Namíbia törzsi vezetői szerint sértő összeget ajánlott a német állam a népirtás jóvátételeként

külföld
2021 május 31., 13:06

A namíbiai herero és nama népcsoportok vezetőinek szövetsége hétfőn elutasította a Németország által ajánlott kibékülési egyezményt, amelynek értelmében Berlin népirtásként elismeri a jelenlegi Namíbia területén folytatott vérengzéseket. A népcsoportok vezetői a tervezett aláírási ceremónia elhalasztását követelik.

A namíbiai kormány által elismert törzsi vezetők tanácsa döbbenetesnek és elfogadhatatlannak nevezte a német kormány által 30 éves futamidőre felajánlott 1,1 milliárd eurós (385 milliárd forint) újjáépítési és fejlesztési programot. Hozzátették, hogy ezt a sértő összeget elutasítják.A testület mindemellett üdvözölte, hogy Németország népirtásként elismeri a több mint száz éve történt vérontást, ugyanakkor a kártérítés kérdését szerinte újra kell tárgyalni.

2018-as ünnepség Berlinben, amelynek során 20 herero és nama ember maradványait adták át Namíbia képviselőinek a németek.
photo_camera 2018-as ünnepség Berlinben, amelynek során 20 herero és nama ember maradványait adták át Namíbia képviselőinek a németek. Fotó: ABDULHAMID HOSBAS/Anadolu Agency via AFP

Heiko Maas külügyminiszter pénteken közölte, hogy eredményre vezetett az egykori Német Császárság csapatai által 1904 és 1908 között végzett műveletek közös megítéléséről a namíbiai kormánnyal 2014-ben kezdett tárgyalás.

A megállapodás szerint Németország népirtásnak tekinti a történteket, és bocsánatot kér a bűncselekményekért. A törzsi vezetők tanácsa ugyanakkor azt állítja, hogy csak késve vonták be az egyeztetésekbe.Namíbia területe 1884-től 1915-ig volt német gyarmat. A megszálló alakulatok a Német Délnyugat-Afrika elnevezésű gyarmaton az idegen uralom elleni felkelések elfojtását célzó műveletekben csaknem teljesen kiirtottak több népcsoportot, köztük a nama és a herero törzset.

A német-namíbiai kormányközi tárgyalás a német és a namíbiai parlament kezdeményezésére indult. A német kormány kezdettől azt az álláspontot képviselte, hogy a népirtás nemzetközi jogi fogalmát megalkotó ENSZ-egyezmény alapján nemcsak az egyezmény életbe lépése - 1951 - után történt népirtásokat lehet népirtásnak nevezni, hanem korábbiakat is, de ezekben az esetekben a minősítés nem jár jogi következményekkel, például jóvátételi, kárpótlási kötelezettséggel. (MTI)