Tíz pontból álló, öt évre szóló tervet tett közzé a Kínai Kommunista Párt, melynek bevallott célja, hogy szorosabb ellenőrzés alá vonják a gazdaságot. A bejelentésnek voltak bőven előjelei, hiszen az elmúlt években Peking látványosan kezdett el nagyobb nyomást helyezni a globálisan is jelentőssé váló kínai cégek működésére. Egyre gyakoribbá váltak a technológiai óriáscégek elleni fellépések, szigorúbban kezdtek fellépni a különféle digitális pénzügyi vállalkozásokkal szemben, nemrég pedig egy egész szektort, a magánoktatás és különórák virágzó, évi 120 milliárd dolláros piacát söpörték ki egyetlen pillanat alatt.

A most bejelentett tervcsomag súlyát jelzi, hogy azt szerdán közösen tette közzé a párt Központi Bizottsága, illetve a kvázi kormányként funkcionáló Államtanács. A dokumentum szerint a párt célja, hogy olyan jogszabályi környezetet alkossanak, melyek révén teljesülhet az emberek egyre növekvő vágya egy jobb élet iránt.

Az ötéves terv pontos részleteit ugyanakkor még nem ismerni, így egyelőre nem tudni, hogy Peking pontosan milyen intézkedések révén tervezi még szorosabb befolyás alá vonni a gazdasági szereplőket. A dokumentum egyelőre leginkább annak a hivatalos kormányzati bejelentése, hogy nagyobb hangsúly fog jutni a nemzetbiztonsági szempontból fontosnak ítélt szektorok ellenőrzésére, és 2025-ig folyamatosan születhetnek új szabályok e területeken. A Financial Timesnak nyilatkozó elemzők szerint ugyanakkor az irány világosan látszik, és minden bizonnyal folytatódni fog a nagy cégek elleni fellépéssorozat.

A China Renaissance befektetési bank elemzője, Bruce Pang például arra számít, hogy a részletszabályok kidolgozása után a kínai hatóságok kiemelt figyelmet fognak szentelni a kínai tech- és internetes cégek működésére, külön figyelve olyan kérdésekre, mint az adatbiztonság, a felhasználói jogok, a versenykorlátozó tevékenységek, vagy a külföldi tőzsdéken való megjelenés. Ez utóbbi különösen érzékeny kérdés lehet, hiszen a közelmúltban a nyugati tőzsdéken megjelent kínai vállalatok többször is hatalmas veszteségeket szenvedtek el, amikor odahaza vizsgálatok indultak ellenük, és e folyamatok kiterjesztése komolyan megrémítheti a nyugati befektetőket is.

De az elmúlt évek történéseiből világosan látni, hogy Hszi Csin-ping számára a kínai vállalatok nyugati szereplése és a részvényesek boldogsága másodlagos kérdés a belföldi politikai stabilitás fenntartásához képest, e stabilitás kulcsát pedig a kínai emberek mindennapjaiban fontos szerepet betöltő vállalatok kordában tartásában látja a kínai vezetés.

A szerda késő este publikált dokumentum hangsúlyozza, hogy különösen fontossá vált fellépni a monopol-törekvésekkel szemben, és mivel elég hasonló folyamatok zajlanak az amerikai techcégekkel szemben is az Egyesült Államokban, a következő évek egyik izgalmas kérdése lehet, hogy a két hatalmas, de sok szempontból rendkívül eltérő politikai kultúrájú országában milyen eszközökkel és mit kezdenek majd a netes óriásokkal.

A Financial Times megjegyzi, hogy az elmúlt hetekben számos kínai hatóság tett közzé új szabályokat, ami már megelőlegezte, hogy hamarosan nagyobb, koordinált fellépés is elindulhat. A változások nemcsak a techszektort érintik, az egészségügytől a gyógyszer- és élelmiszeriparon át a különféle technológiai ipari területekig lehet számítani szigorúbb szabályozásra.

A Bloomberg összefoglalója szerint a szerdán közzétett dokumentum leginkább egy iránymutatásként értelmezhető, és kiderül belőle többek között, hogy a kínai kormány a jövőben aktívan fog jogszabályokat alkotni a nemzetbiztonság, a technológiai fejlesztés, a közegészségügy, a kultúra és oktatás, a kisebbségi vallások, a biobiztonság, az ökológiai kérdések, a kockázatmérséklés, a monopol-szabályozás és a külföldi érdekeltségű szereplők területén. Azaz gyakorlatilag a gazdaság egészében.

Cél az is, hogy a digitális és online formákban szerveződő új vállalkozásformák „egészségesen” fejlődjenek, ami gyakorlatilag azt jelentheti, hogy ne nőhessenek hirtelen túl nagyra, és se a felhasználókkal, se a Párttal szemben ne tehessenek szert túlzott befolyásra.

Kiemelten fontos szektor lesz a szabályozások során a pénzügy is: a Jack Ma-féle Ant Group tavalyi, némileg váratlan megregulázásánál már látszott, hogy Pekingben egyre kevésbé nézik jó szemmel, hogy magánkézbe lévő óriásvállalatok egyre nagyobb szeletet hasítanak a virágzó digitális pénzügyi szolgáltatások piacán, és az akkoriban megjelent elemzések szerint a kínai vezetés tényleges pénzügyi kockázatot is láthatott abban, ahogy egy magánvállalat révén pörög fel a lakossági hitelállomány. A szabályzással párhuzamosan Kína nem titkoltan állami szerepvállalással szeretné kiszorítani a vállalati szereplőket, és gőzerővel zajlik a digitális jüan kifejlesztése, ami egy egészen újfajta monetáris politika lehetőségét teremtheti meg.

De emellett gyakorlatilag az összes szektor szereplői számíthatnak arra, hogy többet kell majd tenniük például a felhasználói adatok védelméért, ez ugyanis egy hangsúlyos eleme a bejelentésnek, és felkészülhetnek az alaposabb és gyakoribb hatósági ellenőrzésekre is. A külön megnevezett szektorok közül az élelmiszer- és a gyógyszeripar azok, ahol eddig nem volt komolyabb hatósági fellépés, így e szektorok aktív befektetői lehetnek azok, akik most különösen aggódva várhatják a részletszabályokat.

A szerdai bejelentés hírére a nyugati tőzsdéken jegyzett kínai vállalatok részvényei esni kezdtek, de az igazi árfolyam-átrendeződésre csak azután érdemes számítani, hogy kiderülnek majd a szigorítások részletei is. Az azonban, hogy a terv öt évre szól, jelzi, hogy alapvetően változhat meg az üzleti klíma a világ második legnagyobb gazdaságában. A Bloomberg idéz olyan befektetőket is, akik szerint a most közölt irányelveknek hosszabb távon akár még pozitív hatásuk is lehet, hiszen kívülről nézve eddig meglehetősen ad hoc módon zajlottak a hatósági fellépések Kínában a gazdasági szereplőkkel szemben, míg mostantól legalább le lesz fektetve, hogy mire kell odafigyelni.