Az a Horváth Tamás lett a magát kereszténynek mondó portál új főszerkesztője, aki az 1945-ös kitörés napjáról egy Hitlert és Szálasit dicsőítő német hadiparanccsal emlékezett meg

augusztus 3., kedd 18:47

Új főszerkesztője van a meleg- és az abortuszellenességet közpénzből nagyüzemben szállító, egyházi lapnak maszkírozott kormányzati propagandaoldalnak, a vasarnap.hu-nak.

Vágvölgyi Gergely (balra) és Horváth Tamás Fotó: vasarnap.hu

Az új főszerkesztő az a Horváth Tamás, aki tavaly februárban, még a 888.hu munkatársaként „Dicsőség a hősöknek: 75 évvel ezelőtt vette kezdetét a kitörés” című cikkben emlékezett meg a neonácik kedvenc évfordulójáról. (Ez ugye az az esemény, amikor 1945. február 11-én este a Budapesten szovjet ostromgyűrűbe zárt német és magyar katonák jó része egy kitörési kísérlet közben mészároltatta le magát, teljesen értelmetlenül. Ahogy Ungváry Krisztián történész egy korábbi cikkében leírta: öt nap alatt húszezer, nagyobb részben német, kisebb részt magyar katona esett el és ugyanennyi esett fogságba, miközben maximum 700-an jutottak át az ostromgyűrűn.)

Horváth az erről megemlékező cikkében osztotta a magyar szélsőjobboldal narratíváját, miszerint az általános történészi vélekedéssel szemben Európát és Magyarországot védelmező, heroikus küzdelem volt a kitörés, holott a résztvevők valójában maximum Adolf Hitler Európáját és a nyilaskeresztesek Magyarországát védelmezték, függetlenül attól, hogy a felszabadításból hamar szovjet megszállás, majd kommunista diktatúra lett. A cikkben Horváth közölte a birodalmi Dél Hadseregcsoport főparancsnokának, Otto Wöhlernek a „lelkesítő üzenetét” is, ami Hitlert és Szálasit élteti.

A cikk elég nagy vihart kavart, „Tartsuk távol a fekáliát!” címmel írt róla Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközösség (EMIH) vezető rabbija.

Ő is kitér arra, hogy a „dicsőség a hősöknek” felkiáltással végződő cikk szerzője, Horváth Tamás szerint „a Budapestet védő magyar és német katonák tanúbizonyságot tettek idealizmusokról és heroikus életszemléletükről – állva, fegyverrel a kezükben áldozták fel az életüket az európai kultúra oltárán (sic!).

A cikk egyébként most már nem olvasható. Éppen Köves írásából derül ki, hogy „a cikket azóta – mint megtudtam, a főszerkesztő G. Fodor Gábor kérésére – levették a portálról. De ez azon a tényen sajnos nem változtat, hogy a külső szemlélő számára kezd erősen úgy tűnni, mintha ez a – gondolom – a „főszerkesztő véleményét semmilyen formában nem tükröző”, véletlenül becsúszott cikk egy pár hetes friss trendbe illeszkedne. Egy olyan trendbe, amely nem csak a magyar zsidóságra nézve aggodalomkeltő, hanem szembe megy az éppen a Fidesz által meghirdetett nemzetpolitikával és történelemszemlélettel”.

A Tett és Védelem Alapítvány A 888.hu átlépte a vörös vonalat címen adott ki közleményt akkor cikkről. Az alapítvány azt írja, hogy „a hírportál Horváth Tamás nevű szerzője egy gyalázatos, Adolf Hitlert és Szálasi Ferencet nyíltan dicsőítő korabeli német hadiparancsot nemhogy forráskritika nélküli, hanem azzal teljes mértékben azonosuló tartalmú cikket tett közzé”, illetve később megjegyzik azt is, hogy „a fenti szellemiséget képviselő írást a mai Magyarországon senki nem engedhet meg magának és senki nem hagyhat jóvá büntetlenül”.

A vasarnap.hu eddigi főszerkesztője, Vágvölgyi Gergely a Mandinernél folytatja a pályafutását. Az új főszerkesztő, Horváth Tamás éppen a Mandinernek adott interjút a terveiről. Azt nyilatkozta, hogy „a Vasarnap.hu nem egy átlagos sajtóorgánum; nálunk a kollégák hivatásként fogják fel a munkájukat,és a nyilvánosság eszközeivel nap mint nap megvívják azokat a vallási, világnézeti, kulturális és politikai csatákat, amelyeknek az elvesztése végső soron az európai keresztény civilizáció végét jelentené”.

Az ominózus cikk, amiben Horváth tavaly februárban szintén az európai kultúra védelmezőiről beszélt, valahogy nem került szóba.

Arra a kérdésre, hogy milyen elvárásokat fogalmazott meg vele szemben a tulajdonos, Horváth közölte:

„Habár az előbb azt mondtam, hogy a Vasarnap.hu már most is eléggé belemenős, egy kicsit talán megkövetném magamat – a karakterünket jelentő ügyekben – pl. életvédelem – ugyanis a falig, sőt azon túl is el kell mennünk. Ezzel már eddig sem volt nagy probléma, de én úgy gondolom, hogy ezeken a területeken nulla százalék kompromisszumot köthetünk. És nem azért, mert nekem ez a heppem, hanem azért, mert a keresztény hitünkből ez következik; meghasonulnánk, ha máshogy tennénk.”

Hogy hol van a fal, azt nehéz az új főszerkesztővel megjósolni, mindenesetre a honlapon már eddig is jelent meg cikk arról, hogy micsoda dolog, hogy egy LEGO-szettben van egy nem fehérnek látszó sofőrfigura is.

Boros Juli kolléganőm írt már korábban a portálról, felidézve például azt az írást, ami a családon belüli erőszakból próbált paródiát csinálni. A cikket azzal az ajánlóval rakták ki Facebookra, hogy „Szóval az van, hogy ha egy nőszemélyen manapság feltűnik bármilyen külsérelmi nyom, akkor azt fix hogy az ura csinálta. Ha nem szoknya van rajta, hanem nadrág, akkor valószínűleg combon rúgta a férje, annak a nyomait takargatja. Ide jutottunk”. A cikkre a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene nevű, nőjogi Facebook-oldal is felhívta a figyelmet. Az írást nem sokkal később törölték.

De ott van még a Milyen jövő elé néz a „kétapukás” kisfiú? című írás. A véleménycikk szerzője ebben arról értekezik, hogy miért nem szabad „átlépni egy vörös vonalat”, azaz miért elfogadhatatlan, hogy meleg párok is örökbe fogadhassanak. Azt írja, maga az elképzelés is elmebaj, és végeredményben arra a következtetésre jut, hogy jobb lenne, ha a melegek a négy fal között lennének melegek, nehogy aztán Magyarország is olyan hellyé változzon, „melyet gyakorlatilag már teljes egészében kisajátítottak a homoszexuálisok”.

A portál reagált a 444.hu turulos dokumentumfilmjére is: Trombitás Kristóf írt egy cikket arról, hogy elfogadhatatlan, hogy bárki el akarja venni a magyaroktól nemzeti szimbólumukat, a turulmadarat. A Gyilkosok emlékműve azt az 1945-ös, ép ésszel nehezen felfogható mészárlást eleveníti fel, amikor a XII. kerületben a nyilasok honfitársaikat kínozták meg és gyilkolták halomra, és amelynek közelében később egy sok vitát kiváltó turulszobrot emeltek.

A lap kiadója a Kovács K. Zoltán Alapítvány, melyet a KDNP pártalapítványa, a Barankovics István Alapítvány egyik alapítójáról neveztek el. A 2018-ban bejegyzett szervezetet dr. Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke képviseli.

Az alapítvány egyik fő tevékenysége a vasarnap.hu kiadása, beszámolói szerint 2018-ban 276 ezer forintból, 2019-ben viszont összesen már közel 37 millió forintból gazdálkodott. A vissza nem térítendő támogatást a Miniszterelnökség, a KDNP pártalapítványa és a Bethlen Gábor Alapkezelő nyújtotta, jobbára működési támogatásra.

A Miniszterelnökség az üldözött keresztényekkel kapcsolatos kommunikáció elősegítésére nyújtotta a 21 és fél milliós támogatást.

A DK képviselője, Sebián-Petrovszki László februárban írásbeli kérdést tett fel Gulyás Gergely miniszternek arról, hogy miért támogatja a kormány a vasarnap.hu portált működtető alapítványt. A politikus elsősorban arra volt kíváncsi, miért folyik közpénz egy olyan helyre, ahol napi szinten uszítanak a melegek ellen, és gúny tárgyává tették a kapcsolati erőszakot elszenvedett nőket.

A kérdésre Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára válaszolt. Azt írta, „az érintett civil szervezet azért részesült támogatásban, hogy a keresztényüldözés jelenségét, az üldözött közösségeket, valamint a megsegítésükre indított programokat magyar és angol nyelven bemutassa médiafelületein. Mindezt azért tartjuk fontosnak, mert világszerte 260 millió embert üldöznek pusztán azért, mert keresztény. (...)”.

A válasz végén Orbán Balázs emlékezteti a képviselőt, hogy Magyarországon szólás- és sajtószabadság van, „még akkor is, ha az ellenzéknek ez nem tetszik”.