Koronavírus-számok Magyarországon 9/28/2021
Elhunytak + 8 Σ 30 179
Kórházban + 35 Σ 513
Fertőzöttek + 265 Σ 821 526
Tesztek + 7 518 Σ 6 901 433
Oltottak + 2 315 Σ 5 881 493
A legújabb trendek

Müller Cecília helyett szakértők írták le, hogy a kínai vakcinát kapott, de antitest védelem nélkül maradt időseknek mindenképpen szükségük van 3. oltásra

augusztus 2., hétfő 13:18
  • A kormány helyett szakértők elemezték, hogy kiket, miért, mivel érdemes harmadik oltással oltani
  • Amit a kormány nem tett meg, ők igen: a Sinopharmmal oltott időseknél azonnal prioritás a harmadik oltás
  • Az szerintük másodlagos, hogy most boldog-boldogtalan kapjon harmadik oltást, sőt, akár hátrányos is lehet

Szakértők részletesen szétszedték azt az eljárásrendet, amit Müller Cecília országos tiszti főorvos adott ki a koronavírus elleni harmadik oltásról. Az eljárásrendet július 26-án írta alá Müller Cecília és Kásler Miklós. A szöveget erős kritikával fogadta hat szakértő, és alternatív javaslatokat is megfogalmaztak.

Nem finomkodnak:

„A magyar lakosság mind jobb védettségének elérése és az oltási program iránti közbizalom erősítése érdekében a jelenlegi, nem transzparens módon létrejött, tudományos alátámasztás nélküli, több ponton aggályos eljárásrendet véleményünk szerint célszerű fejleszteni és pontosítani”.

Hiányoznak a tudományos eredmények Müller Cecília eljárásrendjéből

A szakértők (név szerint Dr. Balkányi László PhD, orvosi tudásmérnök Dr. Falus András DSc, immunológus, professzor emeritus, akadémikus Dr. Ferenci Tamás PhD, klinikai biostatisztikus, habilitált egyetemi docens Dr. Rékassy Balázs MSc, orvos, egészségügyi menedzser Dr. Sarkadi Balázs DSc, kutatóorvos, akadémikus Dr. Weltner János, orvos) fontos lépésnek nevezték a járvány elleni védekezésben, hogy lehetővé vált harmadik oltás beadása is a koronavírus ellen.

Ugyanakkor erős hiányérzetük van. Központilag lényegében - a változatos szakmákat képviselő - oltóorvosokra és a háziorvosokra bízzák, hogy ki milyen vakcinát ad be harmadiknak, ezért „komoly várakozás előzte meg az erre vonatkozó pontos irányelv kiadását”. A négy nappal a harmadik oltások megkezdése előtt kiadott hivatalos eljárásrend ugyanakkor csalódást keltett.

A szakértők hiányolják a Müller Cecília által jegyzet dokumentumból a jelenleg elérhető tudományos eredményeket, ezeket is próbálják pótolni.

Mint írják: „A most kiadott irányelvben egyetlen irodalmi hivatkozás található (az sem az ajánlás tartalmi részéhez kapcsolódóan), még csak mellékletként vagy háttéranyagként sem érhető el semmilyen szakmai alátámasztás. Bár a szöveg hivatkozik arra, hogy „szakmai szervezetekkel, szakemberekkel” egyeztetve készült, egyetlen szakmai szervezet vagy szakember neve sincs feltüntetve, így nem tudható, hogy kik, és milyen alapon fogalmazták meg a közzétett ajánlásokat. Egy szakmai ajánlás hitelességének alapeleme a transzparencia és a tudományos megalapozottság. Ez különösen fontos egy népegészségügyi kérdést szabályozó irányelv esetében, még inkább egy ilyen súlyú, össztársadalmi ügyben”.

Valóban, a július 26-án kiadott eljárásrendben mindössze az szerepel, hogy „a booster oltásokkal, illetve a különböző technológiával előállított vakcinák kombinálásával kapcsolatban eddig nagyon kevés tapasztalat áll rendelkezésre, de folyamatosan jelennek meg az ezzel kapcsolatos kutatási eredmények”.

Kiket, miért, mivel?

A szakértők három kérdésre keresik a választ a harmadik oltásról.

  • Milyen csoportoknak érdemes javasolni?
  • Mikor érdemes beadni, illetve ebben van-e különbség a veszélyeztetett csoportok között?
  • Milyen oltóanyagot érdemes használni?

Szerintük továbbra is figyelni kellene azokra, akik egyáltalán semmilyen oltást nem kaptak még, jobban meg kellene érteni a visszautasítás okait, fel kellene tárni az átoltottság területi, demográfiai, szocioökonómiai egyenlőtlenségeit, és ez alapján kellene további intézkedéseket hozni.

A harmadik oltásoknál az első időszakban a 60 év feletti, Sinopharm vakcinával oltott idősekre kellene koncentrálni.

Számos jel és egy tanulmány is utal arra, hogy a kínai vakcina nem nyújt megfelelő védelmet az ezzel oltott idősek nagy részénél. Ahogy Szurovecz Illés kollégám fogalmazott: A kormány nem akarja beismerni, pedig világos: a kínai vakcina sok idősnél nem működik megfelelően. Márpedig több mint félmillió időst oltottak be Sinopharmmal. Egyre több bizonyíték van rá, hogy az ő szervezetükben sokszor nem termelődik elég antitest. A kormány mégsem ellenőrzi a kínai vakcinával oltott idősek védettségét, inkább rájuk bízza, leteszteltetik-e magukat saját pénzen, és kérnek-e harmadik oltást.

Szerintük most, hogy a vakcinákból már nincs szűkösség, megfontolandó a Sinopharm-vakcina felhasználásának teljes kerülése 60 év feletti korban, első oltásként.

Nemcsak a Sinopharmmal oltottakra, hanem azokra is figyelnének, akik valamilyen okból nem rendelkeznek antitest védettséggel, illetve akiknél az állapotuk miatt ( például a szervátültettek) nagy a kockázata annak, hogy a két oltás nem vált ki kellő védettséget.

Ezekhez a feladatokhoz képest szerintük másodlagos feladat, hogy a teljes lakosság körében elinduljon egy általános harmadik oltás.

Javasolják azt is, hogy egy teljes transzparencia mellett működő független szakértői grémium folyamatosan vizsgálja a harmadik oltás kérdését, és tudományos bizonyítékokon nyugvó javaslatot tegyen, figyelembe véve az elsőként kapott oltás típusára és a kockázati tényezőket (minimum az életkort, foglalkozást és betegségeket).

Készítettek egy táblázatot is a harmadik oltásról.

Ebben nagy és kis kockázatú csoportokat állítottak fel. Kockázati tényező:

  • nagy kitettség a fertőzésnek (pl. egészségügyi, szociális dolgozó, zsúfolt ügyfélterekben vagy nagy kontaktusszámmal dolgozó, zárt intézményekben élő ahol a távolságtartás nem biztosítható). Ez az úgynevezett: fokozott expozíció
  • fertőződés esetén nagy a súlyos lefolyás valószínűsége (pl. magas életkor, súlyos lefolyásra hajlamosító társbeteg, immunfunkciót érintő betegség). Ez a veszélyeztetettség
  • Nagy az oltás hatástalanságának veszélye az oltott személy állapota miatt (pl. szervtranszplantáltak, immunszupprimáltak). Kérdéses oltáshatás.

Valaki akkor számít a kis kockázatú csoportba, ha a fentiek egyike sem áll nála fenn. Nagy kockázatú, ha bármelyik fennáll.

Külön oszlop van azoknak,

  • akiknél egyáltalán nem volt antitestvizsgálat,
  • azoknak, akiknél volt teszt és az negatív lett (minden ilyen esetben indokoltnak látják a 3. oltást),
  • illetve azoknak, akiket teszteltek, és megfelelő védettséget mutattak ki. A kis kockázatúaknál ebben az esetben egyelőre nem látják indokoltnak a gyors harmadik oltást.
mRNS-vakcina: Pfizer és Moderna, vektor: AstraZeneca, Szputnyik és Janssen. Inaktivált: Sinopharm.

A Sinopharmról hosszan írnak.

Szerintük a 60 év feletti, illetve más okból nagy kockázatú, Sinopharm-vakcinával oltottak esetén azonnali prioritás az újraoltás.

Ezzel kapcsolatban szakértői döntést igényel, hogy ez mindenki esetében elvégzendő-e, vagy először neutralizáló antitest-vizsgálatot kell-e végezni, és csak a negatív antitest szintet mutatókat oltsák újra.

A Müller Cecília-féle eljárásrendben csak az szerepel a szövegben, hogy „a booster oltás elsősorban a sérülékeny, a COVID-19 megbetegedés szempontjából kockázati csoportok, idősek, krónikus betegségben szenvedők, elhízottak, immunszupprimált személyek számára megfontolandó”. Azokról nincs szó, akiknél nem mérhető antitest.

Az oltásoknál pedig ez a táblázat:

A szakértők kitérnek arra is, hogy milyen ellenérvek szólnak az ellen, hogy most gyorsan azok is kapjanak harmadik oltást, akiknél ez nem feltétlenül szükséges most még, később viszont kellhet.

  • Egy ilyen újraoltási kampány hozzájárulhat ahhoz, hogy a lakosság belefáradjon az egész oltási programba, és így csökkentheti a későbbi oltási hajlandóságot.
  • A gyorsan gyűlő tudományos eredmények és bizonyítékok miatt lehet, hogy később jobban tervezett módon lehetne a harmadik oltást beadni (például jobban megválogatni a célcsoportot vagy meghatározni, hogy mi a legjobb oltóanyag). 
  • Különösen az mRNS vakcinák esetében arra is reális lehetőség van, hogy később már az új variánsra szabott oltóanyag legyen elérhető. (A Pfizer közlése szerint a delta variánsra szabott oltóanyag legyártása már meg is kezdődött, a vizsgálatok az oltóanyaggal augusztusban indulnak.)