A hadseregek ütőképessége múlhat azon, elrendelik-e a kötelező oltást a katonáknak

hadsereg
2021 augusztus 03., 19:07

Június 30-ig az aktív katonai szolgálatot teljesítők 68 százaléka kapott már minimum egy dózisnyi vakcinát Amerikában- írja a Military Times. Ezzel szemben az amerikai lakosság átoltottsága csak 49 százalékos. Nagy eltérés van a különböző haderőnemek között, mivel például a haditengerészetnél a katonák 77 százaléka van már legalább egyszer beoltva, míg ez csak 61 százalék a légierőnél.

„Your country needs you!”

Az amerikai identitás egyik meghatározó eleme az ország világhatalmi pozíciója és az azt fenntartó hadsereg. Az Amerikai Egyesült Államok hadserege gyakran harcol az ország határain kívül, a világ különböző országaiban avatkoznak be különböző indokok alapján. Ahhoz, hogy globális hatalmi érdekeiket hatékonyan tudják érvényesíteni a világ bármely pontján, fontos a tudat, hogy bármikor rendelkezésükre áll a világ legerősebb hadserege, és katonáikat nem is félnek bevetni.

Ennek alapja a katonaság állandó készültsége, és ezt a készültséget ássa alá a koronavírus. A járványhelyzetben ugyanis már nem annyira magától értetődő, hogy egy-egy nemzet tényleg a megszokott gyorsasággal ki tud álltani egy-egy hadosztályt, hogy hadműveletekbe kezdjen, akár külföldi beavatkozáshoz, akár belföldön az oltások szervezéséhez, mint ahogy Magyarországon. A katonák bevetési idejük nagy részét összezárva töltik, folyamatos kontaktusban társaikkal vagy civilekkel. Járványügyi szempontból még veszélyesebb az olyan katonák élete, akik hadihajókon vagy tengeralattjárókon élnek akár hónapokig úgy, hogy szinte nem is látnak szárazföldet. Az ilyen szituációkban elengedhetetlen, hogy minden egyes ott dolgozó, még a takarítók is 100 százalékosan védettek legyenek.

Ezért is sürgeti az amerikai katonai szakértők többsége, hogy a hadsereg ütőképességének és elrettentő erejének fenntartása érdekében minél hamarabb rendeljék el a kötelező oltást a katonák között.

Robert B. Abrams, az USA Dél-Koreában állomásozó katonáinak parancsnoka felveszi az oltást 2020. december 29-én.
photo_camera Robert B. Abrams, az USA Dél-Koreában állomásozó katonáinak parancsnoka felveszi az oltást Fotó: AFP

Katonadolog

Azok, akik nem kérik az oltást, semmilyen büntetésben nem részesülnek, sőt ugyanúgy végezhetik mindennapi munkájukat az amerikai hadseregben. A katonaság vezetői viszont szinte könyörögnek beosztottjaiknak, hogy vegyék fel az oltást - írja a neves újságíró és veterán Andrew McCormick. Az ok amiért még nem rendelték el központilag a katonák beoltását, az lehet, hogy Amerikában az Élelmiszer és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) hivatalosan csak a vakcinák vészhelyzeti használatát engedélyezte. Amíg nincs meg az FDA teljes jóváhagyása, jogilag nem kötelezhetik a katonákat az oltás felvételére. Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke egyelőre szintén nem kívánja bárkinek is kötelezővé tenni az oltást.

Joe Biden beszédet mond július 4-én Washington D. C.-ben
photo_camera Fotó: Andrew Caballero-Reynolds/AFP

Egy másik reális indok lehet, hogy a katonák nagyrészt fiatalok és egészségesek, ezért nincsenek akkora veszélynek kitéve. Az egész amerikai katonaság átlagéletkora mindössze 27 év. A katonák közül 2020 decemberében még 49 százalék úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem kívánja beoltatni magát. Ennek okai között szerepelt a vakcina hatásosságával kapcsolatos kétely, a lehetséges mellékhatások, vagy szimplán csak nem hitték, hogy veszélyben lehetnek.

Egy texasi katona szerint ha ennyire fontos lenne a vakcina beadatása akkor már a katonaság rég kötelezte volna tagjait, hogy beoltsák magukat - írja a The Atlantic.

Csapataink harcban állnak

Ezzel szemben Magyarországon más a helyzet: nálunk a katonák az elsők között kaptak lehetőséget az oltás felvételére, bár itt sem volt kötelező. Sokan felháborodtak azon, hogy akár a tanárok, idősek vagy a postások előtt is kaptak oltást a honvédek. Ezt a Honvédelmi Minisztérium azzal magyarázta, hogy itthon a katonák ugyanúgy a frontvonalban harcolnak a vírus ellen, ahogy azt az egészségügyben dolgozók teszik. Az egész országban láthatunk egyenruhásokat, ahogy a kórházakban koordinálják az oltási munkálatokat, vagy akár állig felfegyverkezve őrzik az utcákat. A mobil oltópontként működő buszokon is a katonák voltak az urak, ők igazgatták az oltás lebonyolításáért felelős egészségügyi személyzetet is annak érdekében, hogy minden rendben menjen.

2020 novembere óta ráadásul az utcákon is járőröznek katonák. Az persze még azóta sem tiszta, hogy a terepszínű ruhába öltözött fegyveresek pontosan mitől védenek bennünket, és hogy ehhez mért kell gépkarabély.

photo_camera Fotó: Arpad Kurucz/Anadolu Agency via AFP

Kora tavasszal egy közeli hozzátartozóm miatt kellett többször is bejárnom a kórházba, így én magam is megtapasztalhattam, hogy működik közre a Magyar Honvédség a járvány elleni védekezésben. Egyenruhás, felfegyverzett férfiak és nők igazgatták a kórházba érkezőket és csak olyanokat engednek ide vagy oda menni, akiknek volt erre jogosultságuk. A gyakorlatban viszont nem éreztem nagy fegyelmezettséget. Érdekes módon, míg egyik nap öt fegyveres állta utamat, hogy ide aztán biztosan nem mehetek be, addig egy másik nap szinte szabadon járhattam a különböző osztályok között. Akkoriban még nem volt oltás, és a kórház bejáratánál is csak lázat mértek (néha), szóval szinte teljesen ellenőrizetlenül mozoghattam az épületben. Ennek ellenére sokszor még a nővérek közreműködésével beküldött ételcsomagot is fertőzés gyanújával karanténba rakták.

Nem titkoljuk el, csupán nem reklámozzuk

Márciusban Hadházy Ákos független (de a közelgő választáson a Momentum színeiben induló) országgyűlési képviselő Facebook-oldalán iratokat publikált, amelyek - állítása szerint - a Honvédelmi Minisztérium oltási kommunikációjának protokolljai voltak. Ebben olvasható az utasítás, miszerint „a katonák tömeges oltását nem titkoljuk el, csupán nem reklámozzuk”. Hadházy szerint a katonáknak parancsba lett adva, hogy Facebook-oldalukon ne jelenítsék meg, hogy őket már beoltották, vagy ha igen, azt kizárólag civilként tegyék. Az oltásokról csak a kommunikációs tisztek készíthetek felvételt, és ők is csak „későbbi kommunikáció céljából”. A politikus viszont kiemeli, hogy szerinte pozitív, hogy nem kényszerítik az állomány tagjait az oltás felvételére, hanem inkább belső kommunikációs kampányokkal dolgoznak a katonák meggyőzésén.

Több katonát is próbáltunk megszólítani az ügyben, de senki nem volt hajlandó - ilyen vagy olyan okokból - válaszolni kérdéseinkre. Arra voltunk kíváncsiak, milyen hangulat uralkodik a barakkokban az oltással kapcsolatban. Az tudni lehet, hogy a katonákat szabályok kötik azzal kapcsolatban, hogy miről szabad nyilvánosan beszélniük, pláne ha a sajtóról van szó. Bármennyire is a katonák élharcosai voltak a vírus elleni védekezésnek, mégsem lehet sehol sem fellelni olyan adatokat, amelyek az ő oltottságukra vonatkoznak. Próbáltunk érdeklődni a Honvédelmi Minisztériumnál is, amint kapunk bármilyen érdemi választ, frissítjük cikkünket.

(A cikket Cmarits Milán írta.)