Eltávolítja a kormány a fülkeforradalmas nyilatkozatot a közintézményekből

augusztus 4., szerda 20:55

Orbán Viktor egy szerda esti kormányhatározattal elrendelte, hogy távolítsák el a közintézményekből a 11 éve ott lógó Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát. A parlement nem sokkal a Fidesz 2010-es hatalomra jutása után fogadta el az Orbán által előterjesztett szöveget, ami a rendszerváltás és a NER közötti időszakot két zavaros évtizednek nyilvánította, valamint azt is kimondta, hogy „a magyar nemzet 2010 tavaszán újra összegyűjtötte életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez”. Gyakorlatilag ez volt a NER alapító okirata, a győzelmi mámorban kimondatták az új kétharmaddal:

„e történelmi tettével arra kötelezte a megalakuló Országgyűlést és a felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül irányítsák azt a munkát, amellyel Magyarország fel fogja építeni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.”

Nem véletlen, hogy a kormány annyira fontosnak tartotta a szöveget, hogy külön rendeletben helyeztette ki legalább ötvenszer hetven centis színes nyomatként a közintézményekben.

Azonban ennek a a korszaknak most vége, a szerdai kormánydöntés szerint a NENYI helyében az Alaptörvény preambulumaként működő Nemzeti Hitvallás kerül 500×700 mm méretű, álló téglalap alakú keretbe foglalt színes formátumban. A közintézmények vezetőinek pedig gondoskodniuk kell a korábban kihelyezett Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatok levételéről.

Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata vs. Nemzeti Hitvallás

Ennek a szövegét Szájer József Gulyás Gergellyel közösen írta. Egy interjúkötetben elmondták, hogy a Fideszben voltak viták arról, minek is nevezzék a szöveget, hogy a hitvallás szó használható-e, vagy inkább nyilatkozatnak kellene nevezni. „A Fidesz és a KDNP frakciója szavazott erről, mert voltak református kifogások a kérdéssel kapcsolatban” -mondta Szájer. Gulyás pedig bevallotta, hogy „a »nemzeti nyilatkozat« kifejezésre voksoltam, mert a hitvallás szóról reformátusként nekem is rögtön a helvét hitvallás jutott eszembe”.

Fotó: Halász Júlia/444

A kormány indoklása szerint most „az Alaptörvény 10 éve történt elfogadásának tiszteletére és az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásának jelentőségére figyelemmel” kerül a szöveg a NENYI helyére a közintézményekben. A közintézmények vezetőinek feladata, hogy a bekeretezett szöveget „méltó és a középület sajátosságainak megfelelő, jól látható helyen helyezzék ki”. A régit pedig szedjék le. Mindez a központi kormányzati igazgatási szervekre, a Honvédség katonai szervezeteire, a központi államigazgatási szervek és területi, helyi szerveire, valamint a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerveire vonatkozik.

Ugyanakkor a kormány a köztársasági elnököt, az Országgyűlés elnökét, az Alkotmánybíróság elnökét, a Kúria elnökét, az alapvető jogok biztosát, az Állami Számvevőszék elnökét, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok képviselőtestületének, közgyűlésének vezetőit, a bíróságok elnökeit és az ügyészségek vezetőit is megkéri, hogy cselekedjenek hasonlóan, bár ez nekik az államhatalmi ágak elválasztásának alkotmányos elvét figyelembe véve elvileg nem kötelező.

Az előbb említett interjúkötetben Szájer a szöveg jelentőségéről ezt is megjegyezte: „Világos volt kezdettől fogva, hogy kell egy társadalmi öndefiníció. Sok kritikus úgy fogalmazott, minél problematikusabb egy nemzet pszichéje, annál hosszabban mesél a preambulumban saját önazonosságáról. Nem kérdőjelezem meg, hogy a magyar társadalom identitásfelfogása és saját magához való viszonya súlyosan problematikus. Még mindig rengeteg eldöntetlen, tisztázatlan kérdés van. Ehhez a XX. század történelmi szörnyűségei jelentős mértékben hozzájárultak. Azon elkeseredett ideológiai viták, amelyek immár a demokratikus körülmények között lezajlottak, sokszor tovább távolították a megegyezést. Tagadhatatlan, hogy a Nemzeti Hitvallásban megfogalmazott öndefiníció – az eldöntetlen kérdések száma miatt – a szokásosnál jóval terjedelmesebb. De ne felejtsük el, hogy ez nem egy hagyományos preambulum, amely rögzíti: ki alkotmányoz, milyen célból, milyen körülmények között és milyen felhatalmazásból. A cél az volt, hogy az alaptörvény preambuluma a nemzeti identitás megfogalmazásának részévé váljon.”