Koronavírus-számok Magyarországon 12/8/2021
Elhunytak + 213 Σ 36 048
Kórházban - 362 Σ 7 206
Fertőzöttek + 6 849 Σ 1 168 728
Tesztek + 22 156 Σ 8 701 776
Oltottak + 4 082 Σ 6 166 840
A legújabb trendek

A világ vezető lapjába szánták, végül egy öregedéstudományi folyóiratban jelent meg Merkelyék országos kutatása

október 19., kedd 4:07
7

Merkely Bélát is meglepték a számok a járvány első hulláma után. Az általa vezetett országos tesztelésen reprezentatív mintán mérték fel, mennyien voltak éppen fertőzöttek tavaly májusban, és mennyien estek át addigra a betegségen. Az első nyolcezer teszt közt mindössze két pozitívat találtak, pedig Merkely a négy-ötszörösére számított.

A júliusi végeredmény sem módosított az összképen, tízezerből hárman voltak éppen fertőzöttek. Kiderült az is, hogy nagyon kevesen estek át a betegségen, ami egyrészt a védekezést dicsérte, másrészt figyelmeztetett, hogy a folytatás komoly veszélyeket tartogat.

A H-UNCOVER névre keresztelt kutatás több mint egymilliárd forint állami támogatással készült négy orvosi egyetem részvételével.Merkely a Semmelweis Egyetem rektoraként irányította a munkát, és már az elején ígérte, hogy később meg fogják ismételni. Tavaly decemberben és idén áprilisban is beszélt erről, mégsem valósult meg soha, így nincs hasonlóan részletes képünk a sokkal súlyosabb második és harmadik hullámról.

Kérdésünkre az egyetem most azt írta, tudományos szempontból egyértelműen lenne jelentősége egy újabb körnek, a járványkezeléshez viszont az oltások megjelenése óta már nincs rá szükség.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora beszél az egyetem vezetésével májusban végzett H-UNCOVER országos reprezentatív koronavírus-szűrés (Covid-19) végleges eredményéről tartott sajtótájékoztatón a Semmelweis Egyetemen 2020. július 1-jén. Fotó: Kovács Tamás/MTI/MTVA

Merkely tavaly azt mondta, maga kezdeményezte a felmérést a kormánynál. „Elsők között vagyunk a világon, akik ilyen volumenben szolgáltatnak adatot a fertőzöttségre és az átfertőzöttségre vonatkozóan. Az eredményeket az egyik legnívósabb amerikai lapban szeretnénk majd publikálni” - mondta a 24.hu-nak az első eredmények után.

A kéziratot az egyik vezető tudományos folyóiratnak, a New England Journal of Medicine-nek küldték el, de visszautasították, a Semmelweis Egyetem szerint azzal az indokkal, hogy „számukra érdekesebbek voltak azon országokból származó tudományos eredmények, ahol az első hullám idején milliós nagyságrendben fordultak elő megbetegedések”.

A H-UNCOVER

  • végül olyan folyóiratban jelent meg, aminek alapvetően nincs köze a járványtanhoz,
  • ennek a főszerkesztője Merkely Béla egyik beosztottja,
  • a cikket szokatlanul gyorsan jóváhagyták,
  • szerzői közt van Merkely ortopédus fia is.

Ezek a pontok nem jelentenek konkrét szabálytalanságot vagy etikátlanságot, de az általunk megkérdezett öt tapasztalt természettudós közül mindenki úgy látta, hogy legalábbis kérdéseket vetnek fel. Többen egyértelműen problémásnak látták őket.

A publikálás körülményei ennyi idő távlatából is érdekesek, egyrészt mert azóta sem készült hasonló nagyságrendű, nyilvános járványkutatás Magyarországon, amire ennyi állami pénzt költöttek volna. Merkely Béla többször hangsúlyozta a kutatás nemzetközi egyedülállóságát, és az egyetem mostani megkeresésünkre is azt írta, hogy „a H-UNCOVER alap adatai adják ma is a hazai járványmatematikai számítások alapjait”.

Másrészt azóta is Merkely az egyetlen orvos, akire szívesen hivatkozik a kormány a járvánnyal kapcsolatban, vele plakátolták ki az országot, megszólalásai gyakran egybecsengenek a központi narratívával.

Öregedés és vírus

A H-UNCOVER eredményeit a GeroScience nevű, kéthavonta megjelenő nemzetközi folyóiratban tették közzé. Ez nem járványüggyel vagy általános orvostudománnyal, hanem egy speciális témával, az öregedéstudománnyal foglalkozik.

A hivatalos leírás szerint evolúciós biológiával, biofizikával, genetikával, genomikával, proteomikával (fehérjék vizsgálata), molekuláris biológiával, sejtbiológiával, biokémiával, endokrinológiával, immunológiával, fiziológiával, farmakológiával, idegtudománnyal és pszichológiával kapcsolatos cikkeket várnak, amiknek közük van az öregedéshez.

Merkelyék tanulmánya annyiban kapcsolódik az idősekhez, hogy a többi korosztályhoz hasonlóan az idősek fertőzöttségi adatai is szerepelnek benne, felsorolták az idősekre szabott magyarországi korlátozásokat, valamint más kutatások alapján megemlítették, hogy az idősotthonokra különösen oda kell figyelni a lazítás során.

„A COVID-19 okozta világjárvány első hullámában az idősebb korosztály kitettsége, megbetegedési aránya, a tünetek erősségének és a betegség lefolyásának szempontjából is kimagaslónak számított. Sokáig világszerte az idősek járványának tartották azt” - reagált az egyetem arra a kérdésünkre, hogy végül miért egy ilyen speciális fókuszú folyóiratban jelent meg a tanulmány.

*A lapról azt írták: „A publikáció a Springer lapcsoport tulajdonában álló, amerikai D1-es vezető lapjában jelent meg, a GeroScience az amerikai öregedéstudományi tudományos társaság, nyolcas impaktfaktorral rendelkező, nagy presztízsű lapja. A cikk rövid idő alatt 33 nemzetközi hivatkozást ért el, ami kimagasló értéknek számít”.

Hamar munka

A cikket a tudományos világban szokatlanul gyorsan, egy hét alatt elbírálták: tavaly június 24-én nyújtották be, július 1-én már el is fogadták. Az egyetem szerint ebben nincs semmi kirívó: „Miután a COVID-19 fertőzés világjárványt idézett elő, a tudományos publikációk elbírálásának ütemezése is megváltozott, számos neves közlemény 1-2 nap alatt jelent meg tudományos lapokban, vagyis nem számít különlegesnek, hogy a H-UNCOVER vizsgálat eredményét néhány hét alatt közölték.” (Ugyanakkor az elmúlt másfél évben az is jellemző volt hogy a coviddal kapcsolatos cikkeket már jóváhagyás nélkül is közzétették, jelezve, hogy még nem ellenőrizték. Pont azért, hogy ne kelljen megvárni a hosszas procedúra végét.)

A H-UNCOVER eredményei egy covid-különszámban jelentek meg, ami alcíme szerint az öregedés és a fertőzés kapcsolatáról szólt. Azóta is publikáltak ilyen cikkeket, az első csomaggal együtt összesen 15-öt.

Merkelyék tanulmánya mellett öt másik original article-t, vagyis olyan cikket találunk köztük, amelyek saját empirikus kutatási eredményeket dolgoznak fel. Ebből négy esetben hónapokra volt szükség a jóváhagyáshoz, egy olyat találunk, amit egy hétnél is gyorsabban, négy nap alatt elfogadtak.

A GeroScience egyik főszerkesztője Ungvári Zoltán, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének igazgatója, vagyis Merkely beosztottja. A másik, négy nap alatt jóváhagyott tanulmány egyik szerzője pedig szintén igazgató a Semmelweisen.Az általunk megkérdezett kutatók közül többen egyértelműen összeférhetetlennek látták a dolgot. „Sajnos ilyen helyzet előfordul. Az én egyik beosztottam is főszerkesztő egy folyóiratnál. Ilyenkor az a szokás, hogy ha ott publikálunk, akkor én eleve nem vagyok szerzője a cikknek. Mivel általában több főszerkesztő van, a cikket egy másik főszerkesztő kezeli, ő választja ki a bírálókat. Így el lehet kerülni az összeférhetetlenséget. Persze azt senki sem tudja ellenőrizni, mi történik a színfalak mögött” - mondta egyikük. Ezzel együtt úgy látja, sok publikációval kapcsolatban felvethetők hasonló kritikák.

A gyors elbírálásra azt mondta: „Ez valóban nem gyakori. Persze lehet, hogy a bírálókat előre felkérték, és ők várták a kéziratot, amiben mondjuk kevés javítanivaló volt, ezért ment minden ilyen gyorsan. A gyakorlat természetesen nem ez. Ha nagyon sietünk, akkor is 2-3 hét, de inkább 1 hónap a minimum.”

Az összeférhetetlenség mellett arra is rákérdeztünk az egyetemnél, milyen szerepet játszott Ungvári személye abban, hogy ezt a folyóiratot választották, illetve abban, hogy ennyire gyorsan jóváhagyták.

„Mivel a lap – az idős korosztály kitettsége miatt – a COVID-19 okozta világjárvány kitörése után szinte azonnal indított egy kifejezetten a koronavírussal összefüggésben lévő »szekciót«, rovatot, ezért a lap Magyarországon is dolgozó főszerkesztője minden olyan egészségügyi intézményt megkeresett, akik érintettek a Covid-ellátásban és/vagy kutatásban. A főszerkesztő nyomon kísérte a H-UNCOVER vizsgálattal kapcsolatos tudományos munkát és kezdeményezte a tanulmány megjelenését. Ugyanakkor a tudományos publikációk természetéből adódóan nem a főszerkesztő, hanem minimum 2-3 független szakértő bírálja el az adott közleményt, ennek alapján dől el, hogy az adott cikk megjelenhet-e a lapban” - válaszolták.

Felhívták a figyelmet a tanulmány magas idézettségére, ami a lap (és a szerzők) presztízsét adja, valamint arra, hogy három nemzetközi hírű szakértő (a WHO-tól, a Harvardról, illetve Argentínából) is szerkesztői közleményt írt a cikkről, ami magyar viszonylatban ritkán fordul elő.

Fotó: Róka László/MTI/MTVA

A tanulmánynak Merkely Bélán kívül 22 szerzője van, köztük gyermekgyógyász helyettese, Szabó Attila, valamint ortopédus fia, Merkely Gergő is. A GeroScience által is követett kritériumok szerint azokat lehet szerzőként feltüntetni, akik az összes alábbi feltételt teljesítik:

  • jelentősen hozzájárultak a kutatás kialakításához, megtervezéséhez, vagy az adatok létrehozásához, elemzéséhez és értelmezéséhez,
  • részt vettek a cikk megfogalmazásában vagy fontos részletek kritikus átdolgozásában,
  • részt vettek a végső verzió jóváhagyásában,
  • beleegyeztek abba, hogy minden szempontból felelősségre vonhatók a kutatással kapcsolatban.

Megkérdeztük az egyetemet, milyen szerepet játszott a kutatásban Merkely fia és helyettese. Azt írták, Szabó „mint a Semmelweis Egyetem Klinikai Központjának elnöke vett részt a vizsgálat szakmai tervének kidolgozásában, illetve ő koordinálta a négy hazai orvosképző egyetem (mintegy 2 ezer munkavállaló és hallgató) által végzett mintavétel folyamatát”.

Merkely Gergő „a Semmelweis Egyetem PhD hallgatója, a Harvard Medical School, kutatóorvosa és tanársegédje, aki az adatok analízisében és a közlemény megírásában vállalt vezető szerepet”.

A cikk elkészítésében közreműködött Haszán Zoltán.

*A Semmelweis Egyetem válaszának ezt a részét utólag illesztettük a szövegbe. Eredetileg azért nem szerepelt benne, mert cikkünk szempontjából nem a GeroScience minősége, hanem a tematikája volt releváns. Mivel az egyetem a megjelenés után külön kérte, hogy közzétegyük ezt a részt is, megtettük. Ugyanígy utólagos kérésükre írtuk bele a cikkbe Merkely Gergő harvardos kötődését és azt, hogy a tanulmányról közleményt író szakértők milyen intézményekhez/országokhoz kapcsolódnak.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt