A 3 legérdekesebb kérdés a 444 előfizetőkkel tartott múlt heti afgán AMA-ból

szeptember 20., hétfő 11:41

Afganisztán elesett. Király András az elmúlt hetekben két nagyobb cikkben is foglalkozott azzal, hogy mit lehetett volna kezdeni az országgal, és hogyan jutottunk oda, ahol vagyunk. Pár napja podcastunkban beszélgetett az afganisztáni háború történetéről, múlt csütörtök este pedig a 444 zárt Facebook-csoportjában, a Közértben válaszolt az előfizetők kérdéseire.

  • Kérdés: Szia! Szerinted milyen jellegű konfliktusokat szülhet Pakisztán, India között, meg Kína, Oroszország között az új felállás? Melyik környékbeli országnak a legrosszabb a mostani forgatókönyv?

Aki egyértelmű vesztese a szitunak, az India. Egyrészt, mert hagyományos szövetségesei Afganisztán nem pastu népcsoportjai, melyek az elmúlt húsz évben erősen képviselve voltak a hatalomban, és akik az afgán kormányerők javát is adták. Másrészt meg azért, mert ez a helyzet nagyon is kellemetlen volt Pakisztánnak, amelynek így folyamatosan hátrafelé is kellett pillantgatnia - nem pusztán az Indiával barátságos afgán kormány, hanem az onnan kiszoruló és Pakisztán nyugati határvidékén megtelepülő tálibok miatt, akik bár szövetségeseik, de egyben komoly destabilizációs tényezők is azon a területen, ami eleve épphogy pakisztáni fennhatóságú. A mostani helyzetnek így Pakisztán a legnagyobb nyertese.

Oroszország és Kína már összetettebb probléma. Az előbbi egészen komoly kapcsolatokat épített ki a tálibokkal - a közös ellenség összehozta őket -, ezt a viszonyt érdekében is áll ápolni. Ők abban bízhatnak, hogy a talibán talán tanult a múltból, és nem enged teret a nemzetközi dzsihádnak, vagy legalább nyitott lesz a megvesztegetésre. Kína, ahol szintén létező probléma az iszlamista fenyegetés, az elmúlt években szintén kapcsolatokat épített a tálibokkal, és csak ugyanebben bízhat, A részükről talán némi könnyebbség, hogy a kínai ipar nagyon is érdekelt az afganisztáni nyersanyagkészletek kiaknázásában, a tálib kormánynak pedig szüksége van bevételekre - az ilyen gazdasági függőség pedig kamatoztatható.

  • Annak mennyire látod esélyét, hogy Kína komoly gazdasági kapcsolatokat alakít ki a talibánnal? Egyrészt ha jól emlékszem a Múzsán volt egy fejtegetés arról, hogy infrastrukturálisan mekkora kihívás lenne mondjuk az afgán nyersanyagkincseket felhozni és eljuttatni Kínáig, másrészt amit említesz is, a Kínában is jelenlevő iszlamista fenyegetés ebbe mennyire kavarhat bele?

Az infrastruktúra, illetve annak hiánya abszolút létező kihívás, a tálibok előtt ezért nem is valósultak meg a tervezett kínai bányaépítések. Kína, ami azért fél Afrikában épített, vagy pontosabban építtetett önmagával a megrendelő országoknak folyósított kínai hitelből Budapest-Belgrád mintára úthálózatot, Afganisztánban ezt eddig nem tette meg, és most talán még kevésbé áll érdekében. A paradoxon, hogy az úthálózat csak Hszincsiangon, az ujgur tartományon át vezethet, az iszlamista logisztikát is segítheti.

  • 20 év kvázi demokrácia után mennyire látod esélyesnek, hogy az ez idő alatt felnőtt generáció sikeres lázadást/forradalmat hajt végre a tálib rendszer ellen?

Válasz: Őszintén már az a bátor kiállás is meglepett, hogy az afgán nők, a tálib hatalomátvétel talán legnagyobb vesztesei már több demonstrációt is tartottak. Társadalmi szintű ellenállásra kisebb esélyt látok. Afganisztán egyik alapproblémája, hogy az afgán nemzet megfoghatatlan fogalom, etnikailag, illetve azon belül törzsileg is nagyon széttagolt az ország, ami részben magyarázata az afgán állam villámgyors összeomlásának is. Ha már, akkor olyasféle ellenállásra nagyobb esélyt látok, ami most folyik (folyt? Zavaros a helyzet!) a tádzsikok lakta Pandzssír-völgyben. Vagyis inkább etnikai-törzsi alapon szerveződő ellenállás, abból pedig polgárháború kerekedhet ki. Nem vagyok optimista.

(Ezt a posztot Lénárd Lili írta.)

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt