Szidtad az anyámat? Akkor hazudok?
2021 július 21., 13:04
Attól még, hogy zavaros mesebeszéd, Orbán népszavazásának jó esélyei vannak
Az igen világosan látszik, hogy az Orbán által bejelentett népszavazási kérdéseknek közük sincs a valósághoz. Magyari Péter cikkében bővebben is lehet olvasni arról, hogy nem csak az indoklással, hanem magukkal a kérdésekkel is megtéveszti a választókat a miniszterelnök.
Jó, jó, kamu az egész, de akkor nem is kell megtartani? Ez már nem egy egyszerűen megválaszolható kérdés. Két szakértővel próbáltunk a végére járni.Az alaptörvény az, ami meghatározza, hogy miről lehet (az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekről), és miről nem lehet népszavazni. Azok a témakörök, amelyekről nem lehet, tíz pontban vannak felsorolva. Ezek közül csak a legfontosabbakat említjük most meg, hisz bár leszögezik, hogy például hadiállapot kinyilvánításáról nem dönthetnek a választók, kétséges, hogy ilyesmivel bárki is próbálkozott a Nemzeti Választási Bizottságnál. Voltak azonban már olyan kezdeményezések, amelyeket nem fogadott be az NVB, mert azok
az Alaptörvény módosítására,
a központi költségvetésre,
vagy épp nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekre vonatkoztak volna,
márpedig ilyesmikről nem lehet népszavazni. Az Alaptörvényben meghatározott kritériumoknak első látásra megfelelnek az Orbán által ma bejelentett kérdések László Róbert, a Political Capital választási szakértője és Döbrentey Dániel, a TASZ jogi munkatársa szerint is. Az első gátat tehát úgy tűnik, megugorják a kormány kérdései.
Van azonban számos más kritérium, aminek eleget kell tennie egy népszavazási kezdeményezésnek. Hogy ezeknek megfelel-e, azt a Nemzeti Választási Bizottságnak kell eldöntenie. Döbrentey szerint amit nekik érdemes lenne megvizsgálni Orbán kérdéseinek átnyálazásakor, hogy mennyire érthetőek. Az érthetőség pedig azt jelenti, hogy a jogalkotó, tehát az Országgyűlés tudni fogja-e, hogy az adott kérdésre kapott válasz alapján mit kell lépnie.
„Ezek a kérdések, amiket a kormány most bejelentett, nem biztos, hogy megfelelnek ennek az egyértelműségnek. Elég homályos tartalmúak. Van köztük olyan is, ami olyan jogalkotásra irányul, amire nincsen egyáltalán szükség, hiszen már megtörtént a bevezetésük. Gondolok itt arra, hogy a médiatörvény már szabályozza például azt, hogy a kiskorúak számára hogyan hozzáférhetőek bizonyos szexuális fejlődésüket befolyásoló tartalmak. Tehát ez egy kvázi álkérdés” - mondja Döbrentey.
Az, hogy az NVB mennyire lesz szőrösszívű a kormány népszavazási kezdeményezéséve, jó esélyekkel megjósolható. A Bizottság tagjait a kétharmados kormánypárti többségű Országgyűlés választja. A hét fős testület mellé a frakciókat alkotó pártok delegálhatnak még egy-egy tagot. Az elmúlt években többször előfordult, hogy a kormány felé hajlottak a döntések során. Az emlékezetes 2016-os népszavazás, amire Orbán szerint a most bejelentett hasonlítani fog, már az alaptörvényi kritériumok során is megbukhatott volna, ha a Választási Bizottság is úgy értelmezi azokat, ahogy többen, azaz hogy a kérdés nemzetközi szerződésekre vonatkozik.
Ennek fényében arra lehet számítani, hogy átengedik majd a mégoly értelmetlen kérdéseket is, mint amilyeneket ma felsorolt a miniszterelnök. László Róbert is erre számít, a Political Capital közzé is tett egy gyorselemzést, ahol azt írják,
extrém esetben akár egy bő hónap alatt is Áder János asztalára kerülhet az NVB-t, Kúriát, Országgyűlést megjárt kérdéssor. A köztársasági elnöknek pedig 70-90 napon belülre kell kitűznie a referendumot. Reálisan novemberben valósulhat meg a népszavazás, így a kampány egybeesik majd az előválasztási folyamattal.
Ez a feltételezett időzítés is politikai célokat sugall, amiben szintén nincs újdonság. László szerint a rendszerváltás óta a két „csatlakozós” – a 97-es NATO csatlakozásról szóló és a 2003-as EU csatlakozásról szóló – népszavazáson kívül minden referendum elsősorban politikai célokat szolgált.
Ami újdonságot jelenthet most, az a valóság teljes elengedése.
Még a félresikerült bevándorlós népszavazás esetén is kapcsolódott annyira a feltett kérdés a való élet eseményeihez, hogy tényleg egy menekültválságon volt túl Európa, ami részben kapcsolható a bevándorlás témaköréhez. Annak a lehetősége azonban soha nem állt fenn a kormány univerzumán kívül, hogy bárki nemváltó műtétet végezzen el egy kiskorún.
Arra egyik megkérdezett szakértő sem számít, hogy érvényes lesz az Orbán által előrevetített referendum, hisz az ellenzéki pártok bojkottra szólítottak fel, és valószínű, hogy a szimpatizánsaik jelentős része így is fog tenni. Az érvényesség kapcsán a 444 szerkesztőségében is felmerült, hogy mi van akkor, ha a főpolgármester által bejelentett népszavazással egy időben tartják meg a kormányét is.
Erre a szakértők szerint minimális esély van. A kormány kezdeményezését ugyanis nem kell aláírásokkal megtámogatni, míg Karácsony Gergelyéknek most még kétszázezer aláírást kell összegyűjteniük, mielőtt az NVB elindíthatná az eljárását. László Róbert arra számít, hogy ráadásul az ellenzéki kezdeményezés esetén az összes lehetséges határidő maximális időtartamával lehet számolni, míg a kormányzat esetében kevesebb akadályt gördítenek majd a kiírás elé.
De ha elő is fordulna, hogy a két népszavazási kezdeményezés feldolgozása hasonló idő alatt megtörténik, és egy napra írják ki azokat, az akkor sem befolyásolja az egyes kérdések érvényességét. Tehát ha egy szavazólapon találkozhatunk majd a nemváltó műtétekre és a Fudan Egyetemre vonatkozó kérdésekkel, és az előbbit üresen hagyja a választók több mint fele, akkor az érvénytelen lesz majd.