„Olyan kérdések kavarogtak bennem, hogy miért pont én, mit tudhattak meg rólam?”

július 19., hétfő 14:37
  • Vasárnap derült ki, hogy az NSO nevű izraeli szoftvercég kémprogramját, a Pegasust arra használhatták, hogy magyar újságírókat, politikusokat, ügyvédeket hallgassanak le.
  • A rendelkezésre álló adatok szerint a magyar kormány is az izraeli cég megrendelői között van.
  • Az újságírók telefonjain jellemzően olyan időszakokban aktiválták a kémprogramot, amikor valamilyen, a kormányzatot is érintő oknyomozó anyagon dolgoztak.
  • Eddig három újságíróról derült ki, hogy a nevük szerepelt a megfigyeltek listáján. Őket kérdeztük.

„Elég sokkoló volt, amikor kiderült. Olyan kérdések kavarogtak bennem, hogy miért pont én, mit tudhattak meg rólam? Mi miatt lettem célpont?” – mondta Szabó András, a Direkt 36 egyik lehallgatott újságírója.

Szabó telefonjáról 2019 júniusában kezdett adatokat küldözgetni a kémprogram,ekkor épp Rogán Antal és köre luxusautóiról írt cikket (a „Méregdrágán bérelhető autókat használtak Rogánék és más kormányközeli emberek” című anyag a 444-en jelent meg), de Paks II. megépítésének körülményeivel és Oláh Lajos ellenzéki politikus szoros kormányzati kapcsolataival is foglalkozott ekkoriban („A DK támadta a kormány kereskedőházait, egy képviselőjük mégis több szálon kötődik az üzlethez”), amikhez érzékeny belső dokumentumokat használt fel. Szintén abban az időben járt tanulmányúton az Egyesült Államokban, amit az amerikai külügyminisztérium szervezett.

Szabó András azt mondta a 444-nek, hogy ezek után sokkal óvatosabban jár el érzékeny ügyekben, több személyes találkozót szervez, és a telefonját is kikapcsolja majd a beszélgetések alatt. Arról is kérdeztük, hogy tervez-e jogi lépéseket, de egyelőre még nem tudja, hogy egyáltalán kit kellene feljelentenie. Ahogy a cikkben is írták, lehetséges, hogy magyar hatóságok állnak az izraeli cég mögött, de erről bizonyítékok még nem kerültek elő.

A másik Direkt 36-os lehallgatott újságíró, Panyi Szabolcs már tavasszal sejtette, hogy lehallgatták őket, mert a német Die Zeit ekkor kezdett telefonszámok felől kérdezősködni.

„Akkor egy nemzetbiztonsági témán dolgoztam, szóval annyira nem lepett meg, hogy lehallgattak. Ráadásul mindig voltak mendemondák arról, hogy lehallgatnak minket, de itt most van rá bizonyíték is, amiről nem hittem, hogy Magyarországon lehetséges.”

Panyi telefonját először 2019 áprilisában törték fel, amikor éppen Szabó Andrással közösen írtak egy cikket a Magyarországra költöző orosz vezetésű bankról, a Nemzetközi Befektetési Bankról. (Ezek a cikkek is a 444-en olvashatók: „Gyorsan aktivizálódik az orosz vezetésű bank Budapesten, hiába van miatta nemzetközi idegeskedés”, illetve „Orbán megígérte az USA-nak, nem engedi a Szabadság térre az orosz hátterű bankot, és a titkosszolgálatot is rájuk állítja” és „Putyinhoz bekötött pénzügyi óriás sejlik fel a Budapestre költöző bank mögött”.) Ekkor az általános újságírói szabályoknak megfelelően sajtókérdéseket küldött több minisztériumba is, hogy reagáljanak a cikke állításaira.

Panyi telefonját később többször is feltörték, például amikor több cikket is írt a magyar-amerikai és a magyar-izraeli kapcsolatokról 2019-ben. Ekkoriban újabb fejleményekről írt az orosz fegyverkereskedők ügyében, akiket az amerikai kábítószer-ellenes ügynökség és a magyar hatóságok együtt lepleztek le, de a magyar kormány nem adta ki a gyanúsítottakat az amerikaiaknak, hanem inkább hazaküldte őket Moszkvába.

Panyi mintázatot is felfedezni vélt a lehallgatások között, azt mondja, hogy összesen 17 újságírói megkeresést küldött ki tisztviselőknek, és mindig ezekre rá pár napra történt meg a lehallgatás.

A megírt sztorik témáiból és a lehallgatási esetekből viszont nem rajzolódik ki semmilyen mintázat, valószínűleg csak kíváncsiak voltak.Azt is gyanítja, hogy a megszerzett információkkal akartak elébe menni a cikkek okozta esetleges botrányoknak, és szerinte sok forrása ezért is utasíthatta vissza, hogy nyilatkozzon. Panyi azt is mondta a 444-nek, hogy forrásai védelmének érdekében ő is áttért a személyes találkozásokra és az analóg interjúrögzítésre, és minden alanya számára transzparensé fogja tenni, hogy őt egyszer már lehallgatták.

Egyelőre még ő sem gondolkodott konkrét jogi lépésben, de ha majd többet lehet tudni, akkor szerinte ez az ügy a strasbourgi bíróságra kerülhet.Dercsényi Dávid, a hvg.hu egykori újságírója érti legkevésbé, miért szerepel a neve, illetve két telefonszáma azon a listán, amelyen az izraeli kémprogram lehetséges célpontjait sorolják. Dercsényi nem foglalkozott nagypolitikával és oknyomozással.

„Teljesen átlagos újságírói munkát végeztem a hvg.hu-nál, nem voltak nagy sztorijaim vagy információim. Ezt tartom igazán félelmetesnek, hogy ha még engem is megfigyelnek, akkor mi van azzal, aki ténylegesen oknyomozó újságírást folytat” - mondja az újságíró, aki ma a józsefvárosi kerületi lap főszerkesztője.

Szerinte a legesélyesebb sztori, ami miatt célponttá vált, hogy több cikke is megjelent Hasszán F.-ről, arról a szír férfiról, akit terrorizmus miatt ítéltek el Magyarországon úgy, hogy a görög titkosszolgálat már hónapokkal a férfi letartóztatása előtt megosztott minden információt a magyar hatósággal.

Dercsényit nem is igazán az zavarja, hogy a forrásai vagy adatai kikerültek, hanem az, hogy a családja is belekeveredett ebbe, ugyanis nemcsak a céges telefonja, de a privát száma, sőt a volt felesége telefonja is célpont volt, mivel a készülék Dercsényi nevén van.

„Most, hogy kikerült a nyilvánosságra, és nagy hullámokat ver, örülök. De amikor kiderült ez az egész, akkor igazából nem lepődtem meg, mert a sajtó mindig is ellenség volt a kormány szemében. Az viszont nagyon dühítő, hogy ebbe a családom is belekeveredett” – mondja.

Dercsényi egyelőre még szintén nem gondolkodott jogi lépésekben, de nem tartja kizártnak, hogy ha több minden kiderül, akkor elindít egy pert.