Ötéves tervvel vonnák szigorúbb politikai ellenőrzés alá a világ második legnagyobb gazdaságát

augusztus 12., csütörtök 17:56

Tíz pontból álló, öt évre szóló tervet tett közzé a Kínai Kommunista Párt, melynek bevallott célja, hogy szorosabb ellenőrzés alá vonják a gazdaságot. A bejelentésnek voltak bőven előjelei, hiszen az elmúlt években Peking látványosan kezdett el nagyobb nyomást helyezni a globálisan is jelentőssé váló kínai cégek működésére. Egyre gyakoribbá váltak a technológiai óriáscégek elleni fellépések, szigorúbban kezdtek fellépni a különféle digitális pénzügyi vállalkozásokkal szemben, nemrég pedig egy egész szektort, a magánoktatás és különórák virágzó, évi 120 milliárd dolláros piacát söpörték ki egyetlen pillanat alatt.

A most bejelentett tervcsomag súlyát jelzi, hogy azt szerdán közösen tette közzé a párt Központi Bizottsága, illetve a kvázi kormányként funkcionáló Államtanács. A dokumentum szerint a párt célja, hogy olyan jogszabályi környezetet alkossanak, melyek révén teljesülhet az emberek egyre növekvő vágya egy jobb élet iránt.

Kínai fiatalokat mintázó rizsmező Senjangban Fotó: STR/AFP

Az ötéves terv pontos részleteit ugyanakkor még nem ismerni, így egyelőre nem tudni, hogy Peking pontosan milyen intézkedések révén tervezi még szorosabb befolyás alá vonni a gazdasági szereplőket. A dokumentum egyelőre leginkább annak a hivatalos kormányzati bejelentése, hogy nagyobb hangsúly fog jutni a nemzetbiztonsági szempontból fontosnak ítélt szektorok ellenőrzésére, és 2025-ig folyamatosan születhetnek új szabályok e területeken. A Financial Timesnak nyilatkozó elemzők szerint ugyanakkor az irány világosan látszik, és minden bizonnyal folytatódni fog a nagy cégek elleni fellépéssorozat.

A China Renaissance befektetési bank elemzője, Bruce Pang például arra számít, hogy a részletszabályok kidolgozása után a kínai hatóságok kiemelt figyelmet fognak szentelni a kínai tech- és internetes cégek működésére, külön figyelve olyan kérdésekre, mint az adatbiztonság, a felhasználói jogok, a versenykorlátozó tevékenységek, vagy a külföldi tőzsdéken való megjelenés. Ez utóbbi különösen érzékeny kérdés lehet, hiszen a közelmúltban a nyugati tőzsdéken megjelent kínai vállalatok többször is hatalmas veszteségeket szenvedtek el, amikor odahaza vizsgálatok indultak ellenük, és e folyamatok kiterjesztése komolyan megrémítheti a nyugati befektetőket is.

De az elmúlt évek történéseiből világosan látni, hogy Hszi Csin-ping számára a kínai vállalatok nyugati szereplése és a részvényesek boldogsága másodlagos kérdés a belföldi politikai stabilitás fenntartásához képest, e stabilitás kulcsát pedig a kínai emberek mindennapjaiban fontos szerepet betöltő vállalatok kordában tartásában látja a kínai vezetés.

A szerda késő este publikált dokumentum hangsúlyozza, hogy különösen fontossá vált fellépni a monopol-törekvésekkel szemben, és mivel elég hasonló folyamatok zajlanak az amerikai techcégekkel szemben is az Egyesült Államokban, a következő évek egyik izgalmas kérdése lehet, hogy a két hatalmas, de sok szempontból rendkívül eltérő politikai kultúrájú országában milyen eszközökkel és mit kezdenek majd a netes óriásokkal.

A Financial Times megjegyzi, hogy az elmúlt hetekben számos kínai hatóság tett közzé új szabályokat, ami már megelőlegezte, hogy hamarosan nagyobb, koordinált fellépés is elindulhat. A változások nemcsak a techszektort érintik, az egészségügytől a gyógyszer- és élelmiszeriparon át a különféle technológiai ipari területekig lehet számítani szigorúbb szabályozásra.

Hszi Csin-ping államfőt ábrázoló dísztányér Fotó: GREG BAKER/AFP

A Bloomberg összefoglalója szerint a szerdán közzétett dokumentum leginkább egy iránymutatásként értelmezhető, és kiderül belőle többek között, hogy a kínai kormány a jövőben aktívan fog jogszabályokat alkotni a nemzetbiztonság, a technológiai fejlesztés, a közegészségügy, a kultúra és oktatás, a kisebbségi vallások, a biobiztonság, az ökológiai kérdések, a kockázatmérséklés, a monopol-szabályozás és a külföldi érdekeltségű szereplők területén. Azaz gyakorlatilag a gazdaság egészében.

Cél az is, hogy a digitális és online formákban szerveződő új vállalkozásformák „egészségesen” fejlődjenek, ami gyakorlatilag azt jelentheti, hogy ne nőhessenek hirtelen túl nagyra, és se a felhasználókkal, se a Párttal szemben ne tehessenek szert túlzott befolyásra.

Kiemelten fontos szektor lesz a szabályozások során a pénzügy is: a Jack Ma-féle Ant Group tavalyi, némileg váratlan megregulázásánál már látszott, hogy Pekingben egyre kevésbé nézik jó szemmel, hogy magánkézbe lévő óriásvállalatok egyre nagyobb szeletet hasítanak a virágzó digitális pénzügyi szolgáltatások piacán, és az akkoriban megjelent elemzések szerint a kínai vezetés tényleges pénzügyi kockázatot is láthatott abban, ahogy egy magánvállalat révén pörög fel a lakossági hitelállomány. A szabályzással párhuzamosan Kína nem titkoltan állami szerepvállalással szeretné kiszorítani a vállalati szereplőket, és gőzerővel zajlik a digitális jüan kifejlesztése, ami egy egészen újfajta monetáris politika lehetőségét teremtheti meg.

De emellett gyakorlatilag az összes szektor szereplői számíthatnak arra, hogy többet kell majd tenniük például a felhasználói adatok védelméért, ez ugyanis egy hangsúlyos eleme a bejelentésnek, és felkészülhetnek az alaposabb és gyakoribb hatósági ellenőrzésekre is. A külön megnevezett szektorok közül az élelmiszer- és a gyógyszeripar azok, ahol eddig nem volt komolyabb hatósági fellépés, így e szektorok aktív befektetői lehetnek azok, akik most különösen aggódva várhatják a részletszabályokat.

A szerdai bejelentés hírére a nyugati tőzsdéken jegyzett kínai vállalatok részvényei esni kezdtek, de az igazi árfolyam-átrendeződésre csak azután érdemes számítani, hogy kiderülnek majd a szigorítások részletei is. Az azonban, hogy a terv öt évre szól, jelzi, hogy alapvetően változhat meg az üzleti klíma a világ második legnagyobb gazdaságában. A Bloomberg idéz olyan befektetőket is, akik szerint a most közölt irányelveknek hosszabb távon akár még pozitív hatásuk is lehet, hiszen kívülről nézve eddig meglehetősen ad hoc módon zajlottak a hatósági fellépések Kínában a gazdasági szereplőkkel szemben, míg mostantól legalább le lesz fektetve, hogy mire kell odafigyelni.