Visszakozott a kormány egy jó nagyot a Fudan ügyében

június 7., hétfő 4:15

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap közölte, hogy

"A Fudan Egyetem ügye közéleti vitára alkalmas formában pillanatnyilag nem létezik.

Tervek sem állnak rendelkezésre. Ha meglesznek a tervek, világosak a pénzügyi feltételek, az egyetemépítés költségei és finanszírozása, akkor lehet dönteni. Ide mostantól számított másfél év alatt eljuthatunk. (...) Mi nem akarunk a néppel, így a budapestiekkel szemben sem esetleges akaratuk ellenére „jót tenni”. Ezért támogatjuk, hogy ha a beruházás feltételei ismertek, akkor a budapestiek népszavazáson dönthessenek arról, akarnak-e Fudan Egyetemet."

Gulyás bejelentése szerint 2023 januárjára tolták ki a döntés legkorábbi határidejét arról, hogy egyáltalán legyen-e Fudan Egyetem Budapesten.

A kormány úgy próbálja beállítani az ellenzékiek tiltakozását, mintha árnyékra vetődtek volna, és egy olyan tervvel szemben kampányolnának, amit még a kormány is éppen csak ízlelget, és az egészet ráhagyná azokra, akik a 2022-es választást megnyerik.

Ez azonban egy teljesen új irány a kormány részéről. Egészen mostanáig minden idei döntés arról szólt, hogy sürgesse és visszavonhatatlanná tegye a Fudan felépülését, és hogy az egyetem a Diákváros néven tervezett beruházással együtt, annak területén épüljön fel.

A Fudan elleni tüntetés, június 5-én. Fotó: Szász Zsófi/444

Napokig vitatkoztak a parlamentben egy közéleti vitára alkalmatlan ügyről?

Ha igaz lenne Gulyás miniszter állítása, miszerint "a Fudan Egyetem ügye közéleti vitára alkalmas formában pillanatnyilag nem létezik", akkor hogyan terjeszthette be május 11-én, 23 óra 37 perckor Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a parlamentnek "A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról" című törvénytervezetet?

Hogy nem lehet alkalmas közéleti vitára egy olyan törvénytervezet tartalma, aminek általános (május 27-én) és részletes vitáját (május 31-én és június 1-én) a parlamentben már meg is tartották?

Milyen demokrácia az olyan, ahol egy törvény parlamenti vitája közéleti vitára nem alkalmas?

Törvényt írtak négy ingatlan átadásáról

Ez a törvény nemcsak nevében szól a Fudan Budapestre telepítéséről. Elfogadásával a kormány létrehoz majd egy közérdekű vagyonkezelő alapítványt, hogy az létesítsen és tartson fenn egy egyetemet, együttműködésben a kínai Fudannal. Ugyanezen törvény szerint négy ingatlant rögtön át is ad az állam az alapítványnak: mind a négy a ferencvárosi Duna parton van, azon a környéken, amit a kormány magyar kollégistáknak ígért oda korábban.

Egy áprilisban elfogadott másik törvény alapján a közérdekű vagyonkezelő alapítványok - így ez is - minimum 600 millió forintos vagyonhoz jutnak az induláskor.

Gulyás Gergely tehát úgy próbálja előadni a "még semmiről se döntöttünk, dönthet majd másfél év múlva a nép" koncepciót, hogy a kormány, aminek a tagja, öt nappal korábban még arról győzködte a parlamenti képviselőket, hogy szavazzák meg ezt a törvényt.

Mátrai Márta fideszes képviselő a törvény parlamenti vitáján így fogalmazott: "Hosszú előkészítés után, több tárgyalást, egyeztetést követően a megvalósulás szakaszába ért Magyarországon a világ egyik kiemelkedő egyetemi campusának építése, a Fudan Hungary Egyetem." Nehéz a "megvalósulás szakaszába lépett" állítást összeegyeztetni azzal, hogy még vitára sem alkalmas fázisban van.

"A folyamat már nem állítható le"

Bár a legegyértelműbben ez a törvény mutatja, hogy a kormányzat már véglegesnek gondolta a Fudan megépítését, vannak más világos jelei is annak, hogy amíg nem vonult sokezres tömeg a Parlament elé, addig esze ágában sem volt elbizonytalanodnia az ország vezetésének.

A Direkt36 megszerzett egy februári kormányzati feljegyzést, amelyben szó szerint ez áll: „szükséges elérni azt a pontot, amelynek eredményeként a beruházással összefüggő folyamat már nem állítható le”. E feljegyzés egy ITM-es emlékeztető, amelyet egy kormányülés után készítettek, és azt foglalták össze benne, hogy miért hoznak határozatokat a Fudan ügyében. A februári kormányzati törekvés egyáltalán nem illeszthető össze a 2023-ra ígért népszavazással. Ez is arra utal, hogy a kormány most meggondolta magát, és egy jelentős lépést tett hátrafelé.

Ha megnézzük alaposabban a Fudan előkészítésének történetét, akkor is az a kép erősödik, hogy ezt a beruházást egyszer már végleg eldöntötték. A Direkt36 értesülései szerint 2019 júliusában dőlt el, hogy meg akarják építeni. Azóta sokszor teljesen nyíltan erősítette meg a kormány az elköteleződését.

2019. október 31-én az alábbi hírt adta ki az MTI: "Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök reggel a Karmelita kolostorban fogadta a magyarországi campust létrehozó kínai Fudan Egyetem delegációját. Hszü Ning-seng, a sanghaji központú Fudan Egyetem rektora a megbeszélésen tájékoztatta a magyar kormányfőt az intézmény működéséről és terveiről." A hír Havasi Bertalanra, Orbán Viktor sajtófőnökére hivatkozik. Az egyetem létrehozását itt nem esetleges tervként, hanem eldöntött tényként kezelik.

Horváth Levente, Matolcsy György MNB-elnök főtanácsadója tavaly szeptemberben is kész tényként beszélt az egyetem létrehozásáról: "A folyamat 2017-ben, az MNB és a Fudan Egyetem felső vezetése közötti tárgyaláson kezdődött, amikor hosszú távú tervként megfogalmazódott, hogy campust hoznának létre Magyarországon. Az elgondolás mára már a megvalósítás fázisába került, hiszen az elmúlt hetekben megjelent az erről szóló miniszterelnöki és kormányhatározat is. A budapesti lesz a Fudan Egyetem első Kínán kívüli campusa. Lépésről lépésre építettük fel a projektet" - nyilatkozta többek között, és az interjúban elmondta, hogy milyen szakokon kezdődhet meg az oktatás, és azt is tudni vélte, hogy 2024-ben már működik majd az új egyetem.

Idén pörgették fel

Idén áprilisban hatályba lépett egy kormányrendelet, amelyben többek között ez áll: "A Kormány (...) egyetért azzal, hogy a Budapest Diákváros mellett a Fudan Hungary Egyetem budapesti oktatási-kutatási és adminisztratív infrastruktúrája (a továbbiakban: Fudan Hungary Egyetem) is létrejöjjön", és ott van még az is, hogy "a Budapest Diákváros, valamint a Fudan Hungary Egyetem megvalósítását Prof. Dr. Palkovics László kormánybiztosként irányítja".

Orbán Viktor rögvest utasításba adta Palkovics Lászlónak, hogy "gondoskodjon a Budapest Diákváros, valamint a Fudan Hungary Egyetem megvalósításához szükséges fejlesztési területek Déli Városkapu Fejlesztési Program területétől történő lehatárolásáról".

Nem úgy néznek ki ezek a nem egészen két hónapos kormányhatározatok, mintha bizonytalankodna a kormány, hogy kell-e ez az egyetem, és hogy a ferencvárosi Duna partra akarják-e építeni.

A fenti rendelet elfogadása után öt nappal Palkovics már arra kapott utasítást, hogy "gondoskodjon a Magyarország Kormánya és a Fudan Egyetem [székhelye: Kínai Népköztársaság; 200433 Shanghai No. 220 Handan Road, elérhetősége: Budapesti Corvinus Egyetem (1093 Budapest, Fővám tér 8.)] között kötendő stratégiai megállapodás Kormány nevében történő aláírásáról." Aligha olyan megállapodásra hatalmazták fel Palkovicsot, ami arról szól, hogy egy 2023-as népszavazás után térjenek vissza az ügyre.

Palkovics: Nincs B-terv

Április 26-án Palkovics az Indexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy egy esetleges népszavazás esetén sem látja valószínűnek, hogy lehet változtatni az egyetem megépítéséről és helyéről szóló terveken, mert erről már megállapodtak a kínaiakkal:

"Index: Ha lesz népszavazás, és a helyiek többsége nem akarja, hogy a rozsdaövezetben épüljön fel a Fudan, akkor máshol épül fel Budapesten?

Palkovics: Nézze, megállapodás van a két kormány, a két oktatási minisztérium között és az egyetemmel is. Vállaltuk, hogy megépül az egyetem, úgyhogy meglátjuk, bízom a polgármester asszony és a főpolgármester úr bölcsességében.

Index: Tehát nincs B terv.

Palkovics: Nincs, egyelőre nem szeretnénk B tervvel foglalkozni. Adja magát, hogy ez egy egyetemi terület legyen."

Május 6-án Gulyás Gergely még ezt mondta az ATV-nek, pontosan egy hónappal azelőtt, hogy népszavazást ígért: “Ha ilyen előterjesztés érkezik, akkor a kormány készen áll arra, hogy kiemelt beruházássá nyilvánítsa a Fudan megépítését”. Meg is kérdezték rögtön Palkovicsot, hogy készít-e ilyen előterjesztést. Azt mondta, hogy "igen". Ha tartják magukat a múlt havi ígéretükhöz, akkor ez lenne az első olyan kiemelt beruházás, ami még nincs olyan formában, hogy közéleti vitát lehessen kezdeni róla.

Akit leszedtek az ügyről, az mondta ki először, hogy sokára lesz aktuális

Egyetlen fideszes volt, aki már május 31-én arról beszélt, hogy az egyetem építését még évekig el se kezdik: "Van idő. Nemhogy ebben a kormányzati ciklusban, de ebben az önkormányzati ciklusban, 2024-ig megvalósítás, építkezés nem lesz, mert nem tud lenni” - jelentette be az ATV-n Fürjes Balázs, aki áprilisig a Diákváros építéséért volt felelős a kormányban, csak aztán a feladatot Palkovics Lászlónak adta át Orbán Viktor. De még ő sem arról beszélt, hogy esetleg el lehet tekinteni az egyetem megépítésétől, hanem csak azt állította, hogy lesz még idő egyeztetni a fővárosi vezetéssel, és akár kivárhatják, hogy addig lecseréljék őket egy következő választáson, ami 2024 októberében esedékes.

Arról, hogy esetleg mégse lesz, vagy nem ott lesz a Fudan, ahová eddig a kormány tervezte, csak a szombati ellenzéki tüntetés után beszélt először kormányzati politikus.

Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, aki a Fudanról szóló népszavazás lehetőségét elsőként felvetette, így értékelte e fordulatot: "Támogatja a népszavazási kezdeményezésemet a Kormány. Feladták. Erőt láttak, meghátráltak."