz Biden és Putyin első találkozója, Biden kezdeményezésére.

  • A Kreml szerint a cél orosz-amerikai kapcsolatok fejlesztése, és olyan nemzetközi problémákról is beszélnek majd, mint a koronavírus-világjárvány és a különféle regionális konfliktusok.
  • A Fehér Ház szerint a felek minden sürgető kérdést megvitatnak, a találkozó célja, hogy helyreállítsa a „kiszámíthatóságot és stabilitást” a kétoldalú kapcsolatokban

Máshol:

LÁSS!

Karikó Katalin előtt minden bizonnyal Roska Botond volt a világszerte legismertebb magyar tudós. Roska molekuláris biológus, aki évtizedek óta foglalkozik a szemmel és a látással. Többször sikerült már olyan eredményt elérnie, felfedezést tennie, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt, most pedig újabb áttörést ért el a vakság gyógyításában.

A Bázelben kutató Roska és csapata algákból ültetett át a fényérzékenység kifejeződésében kulcsszerepet játszó géneket egy emberi retinába. Az 58 éves, vak önkéntes ma sem tud újságot olvasni, de tárgyakat ismer fel maga körül, pedig korábban csak a fényt tudta érzékelni. A magyar kutató szerint lesz ez még ennél jobb is:

„ez az első lépés, és reméljük, hogy felgyorsulnak az események”.

ÉS EGY GAZDAG EMBER

Bernard Arnault 2019-ben
photo_camera Bernard Arnault 2019-ben Fotó: PHILIPPE LOPEZ/AFP

A hétvégén ismét trónfosztás történt a világ leggazdagabb embereinek listáján: a francia luxusmárka-csoport, az LVMH vezérigazgatója és többségi tulajdonosa, Bernard Arnault ugyanis néhány napra megelőzte Jeff Bezost.

Arnault élre törésének egyik oka az lehet, hogy a luxusmárkák piacát a vártnál sokkal kevésbé viselte meg a járvány okozta gazdasági leállás, az újranyitás pedig mind az amerikai, mind a kínai piacon komoly fellendülést hozott.

Emögött azonban évtizedek kemény munkája áll. A kasmírba bújt farkasként jellemzett Arnault jó helyzetfelismerésének és évtizedek könyörtelen terjeszkedésének köszönheti, hogy eljutott a csúcsra.