Ez nem ragadozás

szeptember 26., vasárnap 5:46
38
  • Addig is rámenős kampányát a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje, Dobrev Klára néhány hete még feljebb csavarva a kétharmados törvények feles megváltoztatását tette meg fő kampányígéretének, magát a legradikálisabb jelöltként beállítva.
  • A 444-nek most ezt még tovább srófolta: már nem ragaszkodik ahhoz, hogy alkotmányozni csak a Fidesszel vagy annak utódjával lehet.
  • Mindez szerinte nem elijeszti, hanem felrázza a bizonytalankodókat.
  • Karácsony forgatókönyve szerinte a Fidesz forgatókönyve.
  • Eddig nem volt ideje négyórás interjúkra, de most el fog menni a Partizánba.
  • A DK-nak a szövetségeseit nem kímélő előválasztási kampánya maga a politika lényege.
  • Jakab Péterrel, a Jobbik miniszterelnök-jelöltjével készült interjúnkat itt olvashatja el, az MSZP-Párbeszéd jelöltjével, Karácsony Gergellyel készült pedig itt található.

Gyurcsány

Hogyan tudna meggyőzni egy kormányváltásban érdekelt szavazót, aki nem feltétlenül baloldali szimpátiájú, hogy ha önre szavaz, nem Gyurcsány Ferenc tér vissza a hatalomba?

2021-22 problémáira nem lehet a 2004-2005-ös válaszokat adni. Amúgy pedig az ország életében soha nem látott széles koalíció lesz. Liberálisok, zöldek, baloldaliak és jobboldaliak koalíciója, ahol senkinek az akarata nem érvényesülhet egyedül. Azt hiszem, ez sosem látott kormányzati stílust teremt, ami jót fog tenni ennek az országnak.

Beszéltek arról a férjével, hogy miben fog eltérni a stílus a korábbitól?

Jakab Péterrel, Fekete-Győr Andrással, Karácsony Gergellyel, Márki-Zay Péterrel is sokszor beszéltem erről. Természetesen! Amikor az ember egy széles koalícióra törekszik, minden szereplőjével szoros kapcsolatban kell, hogy álljon.

Fotó: botost/444.hu

A kérdés az, hogy a férje politikai karakterétől, az általa képviselt politikától mennyiben térne ön el.

Pont amennyiben 2021 eltér 2005-től. Nem tudom, emlékszik-e arra, de akkor még nem voltak elektromos autók, okostelefon a zsebünkben…

Meg kell győzni ezeket az embereket, hogy ön máshogy kormányozna, vagy nem kell?

Nagyon sokat járom az országot miniszterelnök-jelöltként, és soha, egyetlen egyszer sem hangzik el kérdés a múltról. Sem a DK, sem a Jobbik, sem a Momentum vagy Karácsony Gergely vagy Márki-Zay Péter múltjáról. Az embereket az izgatja, hogy mi fog velük történni holnap és egy év múlva. Erről szól a politika és ezekre kell jó választ adni.

Az Orbán-rendszer lebontása

Mai kampány-sms önöktől: „Dobrev Klára kétharmad nélkül is érvénytelenítené az orbáni alaptörvényt. Szavazz Dobrev Klárára az előválasztáson.” Tegyük fel, ön lesz a miniszterelnök-jelölt, tavasszal az ellenzék nyer, feles többséggel. Mi történik az Alaptörvénnyel?

Az Alaptörvény alkotmányellenes, ezt ki kell mondani, hiszen még saját maga is kimondja, hogy senki sem törekedhet kizárólagos hatalomgyakorlásra, és az ilyen ellen mindenkinek kötelessége fellépni. A parlament ennek a kötelezettségének fog eleget tenni, amikor kimondja, hogy az Alaptörvény vonatkozó passzusai alkotmányellenesek. Ezt deklarálni kell a legelején. Új alkotmányra lesz tehát szükség, ezt azonban a kétharmadnál is szélesebb konszenzussal, a tömegek bevonásával kell megalkotni, és a végén népszavazással hitelesíteni. Elhúzódó, ám tartalmas, inspiráló és lelkesítő időszakra számítok.

Mi következik abból, hogy kimondják az Alaptörvény alkotmányellenességét?

Az, hogy a Fidesznek is meg kell szoknia, hogy a demokrácia alapvető szabályai rájuk is érvényesek. A választás lényege, hogy egy nemzet mandátumot ad egy politikai erőnek arra, hogy az országot irányítsa. Ez még az Alaptörvényben is benne van. Az alkotmányellenes törvényhelyeket pedig azért kell hatályon kívül helyezni akár egyszerű többséggel is, mert azok éppen a népakarat érvényesülését akadályozzák. Az alkotmányellenes passzusok ugyanis olyan helyzetet eredményeznének, hogy a Fidesz elveszti a választásokat, ellenzékből mégis tovább kormányozhat, ami nyilvánvaló abszurditás. A Fidesz elrejtette a kétharmados aknákat és bebetonozta a pártkatonáit fontos intézmények élére, amivel alkotmányellenes helyzet jön létre.

Hoz egy feles törvényt a parlament, hogy ezeknek a kétharmados törvényeknek ezek és ezek a részei érvénytelenek. Ez a törvény az eljárási szabály megsértése miatt pillanatok alatt el fog vérezni az Alkotmánybíróságon. Erre van terve?

Vörös Imre volt alkotmánybíró és sok más alkotmányjogász szerint az Alkotmánybíróság elveszítette alkotmánybíróság-jellegét, hogy egy klasszikust idézzek. Ezért amíg nem születik új alkotmány, nem tudunk széles, nemzeti alapon nyugvó alkotmányt alkotni, addig a fideszes AB jogkörét át kell vennie a parlamentnek.

Addig a parlament saját magát ellenőrizné?

A magyar jogállam helyreállítása egy nagyon bonyolult és sokrétű feladat. Ezért is szeretném, hogy ezekről alapos viták legyenek a következő hónapokban itthon és külföldön, alkotmányjogászok, közjogászok bevonásával. Így a magyar választók pontosan tudni fogják, mire adnak felhatalmazást. Szeretném megteremteni annak a feltételeit, hogy az új magyar kormány erős jogállami ellenőrzés alatt tudjon működni.

Fotó: botost/444.hu

Ez hogyan fog történni?

Ahogy mondom. Törvénnyel. Van nagyon sok minden, amit a jog meg tud tenni. Ebben szerintem az alkotmányjogászok megteremtették azt a jogi keretet, ahogy a politikusoknak el kell járniuk. Hogy ebből többségi akarat legyen, ahhoz nagyon tisztességesen el kell mondani a választásokon, hogy mire készülünk, szemben a Fidesszel, mert ők nem mondták el, hogy alkotmányozásra készülnek. Nekünk el kell mondanunk, hogy mire kérünk felhatalmazást. Még ezen a Fidesznek lejtő pályán, a csaláson alapuló választási törvénnyel és választással is győzni fogunk tudni. Széles támogatottsága lesz azoknak az erőknek, amelyek arra szövetkeztek, hogy helyreállítsák a jogállamiságot.

Új alkotmány

Amit mond, abból az következik, hogy mindegy, hogy az ellenzéknek feles vagy kétharmados többsége lesz, ugyanazt fogja csinálni.

Óriási különbség lesz a mai Alaptörvény és a holnap Alkotmánya között. Az Alaptörvényt egy párt határozta el, sem az ellenzékével, sem a magyar lakossággal nem folytatott eszmecserét róla. Ezt kétharmad birtokában sem szabad soha megismételni! Az Alkotmány nem egy képviselő iPadjén fog íródni, hogy aztán a parlament napokon belül lezavarja a vitát és ripsz-ropsz elfogadja, hanem hosszan tartó, minden részletre kiterjedő, igazi nemzeti megbeszélés-sorozatot kezdeményezünk róla. Ennek során arról fogunk majd eszmét cserélni, hogy az alkotmányosságnak, a fékek és egyensúlyoknak, a jogi garanciáknak éppen a miniszterelnök és a kormány hatalmát kell korlátozniuk, és ez az itt élő emberek érdekeit a legmesszebbmenőkig szolgálja. Én azért akarok nekimenni az Orbán-rendszernek, hogy a következő kormány, akár az én kormányom mozgásterét is nagyban szűkítsem oly módon, hogy ne szólhasson bele a bíróság, az ügyészség dolgába, a közszolgálati média működésébe, és még sorolhatnám tovább.

Ha a feles többség éppúgy a szuverén népakarat kinyilvánítása, mint a kétharmados, ha mindkettővel el kell törölni a kormányzást akadályozó, Orbán hatalmát bebetonozó kétharmados törvényeket, de egyikkel se szabad alkotmányozni, akkor a kétharmad nem jelent pluszfelhatalmazást, legfeljebb egyszerűbbé teszi a dolgot.

Ha az ellenzéknek kétharmada van, az egy egészen földindulásszerű változás lesz. Hiszen az ellenzéknek a feles többséghez a felesnél nagyobb választói támogatottság, a kétharmadhoz meg a kétharmadnál nagyobb kell. Az alkotmányozásnak ki kell kerülnie egyetlen párt fennhatósága alól, de még a parlamentnél is szélesebb alapúnak kell lennie. Az alkotmányozás nem csak a törvényhozók feladata, és sokkal stabilabbak is azok az országok és alkotmányok, ahol ezt a lépést megteszik.

Az előbb nemzeti megbeszélés-sorozatról beszélt, de nem kompromisszumról. Elfogadható új alkotmány a jobboldal meghatározó pártja, a Fidesz vagy az utódja nélkül?

Csak úgy lehet Magyarországon alkotmányozni, ha abban minden magyar részt vehet, erre való a népszavazás. Jobboldaliak, baloldaliak, konzervatívok, liberálisok között kell megtalálnunk a közös alapot. Bárhogy is fogják hívni a pártokat.

Ön szerint mit szól majd a procedurális szabályok betartására kényesen figyelő, és épp ezért gyakran tehetetlennek és túlbürokratizáltnak tűnő brüsszeli adminisztráció, amikor az ön kormánytöbbsége feles többséggel módosít kétharmados szabályokat?

Ezen elkezdtem dolgozni, összehívtam az európai nagyköveteket, és már át is adtam nekik egy dokumentumot, amelyben összefoglaltuk az alkotmányos dilemmát, és ezt folytatni fogom az előválasztás után. Szeretném, ha az előválasztás után ősszel Európában elkezdődne egy nemzetközi vita, hogy mit lehet ilyen valóban rendkívüli helyzetben tenni.

Milyen volt a papír fogadtatása?

Kifejezetten nyitottságot láttam. Hadd vázoljak egy konkrét, hétköznapi problémát. A jogállamiság megsértése miatt Magyarország nem kaphatja meg az uniós támogatásokat. Hogy megkapja, biztosítania kellene a korrupció üldözését: független bíróságra, pártatlan ügyészségre és szabad médiára van szükség. Orbán Viktor ezt nem tudja nyújtani, erre ő már nem képes. Ha a következő kormány azt mondja, hogy elnézést, de nem tudunk mit tenni, nincs kétharmadunk, minden úgy marad, ahogy van, akkor az Európai Unió nem fogja odaadni a pénzeket, hiszen nem kap garanciákat, hogy ezek a pénzek oda kerülnek, ahova valók.

Ha létrehoznak egy ügyészségtől független korrupcióellenes nyomozóügyészséget, emellett Magyarország csatlakozik az uniós ügyészséghez, amit kétharmad nélkül is meg lehet tenni, akkor ezek azért jelenthetnek elfogadható garanciákat Brüsszel számára, nem?

Minden jogszabály, ami az ügyészségre vonatkozik, kétharmados. Mindent kétharmadossá tettek, a közszolgálati tévében lassan a vécés néni is kétharmaddal van odabetonozva az ajtóhoz. És Orbán újabb dolgokat akar kétharmados vagy alkotmányos védelem mögé tenni.

Fotó: botost/444.hu

Az Európai Ügyészséghez feles törvénnyel is csatlakozni lehet.

Valószínűleg igen. De az ügyészségi szervezethez nem lehet hozzányúlni.

Előrehozott választás

De súlyos ügyek feltárásával társadalmi nyomás alá lehet helyezni Polt Pétert, kikényszerítve a változást. Ön viszont inkább atombombát dobna az egész rendszerre, nem foglalkozva az einstandolt intézmények és a társadalom reakcióival.

Nem én vagyok ebben az országban a legjobb közjogász és alkotmányjogász. Nem is szeretnék ebben a szerepben tetszelegni. Én is figyelek és hallgatok azokra, akik nálam ezt jobban tudják. Biztos van sok olyan megoldás, amivel ezt el lehet valahogy bábozni vagy kerülgetni. Rengeteg akna van, a kétharmados rendszert egy csodaszernek tekintette a Fidesz. Nem véletlenül ijedtek meg, amikor elkezdtem a kétharmados törvények lebontásáról beszélni. Nem véletlenül fenyegetett meg engem és Arató Gergőt hétfőn Kövér László, hogy ezt bűncselekménynek tekinti.

Szerintem nem a Fidesz ijedt meg, hanem a többi ellenzéki párt.

Nem gondolnám. Beszéltem Márki-Zay Péterrel, Fekete Győr Andrással, Jakab Péterrel, és ugyanazt mondják, amit én. Karácsony Gergely az egyetlen, aki azt mondja, hogy nem szabad hozzányúlni a kétharmados törvényekhez, és amennyiben nem lehet kormányozni, mert például a költségvetési tanács visszadobja a költségvetést, ami önmagában is egy hajmeresztő korlát, akkor legfeljebb előrehozott választást kell tartani. Szerintem az előrehozott választás Orbán Viktor forgatókönyve, ami az európai magyar demokrácia végét jelentené.

Karácsony azt mondta, hogy ilyen helyzetben még nagyobb többséggel nyerne az ellenzék.

Karácsony Gergely forgatókönyve az előrehozott választás belengetéséről Orbán Viktor forgatókönyve, a destabilizálás forgatókönyve. A politikában a naivitás nem hiba, hanem bűn. Az én forgatókönyvem a stabil kormányzásé.

Nem gondoltam, hogy meg kell védenem Karácsonyt, de félreérti. Ő azt írta, hogy az orbáni mélyállamot nem lehet feles többséggel felszámolni, viszont a pénzcsapok elzárásával és a rendőrség meg a NAV felpörgetésével el lehet lehetetleníteni. Az előre hozott választást végső lehetőségként említi, ha a Költségvetési Tanács elkaszálja a költségvetést, és az államfő feloszlatja a parlamentet. Ez lenne Orbán forgatókönyve?

Igen, ez Orbán forgatókönyve. A pénzcsapok elzárása, amivel minden ellenzéki párt egyetért, szükséges, de nem elégséges. Ugye nem gondoljuk, hogy nem azért raktak maguknak félre több ezer milliárdot, hogy ne bírnának ki két-három hónapot?! Éppen ezért bármely forgatókönyv, ami az előrehozott választást lehetőségnek tartja, az Orbán Viktor forgatókönyve. Én kormányozni készülök.

Alkotmányos válság

Orbánék a jogszerűségre mindig igyekeztek figyelni. És a jogszerűség védelmében az összes, a rendelkezésükre álló közjogi eszközt és sok évre kinevezett tisztviselőt arra próbálják majd használni, hogy védjék a hatalmi pozícióikat. Erre mi lesz a válasza?

Ez régi, klasszikus vitája a jognak. A legitimitás eltérő fogalom, mint a legalitás. Ha pusztán azt néznénk, hogy jogszerűen alkották-e meg a törvényeket, akkor a XX. század egyetlen gazembersége ellen se lehetett volna fellépni.

A gyilkos rendszereket háború söpörte el, forradalom vagy kiegyezés a hatalom és ellenzéke között. Itt most egyikről sincs szó.

Nincs, ezt a 2022-es választás fogja elsöpörni. Mert jogszabályokkal is lehet jogot sérteni. Ha egy jogszabály tartalma a hatalom kizárólagos gyakorlására irányul, akkor nem számít, hogy jogszerűen született-e. Nagyon szeretném, ha erről a kérdésről, hogy mi a jó megoldás, mi elfogadható, Magyarországon nagyon sok vita lenne. Azt látom, sokkal nagyobb a társadalmi támogatottsága annak, hogy ne csak az Orbán-kormányt váltsuk le, hanem Orbán-rendszerét bontsuk le.

Térjünk még vissza kicsit a forgatókönyvhöz. Nem tűnik irreálisnak, hogy az új törvényeket az Alkotmánybíróság elkaszálja, és kialakul egy patthelyzet, egy alkotmányos válság. Ennek a lehetősége sokakat elbizonytalaníthat, hogy tényleg akarják-e ezt.

Épp ezért kell egy erős vezető, egy erős koalíciós kormány, és kell egy nagyon széles társadalmi támogatottság. Az országot járva azt mondom az embereknek, hogy nem csak azért jöttem, hogy az előválasztáson a szavazatukat kérjem. Azért is, természetesen. De azért jövök vissza áprilisban, hogy álljanak mellettem és szavazzanak rám, amikor le kell váltani az Orbán-kormányt, és ami még ennél is sokkal fontosabb, hogy ugyanígy járni fogom az országot, és vissza fogok jönni a kormányváltást követően, amikor Orbán rendszerét kell lebontani. És álljanak akkor is ott mellettem! Vannak kérdések, amiket a jog eszközével lehet megoldani, és olyanok is, amihez erős politikai legitimáció és akarat kell.

Fotó: botost/444.hu

Párt nélküli, bizonytalan szavazók

Nem tart attól, hogy sok bizonytalant elriaszt, hogy kész megsérteni a törvényeket a hatalmi célok érdekében?

Pont fordítva. Az emberek inkább elbizonytalanodtak: „á, minek menjek el szavazni, úgyse fog változni semmi. Hiába szavazunk mi, akkor is Mészáros Lőrincé marad a Balaton, Polt Péter ott fog ülni, Tiborcz István sosem fog bíróság elé kerülni.” Az apátia, a kilátástalanság és a belenyugvás volt Orbán legerősebb szövetségese. Ezért azt is gondolom, hogy felrázzuk az embereket, hogy lehet változás, lehet kormányváltás, és le lehet bontani az Orbán-rendszert.

Én arra a párt nélküli, bizonytalan választói csoportra gondolok, akik nem kérnek Orbánból, a rezsimjéből és a kormányzati stílusából, de ha azt hallják, hogy az ellenzék törvénysértésekre készül a hatalmi céljai érdekében, inkább mégse maradnak otthon, és leszavaznak a Fideszre, mert Orbánnál csak a ribilliót és a kiszámíthatatlanságot utálják jobban.

Látja maga előtt azt az embertömeget, aki kimegy tüntetni, hogy Polt Péter maradjon?

Nem. De akik otthon maradtak volna, viszont így inkább mégis a Fideszre szavaznak, azokat igen.

Látja a molinókat a fideszesek kezében, hogy „Nem akartam a Fideszre szavazni, de rájuk fogok, mert nekem tetszik, hogy a válság legdurvább évében Mészáros Lőrinc és a társai 600 milliárdot kerestek!”?

Nem molinókról van szó, hanem hogy mi van a fejükben. „Félek attól, hogy Dobrev Klára ribilliót csinál. Félek attól, hogy válság lesz és kiszámíthatatlanság. Nyugalmat akarok, és a Fidesz legalább rendet tart!”

Éppen ezt mondom. Nem lesz ribillió.

Nincs ilyen választói csoport?

Van olyan választói csoport, aki azt mondja, hogy jézusom, inkább a Fideszre szavazok, mert a végén még a közmédiában bemutatják Orbán hatvanpusztai kastélyát?

Szándékosan elferdíti a kérdésemet. Akikre gondolok, azok nem akarják Orbánt, de még kevésbé akarják a bizonytalanságot.

Ez így van. Amit én semmiképp nem akarok, az a bizonytalanság. Az országban rendnek kell lennie. És bármerre járok az országban, mindig odajön valaki, hogy a feleségem vagy a férjem a rendőrségnél dolgozik. Én azt látom, hogy ma a rendőri állománynak ugyanúgy tele van a hócipője, mint mindenki másnak. Megalázták őket a szolgálati jogviszonnyal, alig van járőr, nem kapnak tisztességes bért, és a juttatásaik jelentős részét is elvették. A rendőrök pontosan tudják, hogy a, a hazájukra esküdtek fel, nem a Fidesz-kormányra. Ez a rendőrség fenn fogja tudni tartani a rendet.

Jó hogy mondja a rendőrséget. Jól értem, hogy a szubjektív megérzése alapján gondolja, hogy az erőszakszervezetek a kormányhoz, önhöz lesznek lojálisak, mert érezni fogják a társadalmi felhatalmazást, ami a kormány mögött áll, és nem a törvényekhez meg a feletteseikhez?

Mögöttünk fognak állni, mert ez a dolguk, és a haza szolgálatára esküdtek fel. Fenn fogják tartani a rendet, és nem félek attól, hogy zavargások lesznek. Ha mindig rettegünk Orbán Viktortól, akkor mindig így maradunk, ahogy vagyunk.

Online előválasztás

Az előválasztáson online is lehet szavazni, de szinte azonnal beteltek az időpontok, és több párt környezetéből is azt hallottam, hogy a DK miatt nem tudják a szükséges mértékben bővíteni a kapacitást, mert önök a költségekre hivatkoznak.

Ez egyáltalán nem igaz, sőt, meg is állapodtunk a bővítésről.

Akkor én miért nem tudtam ma reggel még mindig bejelentkezni (az interjú csütörtök napközben készült)?

Öntől azt kérjük, hogy ne online szavazzon, hanem menjen el a sátrakhoz, tartsuk fenn az online kapacitást azoknak, akik nem tudnak másképp szavazni. Hatalmas siker az ellenzéki választás, senki se gondolta, hogy ilyen sokan mennek el szavazni, online is és offline is.

Szerintem az online nem elsősorban az akadályoztatottaknak van, és még sokkal többen szavaznának így, ha tudnának.

Ne felejtse el, hogy mi nem százmilliárdokból fejlesztjük ezt a rendszert, mint a kormány, és nincsenek fizetett állami alkalmazottaink. A pártok önkéntes aktivistái és civil emberek ezrei dolgoznak úgy, hogy kivettek szabadságot. Az egész ellenzéki előválasztás során a legtöbb kapacitása, a legtöbb embere, aktivistája a DK-nak van a rendszerben. Azt feltételezi, hogy nekünk nem jó az online szavazás, de ez nem így van.

Fotó: botost/444.hu

Nem csak én feltételezem, ezt mondja a többi párt. Hogy önök ellenezték, nehezen sikerült róla megállapodni, és most is akadályozzák, mert a DK szavazói és az online szavazók között generációs okok miatt kicsi az átfedés.

Ez nem így van. Teljesen fals feltételezés arról, hogy hogyan néz ki az országban a médiahasználat vagy az internethasználat. A saját édesanyámból is kiindulhatok, aki online rendel és vásárol mindent. De a DK-sokból is, akik egyébként a Facebook-on az egyik legaktívabb csoport.

Azért az ön édesanyját ne tekintsük átlagos nyugdíjasnak.

Bárhova megyek vidéken, akár Vásárosnaményba is, mindenhol aktívak online az idősebbek is. Nézzék meg a DK Facebook-oldalát. A Facebook-felhasználók Magyarországon az 50+-os korosztályból kerülnek ki leginkább. Épp ezért mentek el a gyerekeink más platformokra, mert zavarták őket a szülők meg a nagyszülők.

Miért nem ment utánuk a DK a TikTokra?

A Facebookon és az Instagramon fent vagyunk, a TikTokot most tanulgatjuk mi is. Nem tudunk ilyen gyorsan lépést tartani, ez így van, de nagyon igyekszünk.

Dobrev@Partizán

Ahhoz, hogy az ellenzéki összefogás sikeres legyen, minél szélesebb társadalmi mozgalommá kell válnia, és ezt hatékonyan erősítik az újszerű, innovatív lehetőségek, médiafórumok, amilyen a Partizán. Gulyásék tavasz óta kérik, de ön eddig nem adott nekik interjút, és úgy tudni, Jakab és ön torpedózták meg, hogy a Partizánon miniszterelnöki vita legyen. Miért?

Ez sem így van. A Partizánnak fogok interjút adni egyébként. A mai napba két interjú fért bele, és minden napom ilyen. A naptáram lassan nyilvános, látják az emberek, hogy reggeltől estig megyek, meg sem állok. A Partizánnak nagyon fontos szerepe van az előválasztásban, hiszen ők szervezik az egyéni jelöltek vitáit, amiért kifejezetten hálásak vagyunk. A miniszterelnök-jelölti vitánál teljesen más volt a szempont. Három hét alatt három vita lesz. Van egy pont, ahol már nem lehet ötödiket, hatodikat, hetediket csinálni.

Mi szólt az ellen, hogy a háromból az egyik a Partizánon legyen?

A pártok egyetlen dolgot néztek, és végül erről konszenzusos döntés született: hogy hány embert érünk el. Ne felejtsük el, hogy a nap végén ez a legfontosabb kérdés.

Az ATV-be sokszor elment, a Partizánba egyszer sem.

Egyszer sem kellett négy órát az ATV-ben ülnöm, amennyit a Partizán kér. De mondom, el fogok menni a Partizánba.

Tóth Csaba

Mit gondol arról, hogy a DK által is támogatott zuglói képviselőjelölt, Tóth Csaba rágalmazásért feljelentette Gulyás Mártont, mert egy kérdésében Tóth korrupciós érintettségéről szóló gyanúról beszélt?

Mi Zuglóban nem indítottunk jelöltet, mert Karácsony Gergely pártja jelöltjét támogatjuk, Tóth Csabát, igaz, tegnap arra szavaztunk, hogy induljon ellene etikai vizsgálat, és zavart, hogy a Karácsony-féle Párbeszéd és a Tóth Bertalan-féle MSZP arra szavazott, hogy ne. (Az interjú készítése óta először Karácsony, majd a DK és a Jobbik is kiállt Tóth Csaba mögül - M.G.)

Személyesen melyiküket preferálja, Tóth Csabát vagy Hadházy Ákost?

Én egy koalíciós kormány vezetésére készülök, és jövő áprilisig egyik koalíciós partneremre egyetlen kritikai megjegyzést sem fogok tenni.

Oké, ha egy politikus feljelenti az újságírót, mert nem tetszik neki, amit kérdez?

Ha nem tetszik nekem, amit az újságíró mond, az nem beperlés kategória. De én magam is nagyon sok pert nyertem a Fidesz-médiával szemben. Amikor egyértelműen bűncselekménnyel vádoltak, akkor, ha volt rá energiám, pereltem. De nincs értelme, az adófizetők pénzéből kifizetik a bírságot, a helyreigazítás a lap alján megjelenik, nem volt következménye, én ma már inkább elengedem a fülem mellett. De lehet, hogy tudnának olyat mondani.

Ragadozó politika

Felsorolok pár furcsa DK-s ügyet. Az Europálya oldal Facebook-hirdetései, amelyek a Századvég felmérését reklámozták, mely szerint Karácsonynak nincs esélye Orbánnal szemben, és amikhez önök szerint semmi közük. Czeglédy Csaba megjegyzése a jelöltvitában, hogy Karácsonytól nem várható Orbánék számonkérése.

Ez belefér az előválasztási vitába. Nekem is hosszú listám van, hogy miket mondtak rólam a versenytársak.

A helyzetet próbáltam illusztrálni, hogy van egy olyan érzése a versenytársainak, hogy a DK a legkisebb lehetőséget is kihasználja, hogy nyomuljon.

És ezt még erősebben fogja tenni jövő áprilisig, hogy Orbán rendszerét le tudjuk váltani, és a választásokon győzni tudjunk. Ezt hívják politizálásnak! Hogy az embernek van egy víziója, hogy mit akar ezzel az országgal, és megpróbál minél több embert meggyőzni, hogy gyertek velünk! Ez egy politikus feladata, ettől erős.

Az ellenzéki összefogás azért tudott létrejönni, mert nem volt egyetlen domináns párt sem. A pártok belátták, hogy sehova nem vezet a korábbi stratégia, amikor egymást próbálták kizsigerelni, és ezért nagyon komoly kompromisszumokat kötve elkezdtek együttműködni. De van egy olyan hangulat, hogy ebben az együttélésben a DK egyfajta ragadozó életmódot folytat, a többiek rovására próbál teret nyerni és az ellenzék vezető erejévé válni. A legismertebb eset Kálmán Olga 2019-es, második fordulós váratlan indítása volt a polgármester-jelölti előválasztáson. De idén is folyamatos a szocialista politikusok, jelöltek átcsábítása.

A ragadozás szót nem tudom értelmezni. A pártok tisztességes és átlátható módon megállapodtak. Az ellenzéki szavazók döntenek arról, hogy kinek hány képviselője lesz, és ki lesz a miniszterelnök-jelölt. Teljesen természetes dolog egy párt részéről, és ne haragudjon, remélem, nem tőlem fogja megtudni ezt a nagy titkot, de én is győzni szeretnék. És azt szeretném, hogy a DK képviselői is győzzenek.

Fotó: botost/444.hu

Most akar győzni, vagy tavasszal?

Is-is! Hiszek abban, hogy az én győzelmem és a DK képviselőinek a győzelme nagyban hozzá fog járulni ahhoz, hogy jövő tavasszal le tudjuk váltani Orbán rendszerét.

Amitől a versenytársai tartanak, az az, hogy az ellenzék túl nagy árat fog fizetni azért, hogy a DK ennyire agresszíven kampányol.

Nem értem, mit ért agresszív kampányoláson. A kétharmad lebontásáról beszél?

Például arról, igen.

Ebben Karácsony Gergelyt kivéve mindenki egyetért az ellenzéki oldalon.

De ön dobta be ezt a témát a kampányban.

Ez igaz. Én vagyok ebben a leghatározottabb, nekem van ebben a legkidolgozottabb koncepcióm, mert én is jogász vagyok, ismerem az államigazgatás rendszerét, jobban átlátom, mit lehet és nem lehet megtenni. De mindenkinek meg kell értenie, hogy a politizálás azt jelenti, hogy minél több embert magam mellé állítok. Itt nem ragadozás zajlik, hanem az ember megpróbálja meggyőzni a választóit.

Nekem mindenki panaszkodott önökre, de azt is hallottam, hogy a többi ellenzéki párt politikusai azért nem mondják ki, amit a DK nyomulásáról gondolnak, mert tartanak attól, hogy ha kibeszélnek a színfalak mögül, a szavazók megbüntetik őket, amiért megsértik az összefogást.

Én is nagyon óvatosan bánok mindenkivel. Tőlem nem hall egyetlenegy személyeskedő kritikát sem. Nagyon vigyázok az összes versenytársamra, mert pontosan tudom, hogy az ellenzéki szavazók engem is megbüntetnek, vagy megbüntetnének.

Ahogy Karácsonyról beszél, meg a szocialisták átcsábítása a DK-ba nem tűnik nagyon óvatos vagy visszafogott taktikának.

Nagyon szeretném, ha még több DK-s politikus lenne, és ha egyszer önt is üdvözölhetném a DK színeiben. Ez nem ragadozás, ez a politika lényege.

Csak most pont az tűnik az ellenzéki összefogás szempontjából racionálisnak, hogy ha nem szükséges, ne egymás kárára politizáljanak. És ez az, amit a DK felrúgni látszik.

Nem egymás kárára politizálunk. Az a célunk, hogy az ellenzéki előválasztáson mindenki meg tudja mutatni, hogy milyen erős.

2022 vagy 2026?

Ma úgy tűnik, tavasszal a választás a bizonytalanokon és azon fog eldőlni, hogy a billegő 2-3 tucatnyi egyéni választókerület többségét melyik oldal húzza be. A DK ezekben a kerületekben a Jobbikos jelöltet támogatja, és ha az ellenzék itt nyer, a Jobbiké lesz a legnagyobb kormánypárti frakció. Ha a Fidesz nyer, akkor viszont a DK-é lesz a legnagyobb ellenzéki frakció, az ellenzék meghatározó ereje négy évig a DK lesz.

Mi teljesen másképpen számolunk. Ha sikeresek vagyunk az előválasztáson , akkor a kormányváltást követően a DK-nak lesz a legnagyobb frakciója.

Akkor a Jobbik nagyon rossz boltot csinált volna. De mindennek, amiről eddig beszéltünk, van egy olyan olvasata, hogy mivel 2022-ben Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc pártja a bizonytalanok ellenállása miatt még nemigen nyerhet választást, 2026-ban viszont akár már igen, ezért a DK mostani stratégiája valójában 2026-ot célozza.

Nézzen rám. Végigbeszélgettünk ötven percet. Az elmúlt hónapokban a lelkemet kitettem, és az elkövetkezőkben még inkább ki fogom. Én az életemet tettem fel arra, hogy ‘22-ben győzzünk. Nincs B-tervem, nincs hova visszavonulnom. Egyetlen cél van a szemem előtt, hogy 2022-ben az Orbán-kormányt leváltsuk, és utána ne is tudjon 3 hónap múlva visszatérni. Semmilyen más taktikázás, megalkuvás, számítás nem érdekel.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt