Megszenvedték, de győzelemként élték meg a járványt a kisvállalkozások

június 11., péntek 4:05

A koronavírus nagyon gyorsan nagyon mélyre húzta a magyar gazdaságot, ahogy az egész világ gazdaságát is, így világszerte egy olyan válságon vagyunk - remélhetőleg - túl, mint amilyen talán még nem is volt a modern történelem során. Nem igazán meglepő tehát, hogy közgazdászok világszerte azzal fogják tölteni legalább a következő pár évüket, hogy részletesen kutassák, milyen hatása volt a gazdaság alakulására ennek a nagyon furcsa válságnak. Ezek a kutatások már itthon is elindultak, írtunk már például a Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont közgazdászainak kutatásáról, amely szerint a válság első hullámában a fiatal munkavállalók és a kisvállalkozások szenvedték meg leginkább a járványt. Most pedig a Mathias Corvinus Collegium és az Innovációs és Technológiai Minisztérium alá tartozó IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. publikálta közös kutatását arról, hogy a kisvállalkozások hogyan élték meg a járvány okozta válságot. A két, kormányhoz erősen kötődő szervezet a KSH-tól, az MNB-től és az országos iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének felmérései, valamint 50 kisvállalkozóval készített mélyinterjú alapján azt elemezte, hogy

  • mi jelentette a legnagyobb problémát a vállalkozások számára a járvány alatt?
  • Mi volt számukra a legnagyobb segítség?

  • És milyen hatással lehetnek a válságban szerzett tapasztalatok a járvány után?

Amikor minden leállt

A kutatás vezetője, az MCC közgazdasági iskoláját vezető Szepesi Balázs szerint a felmérések és interjúk alapján arra jutottak, hogy a kisvállalkozások nagyjából fele nem, vagy alig érezte meg a válságot, nem csökkent az árbevételük a korlátozások hónapjai alatt. Ezek olyan szektorban dolgoznak, amelyeket nem érintett a fizikai távolságtartás kötelezettsége, az üzletek és üzemek bezárása, a járvány pedig leginkább azzal a változással járt, hogy át kellett állni a távmunkára. Sőt, egyes ágazatok még a járvány nyerteseinek is mondhatók, különösen az IT szektor és a gyógyszeripar. A legnagyobb vesztesek pedig természetesen a vendéglátással, turizmussal, utazással, szórakoztatással és sporttal foglalkozó cégek voltak. Ezeket pedig a textil- és ruhaipar követte, hiszen a lakásukban egész nap mackóban hómofiszoló, majd zoomon társasági életet élő tömegek elhalasztották a ruhavásárlásaikat.

A KKV-k 57 százalékának csökkent az árbevétele, nagyjából 30 ezer vállalkozásnál a 2020-as árbevétel legalább 20 százalékkal maradt el az előző évitől. A bevételek leginkább a kereslet csökkenése miatt estek vissza. Ez is a vendéglátásban volt a leginkább szembetűnő, hiszen a korlátozások miatt egyszerűen nem lehetett szállodába, étterembe vagy kocsmába menni. A vállalkozások legnagyobb problémája a forgalom csökkenése mellett az volt, hogy a működési költségeiket nem tudták arányosan csökkenteni. A kieső bevételek miatt arányosan amúgy is megnőttek a cégek fenntartásának költségei, amire jött még az is, hogy a válság elején pánikolva sok üzleti partner igyekezett előnytelen feltételeket rákényszeríteni más cégekre.

Fotó: ATTILA KISBENEDEK/AFP

Sok szektorban emellett az alapanyagok és bizonyos szolgáltatások is drágultak a járvány alatt, amit a cégek - az IT szektor kivételével - nem tudtak tovább hárítani a fogyasztókra, kénytelenek voltak lenyelni. A járvány első hullámában a nemzetközi ellátási láncok összeomlásával a feldolgozóiparban időről időre le kellett állítani a termelést, ami szintén komoly bevételkieséseket jelentett, 1-2 hét helyett esetenként hónapokat kellett ugyanis várni külföldről beszerzett alkatrészekre. Ez leginkább a járvány első hullámában, 2020 tavaszán okozott gondot, akkor az MNB felmérése szerint a a cégek 63 százaléka tapasztalt fennakadást, szeptemberre ez 16 százalékra csökkent. Az összeomlás tapasztalata viszont arra késztette és készteti a cégeket, hogy halmozzanak fel nagyobb készleteket, ami szintén extra költségeket jelent. Ezekhez képest a járvány elleni védekezés költségei, a védőruháktól és fertőtlenítő szerektől a tesztelésig és az online munkára való átállás költségei nem voltak olyan jelentősek a felmérések és az interjúk szerint.

A cégek jobban tudták volna csökkenteni a költségeiket, ha elbocsátanak dolgozókat, a kutatás szerint viszont amelyik kkv csak tehette, az az utolsó lehetséges pillanatig igyekezett valahogy megtartani a munkavállalóit. Ez Szepesi szerint egyrészt a szolidaritás kifejeződése volt, másrészt a járvány előtti évek munkaerőhiánya arra tanította a vállalkozókat, hogy komoly értékként gondoljanak a munkavállalóikra. Persze ettől még sok cég, főleg a vendéglátósok el kellett, hogy bocsássanak sok embert, de még ők is igyekeztek legalább a szakácsaikat a lehető legvégső pillanatig megtartani.

A kutatásból az is kiderült, hogy a vendéglátást leszámítva - ahol Budapest sokkal jobban megszenvedte a járványt, mint a vidék - nem voltak komoly regionális különbségek abban, hogy hol mennyire viselte meg a cégeket a járvány.

A hitelmoratórium volt a legnagyobb segítség

A költségek növekedése és a kereslet kiesése azt is jelentette, hogy sok kisvállalkozás már a járvány elején komoly likviditási problémákkal küzdött. Nemcsak a számlákat és a fizetéseket nem volt miből fizetni, de a törlesztőrészleteket sem, ráadásul a bankok sem tűntek nagyon nyitottnak, hogy átstrukturálják a vállalkozások hiteleit - legalábbis a kutatók egyik interjúalanya arról számolt be, hogy a bankban kerek-perec megmondták neki, hogy nem változtatnak a hitele feltételein.

A kisvállalkozások 40-54 százalékának voltak likviditási problémái 2020 valamelyik negyedévében. Ez az arány a második hullám alatt nagyobb volt, mint a válság elején. A kormány összes válságkezelő intézkedése közül a hitelmoratórium bevezetése volt az, ami a legtöbb kisvállalkozó szerint a legnagyobb segítséget nyújtotta a válság alatt. A moratórium legnagyobb felhasználója a leginkább bajba jutott ágazat, a turizmus volt, itt a cégek több mint 80 százaléka élt a lehetőséggel, míg a kereskedelemben és az építőiparban ez az arány 20 százalék körüli.

Fotó: Klaus-Dietmar Gabbert/dpa Picture-Alliance via AFP

Sok vállalkozást ez segített a víz fölött tartani, de emellett sok cégnek föl kellett élnie a pénzügyi tartalékait, vagy a tulajdonosok családjától kellett forrásokat bevonnia. Az MNB szeptemberi felmérésében a válaszadók 55 százaléka nyilatkozta azt, hogy saját tartalékaik bevonásával tudták átvészelni az első hullámot, és nem vontak be külső forrásokat.

A hitelmoratórium mellett az interjúkban a legtöbb vállalkozás a bértámogatási programokat emelte ki az állami lépések közül, bár ennek megítélése már nem volt annyira egyértelműen pozitív.

Sok vállalkozó találta úgy, hogy a kurzarbeit program és az ágazati bértámogatási programok szabályai túl bonyolultak voltak, volt, aki a támogatás összegét nem tartotta elégségesnek, ezért sok cégvezető nem élt a lehetőséggel. Mások szerették volna fölvenni a támogatásokat, de elutasították a kérelmüket. Az ágazati támogatások is okoztak súrlódásokat, az airbnb-t vagy hostelt üzemeltető vállalkozók például sérelmezték, hogy ők nem élhetnek a szállodáknak járó bértámogatásokkal, ezzel a kormány kvázi tőlük védte a szállodaipart. Aki persze tudott élni a lehetőséggel, az pozitívan nyilatkozott róla, hogy a támogatásoknak köszönhetően több embert tudott megtartani.

Az állami segítség mellett érdekes tanulsága a válságnak, hogy a bajban a vállalkozók is többet segítettek egymáson. A megkérdezett vállalkozók fele mondta azt, hogy a szakmai fórumokon, Facebook-csoportokban sok segítséget kapott, hogy hogyan vészelheti át a nehéz időket, egyes térségekben pedig összefogtak a vállalkozások, hogy közösen szerezzenek be például maszkokat a dolgozóiknak.

Ami nem visz csődbe, az megerősít

A vállalkozókkal készült mélyinterjúk egyik érdekes tanulsága az volt, hogy hogyan élték meg és dolgozzák fel a válság tanulságait. Mint már említettük, a kisvállalkozásoknak nagyjából fele érezte meg komolyabban a járvány okozta gazdasági krízist. Szepesi Balázs szerint ennek az 50 százaléknak a fele viszont úgy éli meg, hogy megerősödve került ki a válságból. A sztereotípiák szerint a magyar kisvállalkozók nagyon szeretnek panaszkodni, az interjúk során viszont sok cégvezetőnél pont ennek az ellentétével találkoztak a kutatók: még ha komoly veszteségeket is szenvedett el a cégük, a vállalkozók győzelemként élik meg, hogy így vagy úgy, de végig tudták csinálni.

Az interjúkban résztvevő vállalkozók 90 százaléka ráadásul azt mondta, hogy akkor sem csinált volna semmit máshogy, ha tudta volna, meddig tart és milyen mélységeket ér el a válság. Ez azért is érdekes, mert nagyon eltérő stratégiákat lehetett megfigyelni. Volt olyan kkv, amely gyakorlatilag hibernálta magát, minimálisra szorította a költségeit, és próbált túlélni. Mások megpróbáltak profilt váltani, fejlesztéseket hajtottak végre (nagyrészt amiatt, mert 2020-ra elnyert uniós pályázataik voltak), beruházott, és volt, amelyik cég valahol a két véglet között lavírozott, és igyekezett szinten tartani a tevékenységét, amennyire lehetett.

Szepesi Balázs Fotó: Youtube

Hogy a járvány tanulságai milyen változásokhoz vezetnek majd a kisvállalkozásoknál, azt egyelőre csak találgatni lehet. Szepesi Balázs szerint viszont a jövőben fontosabb lesz a vállalkozóknál a stratégiai gondolkodás. A magyar kis- és közepes cégek eddig arra voltak berendezkedve, hogy a működési környezetük legtöbb feltétele adott, azokon nem tudnak változtatni, ráadásul folyamatos nyomás van rajtuk, hogy ilyen adott körülmények között növeljék a termelékenységet, hogy versenyben tudjanak maradni. Emiatt eddig a legfontosabb vállalkozói erény az alkalmazkodás volt.

A válság viszont megmutatta, hogy a kisebb cégeknek is tervezniük kell különböző eshetőségekre, számolniuk kell különböző forgatókönyvekkel és fel kell készülniük a járványhoz hasonló váratlan változásokra.Ez azt is jelenti, hogy minden vállalkozás igyekszik majd nagyobb pénzügyi tartalékokat és áru- vagy alkatrész készleteket felhalmozni. Ezeket viszont be kell majd tudniuk építeni a költségeikbe, ami újabb nyomás lesz a kisvállalkozásokon.

Arra is lehet számítani, hogy egyre több vállalkozás igyekszik majd diverzifikálni a tevékenységét, így kezelve a kockázatokat. Az interjúkból kiderült, hogy azok a vállalkozások jobban át tudták vészelni a válságot, amelyeknek többféle, de egymással szinergiában lévő tevékenysége is volt: egy kávézó, amely csomagban is árul kávét és kiegészítőket online, panzió, amihez tartozik egy kis borászat, amelynek a termékeit akkor is lehet árulni, ha nem jöhetnek a vendéket stb.

A válság abban is fontos tapasztalat volt a kisvállalkozásoknak, mennyit számít, hogy milyen partneri viszonyokat építenek ki más cégekkel. Sok vállalkozó beszélt arról az interjúk során, hogy mennyit köszönhet az üzleti kapcsolatainak, akik rugalmasak voltak a határidőkkel, átmeneti engedményeket adtak, mert érezték, hogy ez a fajta szolidaritás és kölcsönös segítség kifizetődő lehet a jövőben. Sok kisebb cég ezeknek köszönhetően tudott talpon maradni. Megint mások, főleg a vendéglátásban viszont arról számoltak be, hogy a partnerek még szigorúbb feltételeket is teremtettek a járvány alatt, mint “békeidőben”, ami rontott az amúgy is borús helyzeten. A jövőben tehát az üzleti kapcsolatok megválogatásánál ezek a tapasztalatok is nagyobb szerepet kaphatnak.