A lakástörvény miatt az Alkotmánybírósághoz fordult Áder János

POLITIKA
2021 június 25., 11:01
Áder János köztársasági elnök beszédet mond a diplomáciai testületek vezetőinek tiszteletére rendezett újévi fogadáson a fővárosi Müpában 2019. január 7-én.
photo_camera Áder János köztársasági elnök beszédet mond a diplomáciai testületek vezetőinek tiszteletére rendezett újévi fogadáson a fővárosi Müpában 2019. január 7-én. Fotó: Kovács Tamás/MTI/MTVA

Az Alkotmánybírósághoz fordult a lakástörvény ügyében Áder János – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal.

A KEH honlapján megjelent közlemény szerint az államfő az alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvénymódosítást, amit június 15-én fogadott el az Országgyűlés fideszes egyéni képviselői indítványra.

Áder János az Alkotmánybíróságnak címzett indítványában (pdf) azt írta: szerinte a világörökségi területen és a védőövezetében lévő állami és önkormányzati tulajdonú, a kulturális örökség részét képező műemléki ingatlanok teljes körének vételi joggal történő megterhelése, és ezáltal feltétel nélküli magántulajdonba adása a világörökségi és a műemléki speciális védelmi igényre tekintettel, valamit a visszalépés tilalmából következő biztosítékok és garanciák, továbbá az egyedi mérlegelés hiánya miatt nem felel meg az alaptörvény egyes rendelkezéseinek, ezért alaptörvény-ellenes.

Áder azt is írja, hogy: „A vételár összege megállapítása, pontosabban annak csökkentése szempontjaként a hosszabb idejű bérleti jog figyelembe vétele önmagában is vitatható, hiszen a hosszabb ideje a piaci árhoz képest lényegesen kisebb bérleti díjat fizető bérlőknek a lakások karbantartásával, felújításával kapcsolatban nem merültek fel költségeik, azokat a közpénzből gazdálkodó tulajdonos viselte. Amennyiben mégis a bérlő fizette, akkor megtérítették számára, vagy lakbérmérséklésként beszámíthatta. A bérleti jog időtartama szerinti vételár csökkentésnek – álláspontom szerint – tehát nincs ésszerű indoka. Hasonlóképpen nem alapozhatja meg a forgalmi érték 65 %-ának elengedését a tulajdonjog cseréje sem.”