A Fidesz a többségével visszaélve már rutinszerűen lehetetleníti el nemzetbiztonsági ügyek parlamenti ellenőrzését

július 21., szerda 12:52

„Magyarországon a nemzetbiztonsági szervek maradéktalanul betartják a törvényeket, működésük során mindig a jogszabályoknak megfelelően járnak el”. Ezzel a magyarázattal akadályozza meg a Fidesz, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága rendkívüli ülésen, zárt ajtók mögött, miniszterek és a titkosszolgálatok vezetőinek meghallgatásával megtárgyalhassa a múlt vasárnap kirobbant megfigyelési ügyet.

A nemzetközi összefogással készült oknyomozó cikk szerint 2018 óta Magyarországon is használják - egyebek között újságírók ellen - azt a kiberfegyvert, amivel mobiltelefonokat lehet feltörni. A Pegasust az NSO nevű izraeli cég csak az izraeli védelmi minisztérium engedélyével adhatja el más országoknak.

Pont ilyen ügyekben az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának a dolga, hogy az országgyűlési képviselők, akár zárt ajtók mögött, ellenőrizzék a magyar titkosszolgálatok tevékenységét, és a nemzetbiztonságot érintő ügyekben tájékoztatást kapjanak a megfelelő hatóságoktól.

A botrány kivizsgálását a parlament nemzetbiztonsági bizottságának három ellenzéki tagja, a jobbikos Stummer János, az MSZP-s Molnár Zsolt és az LMP-s Ungár Péter kezdeményezte. Azt írták, hogy „tételes válaszokat akarunk kapni a cikk minden felvetésére, mert amennyiben a kormány nem képes érdemben cáfolni az állításokat, akkor azokat tényként fogjuk kezelni”.

„Hasonlóan beismerésként tekintünk majd arra, ha akár a kormánytagok, akár a bizottság kormánypárti tagjai bojkottálják az ülést”

jelezték előre. De ezzel a kormánypártok egyáltalán nem törődnek.

A fideszes trükk pofonegyszerű. A parlamenti bizottságok közül egyedüliként a nemzetbiztonságinál törvény is rögzíti, hogy a testület elnöke ellenzéki legyen. Éppen azért, hogy ezzel is jelezzék: ezen a területen a kormány feletti ellenőrzés kiemelt hangsúlyt kap. De hiába az ellenzéki elnök, aki összehívja a bizottságot, javaslatot tehet a napirendre és vezeti az ülést, ha a testület többségét alkotó kormánypárti képviselők nem mennek el az ülésre, akkor azt határozatképtelenség miatt be kell rekeszteni.

Lefoglalt hangfelvételekre lettek volna kíváncsiak

A Fidesz 2010 után magához képest viszonylag sokat, hat évet várt ennek a jogállami szempontból kihívással küzdő módszernek a bevetésével.

2016. június 24-én reggel 9-re hívta össze a Nemzetbiztonsági Bizottságot a testület akkori elnöke, Molnár Zsolt. Pár perccel később már a felszabadult délelőttjüket tervezhették a testület ellenzéki tagjai, mert a kormánypárti képviselők távol maradtak az üléstől.

Az ülés témája az lett volna, hogy - az akkor nem fideszes - Magyar Nemzet értesülései szerint Spéder Zoltán bankárnál tartott házkutatás során a rendőrség olyan, vélhetően titokban rögzített hangfelvételeket foglalt le, amelyeken az FHB vezetője Orbán Viktorral és Rogán Antallal beszélgetett. Arra lettek volna kíváncsiak az ellenzéki képviselők, hogy milyen nemzetbiztonsági kockázatokat rejtenek a felvételek, zsarolhatók-e ezekkel a vezető politikusok. Szintén napirendre tűzték volna, hogy a maffiaperben elítélt Portik Tamás egy másik perben azt vallotta, hogy Rogánnak vitt 10 millió forintnyi eurót. (A Miniszterelnöki Kabinetiroda szerint Portik hiteltelen.)

A Fidesz akkori frakcióvezető-helyettese, Németh Szilárd közleményben tudatta, hogy a kormánypárti képviselők „nem vesznek részt az ellenzék által kierőszakolt hecckampányban, ezért nem mennek el a kormánypárti politikusokkal való egyeztetés nélkül, sebtében összerántott nemzetbiztonsági bizottsági ülésre”. Németh Portik vallomásáról azt mondta, hogy „a bűnöző hamis vádjaira" már megszületett a válasz: Rogán Antal részt vesz a bírósági szembesítésen, és hamis tanúzásért
feljelenti Portik Tamást. (Rogán aztán később mégsem ment el a szembesítésre.) A másik téma pedig egy olyan folyamatban lévő büntetőügy nyomozati anyagáról szóló sajtóértesüléseket tárgyalna, amibe a nemzetbiztonsági bizottság sem tekinthet bele. Ezért nem statisztálnak ahhoz, hogy „a nemzetbiztonsági bizottságot önző és hazug politikai homokozóvá silányítsa az ellenzék.”

A bizottság MSZP-s elnöke, Molnár Zsolt szerint az ülés megtartásának megakadályozásával a kormánypártok durva támadást intéztek a jogállamiság ellen. A jobbikos Mirkóczki Ádám szerint a kormányoldal a „demonstratív távolmaradással igazolta és bizonyította azokat a feltételezéseket, amelyek szerint - minimum - nagyon kényelmetlenek a Fidesznek a kirobbant ügyek”. Szél Bernadett pedig arról beszélt, hogy „olyan nincsen, ha valakinek többsége van egy testületben, és számára kényes ügybe botlik, akkor gyakorlatilag távolmaradásával ellehetetleníti” a testület munkáját.

Soros állította össze a napirendet

A Fideszt nem hatották meg ezek az érvek, és nem vártak újabb hat évet. 2017. április 10-én az ellenzéki képviselők a nemzetbiztonsági szolgálatokat kérdezték volna a kormány nemzeti konzultációs honlapján futó orosz kódról, amiről kiderült, hogy elküldi a Yandex nevű orosz analitikai cégnek a kitöltők személyes adatait és válaszait is. Mielőtt azonban a kérdéseiket feltehették volna, Németh Szilárd és a kormánypárti képviselők kivonultak, ezzel határozatképtelenné téve az ülést.

2017. július 31-én a régi trükköt vették elő, el sem mentek az összehívott ülésre. Több téma is lett volna: miért egy azeri cég volt a budapesti úszó világbajnokság wifi-szolgáltatója, ami adatot is gyűjtött azokról, akik felléptek a hálózatra. Kíváncsiak lettek volna az ellenzéki képviselők arra is, hogy mi igaz a Politico című lapban megjelent információkból, miszerint Magyarország és a NATO között minimálisra szűkült az információáramlás a katonai szövetség bizalomhiánya miatt. Szél Bernadett arra lett volna kíváncsi, hogy az orosz titkosszolgálat fedőszervezetének tartott Orosz-Szerb Humanitárius Központ milyen továbbképzést tartott a szerbiai Nis környékén magyar humanitárius szervezetnek. De rákérdeztek volna az Arton Capitalnál történt betörésre is. A letelepedésikötvény-bizniszben érdekelt cégtől 200 millió forintot raboltak el, a rendőrség óriási erőkkel nyomozott.

Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke a távolmaradásuk megindokolására pedig bedobta a jolly jokert.

Azért nem mentek el az ülésre, mert a megjelölt témák alapján az ülést valójában Soros György hívatta össze, és a "napirendi rágalmak" a Soros-hálózat hazugságkampányán alapulnak. Márpedig „a Fidesz nem asszisztál Soros bizottsági üléséhez és Magyarország megtámadásához”.

Olyan idők voltak még ezek, amikor Németh sorosozása még a sokat edzett Echo TV riporterén sem ment át elsőre.

Előfordult az is, hogy a nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki tagjai egy orosz befolyásszerzéssel foglalkozó albizottság létrehozását kezdeményezték, de azt a kormánypárti képviselők indoklás nélkül leszavazták. De hiába próbálták meghívni Rogán Antalt is a bizottságba, hogy mire alapozza azt a 2017 nyár végi nyilatkozatát,hogy még az ősszel "Soros-pénzelte szervezetek zavargásokat robbanthatnak ki".

A Soros-tervről nem beszélnek, mert Soros megtudná

Németh Szilárd aztán 2018 elején, a kampányban ért csúcsra. 2018. január 25-ére Molnár Zsolt Orbánt hívta meg a bizottságba, hogy tárja eléjük a Soros-tervre vonatkozó bizonyítékait. Orbán helyett Kontrát Károly belügyi államtitkár jelent meg, aki szerint igenis létezik a Soros-terv, sőt, a nemzeti konzultációban részt vevő több mint 2 millió 300 ezer magyar ember is úgy érzékelte, hogy létezik ez a Soros-terv. Kontrát azt javasolta, hogy az ülés legyen nyilvános - ami a nemzetbiztonsági bizottság esetében nagyon ritka -, csakhogy Németh Szilárd bejelentette, hogy ők kivonulnak, mert Szél Bernadett szerinte Soros-ügynök, és „óriási nemzetbiztonsági kockázatnak tartjuk, és épp ezért mindaddig, amíg Szél Bernadett jelen van ezen az ülésen, mindaddig, amíg lehetőség van arra, hogy akár egyenesen is informálhassák azokat, akik a Soros-terv végrehajtásán dolgoznak - magyarul és kiemelten Soros Györgyöt -, addig nem járulunk hozzá ahhoz, hogy a Nemzetbiztonsági bizottság bizottságként dolgozhasson, és ezért most mi felállunk és elmegyünk a Nemzetbiztonsági bizottság üléséről”.

Igen, tényleg az történt, hogy egy nyílt ülésről, ahol ott volt a sajtó is, Németh Szilárd vezetésével kivonultak a kormánypárti képviselők, mert szerintük az ott elhangzottakat Szél Bernadett kiszivárogtatja Sorosnak.

A szakszolgálatok ugyan nem találtak nemzetbiztonsági kockázatot Szél Bernadett esetében, de a fideszes képviselők a választásokig már csak egyetlen esetben mentek el az ülésre, amikor meghallgatták Tóth Eszter Máriát, akit az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgató-helyettesének jelöltek. Ezen az ülésen számos egyéb téma is lett volna, de azokat a fideszesek leszavazták. Szél Bernadett ezt így foglalta össze az ülés elején: „Szeretném jelezni, hogy ez a munkakerülésnek egy új formája, amit Németh Szilárd alelnök úr választott, és ez is tönkreteszi a Nemzetbiztonsági bizottság működését, ugyanis lehetetlenné válik a szolgálatok meghallgatása számos fontos kérdésben: az Elios-ügyben, a Gorka Sebestyén-ügyben, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr meghallgatását kezdeményeztük öt-hatezer, a volt Szovjetunió területéről származó bűnöző magyar állampolgársági ügyével kapcsolatban, és a német rendőrségnek volt egy jelzése Temesvárral kapcsolatban. Ezek olyan ügyek, amelyekkel kapcsolatban a szolgálatokkal szerettünk volna konzultálni. Felvállalja-e az alelnök úr, hogy ezekben a fontos nemzetbiztonsági kérdésekben ellehetetleníti a Nemzetbiztonsági bizottság működését?” A válasz az volt, hogy Soros.

A képviselők megkérdezték volna a szakszolgálatokat arról, hogyan keveredhetett Kósa Lajos 1300 milliárdos örökségi botrányba, miközben a parlament honvédelmi bizottságának elnöke volt, ami átvilágításhoz kötött, de az FBI magyar állampolgárokkal szembeni nyomozását, továbbá a Magyarországról kiutasított orosz diplomata ügyét is, ahogy téma lett volna Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester számítógépén talált kémprogram is.

Németh aztán maximumra tekerte a dilit,

De a mostani ciklusban inkább már a honvédelmi minisztérium államtitkáraként szolgál, kivették a nemzetbiztonsági bizottságból.

Visszatértek, de a kényes ügyeket kipöckölik

A 2018-as választások után aztán a fideszes képviselők visszatértek a bizottságba, miközben az általuk Soros-ügynöközött Szél Bernadett is maradt, hiszen a kormánypárti képviselőkkel szemben azok, akiknek valóban ez a dolguk, nem találták nemzetbiztonsági kockázatnak Szél Bernadettet az újabb átvilágításon.

Megmaradt viszont az a gyakorlat, hogy a kormánypártiak megakadályozzák, hogy nekik nem tetsző ügyekben kérdezhessenek az ellenzéki képviselők. Ilyen volt a Black Cube-ügy is, amikor a volt titkosszolgákból álló izraeli magánhírszerző cég, a Black Cube elismerte, hogy ők álltak magyar civil szervezetek tavaszi megfigyelése mögött. Tárgyaltak volna az MTVA-székháznál történtekről is, ha a kormánypárti képviselők elmentek volna az ülésre. Megakadályozták a Magyarországra átcsempészett Nikola Gruevszki-ügyének megtárgyalását is. Ellenzéki képviselők összehívták a bizottságot azért is, mert a szélsőjobboldali osztrák politikus, Heinz-Christian Strache a híressé vált ibizai videón arról beszélt, hogy a Népszabadságot bezáró Heinrich Pecina vette meg Orbánnak a magyar lapokat. De a Fidesz megüzente, hogy ez csak kampánylufi.

A fideszesek nem jelentek meg a Fudan Egyetem ügyében összehívott ülésen sem. A távollétüket Halász János fideszes alelnök hivatali elfoglaltságaikkal indokolta. És most a megfigyelési ügyben lehetetlenítik el, hogy kérdéseket tehessenek fel zárt ajtók mögött ellenzéki képviselők.