Karsai Dániel: A feles alkotmányozás paradoxona
Tóth Gábor Attila tollából egy hosszabb véleménycikk jelent meg a 444.hu-n, melyben a szerző napjaink egyik slágertémáját, a feles többséggel való alkotmányozást elemzi, és amellett érvel, hogy ez igenis lehetséges. A cikk egyébként is számos vitatható állítást tartalmaz, és a jelen választ egyben arra is felhasználom, hogy összefoglalóan kifejtsem a véleményemet a kérdésről.
Kiindulásként rögzíteni kell, hogy mi is pontosan jelen jog(i)vita tárgya. Ez pedig a következő. Milyen alkotmányos mozgástere van egy, az Alaptörvény alapján megrendezett országgyűlési választáson feles parlamenti többséget szerző politikai erőnek? Ezen politikai erő – mely legitimitását a választáson való elindulás okán közvetlenül az Alaptörvényből nyeri – kinyilváníthatja az Alaptörvény vagy egyes szakaszai érvénytelenségét? Ennek a radikális döntésnek elegendő alapja az Alaptörvény vélt vagy valós tartalmi elfogadhatatlansága és megalkotásának állítólagos kétes körülményei? Ha az Alaptörvény érvénytelen, akkor el lehet térni a megalkotására és módosítására vonatkozó kétharmados szabálytól és egyszerű feles többséggel alkotmányozni?
A fentiekkel szorosan összefüggő alapprobléma, hogy mi a magyar (jogrendszer) most? Diktatúra rút sibarita váza? Vagy valami más, kevésbé elfogadhatatlan dolog? A következőkben ezeket a kérdéseket veszem sorra, és közben reagálok Tóth Gábor Attila főbb téziseire.
Mi a NER?
Erre a kérdésre – bármilyen meglepően is hangozhat elsőre - nem tudjuk a pontos választ. Sem a feles alkotmányozást meghirdetők, sem én, aki a kicsit higgadtabb álláspontot képviselem. Ennek egyszerű oka van. Nevezetesen az, hogy az emberek és az emberek által működtetett intézmények valódi jellege stresszhelyzetben tárul fel.
A NER most van először magas pulzusszámra okot adó szituációban. Az idegeskedés alapja az, hogy a 2022-es választásokon valós az esélye a hatalom elvesztésének. Egy, a hatalom megszerzését és megtartását legfőbb célként felfogó rendszernek ez tragédia és elfogadhatatlan. Nagy kérdés, hogy mire hajlandó Orbán Viktor azért, hogy ezt elkerülje? Nem tudjuk.
A NER-ben nem az a legfélelmetesebb, amilyen. Hanem az, hogy nem látható előre, mi az, amire képes és hajlandó a hatalom megtartása érdekében. Az biztos, hogy Orbán Viktort morális-etikai megfontolások különösebben sosem tartották vissza semmitől.
A NER jelenleg nem több és nem is kevesebb egy autoriter kleptokráciánál, mely ugyan a demokratikus jogállamot gyakorlatilag – de nem teljes mértékben –, felszámolta, de nem nyílt diktatúra. Könnyen lehet, hogyha tényleg ott lesz a torkukon a kés, igazán kimutatják a foguk fehérjét.
Ennek ellenére Tóth Gábor Attila a NER-t valójában egy jogszerű eszközökkel megváltoztathatatlan rendszernek tartja. Ez az álláspont – jelenleg még bizonyosan – erősen vitatható. Ma Magyarországon – az Európai Unió tagjaként – van szólás- és sajtószabadság (mely súlyosan korlátozott és problémákkal terhelt, de van). Ennek legjobb bizonyítéka, hogy Tóth Gábor Attila cikke sem a megújított Beszélő szamizdatban jelent meg, hanem egy országos internetes napilapban.
Szabad – ámbár egyenlőtlen (ha úgy tetszik, tisztességtelen) – választásokat tartanak, melyeken az ellenzék tud komoly eredményt elérni, miként azt az utolsó két választás (önkormányzati, európai uniós parlamenti) is megmutatta. Teljesen reális forgatókönyv, hogy az ellenzék megnyeri a tavaszi választásokat. Az sem kizárt – bár valószínűsége jelenleg kicsi -, hogy az ellenzék kétharmados többséget fog szerezni. A bíróságok függetlensége még nem veszett el. Teljes mértékben bizonyosan nem, hiszen például Tóth Gábor Attila cikkével szinte azonos időben jelent meg a Kúria azon ítélete, mely elkaszálta a Kormány egyik népszavazási kérdését. A jogállamiság további két fontos pillére, a jogbiztonság és az emberi jogok tiszteletben tartása egyértelműen nagyon problematikus, de halálos csapást egyik elem sem kapott.
Mindennemű társadalmi kataklizmával való párhuzam ezért nagyon sántít. Jelenleg nincs hazánkban ilyen krízishelyzet. Csak egy rendszer, melyet nagyon nem szeretünk - okkal. Saját ellenérzésünk szintjét alapos indok nélkül kivetíteni a társadalom egészére viszont nem szerencsés – minden józanságot és megvalósíthatóságot nélkülöző ötlethalmazt eredményezhet.
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már tagja vagy a Körnek?
Itt tudsz belépni.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.