Hogyan lehet megint ilyen súlyos a járványhelyzet Magyarországon?

járvány
2021 november 06., 06:09
comments 28
  • A járvány negyedik hulláma a vártnál nagyobb terhelést hoz a kórházakban.
  • Nem arról van szó, hogy az oltások hatástalanok lennének. De akkor mi lehet az oka?
  • Közrejátszik, hogy a kormány ismét tétovázva hozza meg a szükséges döntéseket.
  • Ami kezdetben az előnyünk volt, mostanra a hátrányunkká vált: milliók vannak, akiket tavasszal oltottak utoljára, náluk megkophatott a védettség.
  • Ott van a több százezer idős embert érintő Sinopharm-probléma is.
  • És bár közép-európai szinten nem állunk rosszul oltottságban, nagyon sokan így is teljesen védtelenek.

Három korábbi járványhullám tapasztalatával, 60 százalékos beoltottsággal hogyan juthattunk el megint ide?

link Forrás

Ebben benne van, hogy 40 százalék nincs beoltva, kiderült az is, hogy idővel kopik a vakcinák ereje, a delta variáns agresszívabb, mint a korábbiak. És a negyedik hullám brutálisan gyors felfutásának oka az is, hogy a kormány nemhogy nem tanult semmit az előző hullámok tapasztalataiból, de teljesen szembe is ment azokkal.

Elakadt az oltási program

„A kormány egész nyáron dolgozott annak érdekében, hogy fölkészítse az országot a negyedik hullám megfelelő kezelésére” - mondta Orbán Viktor augusztus 22-én a Vasárnapi Újságnak nyilatkozva. Azután, hogy a hosszú hétvégén többnapos ünnepségsorozatot szerveztek, amire bárki elmehetett védettségi igazolvány nélkül. Mindezt úgy, hogy a számok már ekkor is emelkedni kezdtek, erre utalt is a riporter, ezután pedig látványos lett a növekedés.

link Forrás

Nagyon kevés dolgot lehet felsorolni, mi mindennel készítette fel a kormány egész nyáron az országot a negyedik hullámra. Orbán ezt úgy foglalta össze október elsején, hogy „fölkerestük az időseket, megszerveztük és végrehajtottuk a fiatalok, iskolások beoltásának az akcióját, és fölhalmoztunk annyi vakcinát, összességében év végéig 17 millió vakcinát körülbelül, hogy akár kétszer is, de talán háromszor is be tudjuk oltani az egész országot. Tehát föl vagyunk készülve, a kórházaink is, a szakembereink is és a raktárkészleteink is”.

A fiatalok oltásáról és a harmadik dózis bevezetéséről valóban fontos döntéseket hozott a kormány. Az idősek felkeresése viszont egyértelmű kudarc volt, alig nőtt a 60 év felettiek oltottsága, pedig nagy szükség lett volna rá. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint Magyarországon a 60-69 éves korosztályból 264 ezren, a 70-79 évesek közül 111 ezren, a 80 felettieknél 104 ezren nincsenek egyáltalán beoltva.

Miközben a magyar lakosság 60 százalékos oltottsága nem számít rossznak Közép-Európában, a szomszédaink közül csak Ausztria előz minket, nem túl nagy különbséggel. De ha a leginkább veszélyeztetett időseket nézzük, már kevésbé kedvező a kép. Az osztrákok jóformán mindenkit beoltottak 80 év felett, mi csak 76 százalékukat, és a csehek is jobban állnak, pedig összesítésben előzzük őket.

Összesen 479 ezer 60 év feletti magyar nem kapott oltást.

link Forrás

Ráadásul a beoltott időseknél is megkophatott már a vakcina által nyújtott védelem, különösen úgy, hogy őket oltották legkorábban. És akkor még ott van a Sinopharmmal oltott idősek problémája, erről mindjárt lesz szó bővebben.

Az iskolai oltások megszervezése szeptember elején megdobta az oltottak számát, de ez volt az utolsó ilyen eredményes akció. Szeptember eleje óta mindössze 195 737-en kapták meg az első oltásukat. A nagy részük az iskolai oltás keretében, felnőtteket alig tudtak meggyőzni. És mostanra már egészen másra hívja fel a kormány a figyelmet. „Most nagyon kezdek újra félni, mert újból iszonyatos nagy hullám jön” - mondja egy megszólaló a kormány legújabb videójában, de nem a járványról beszél, hanem az országra rontó migránsokról.

A kormány látványosan lemondott arról, hogy elérje a 7 millió beoltottat, amit Orbán még áprilisban tűzött ki célul, májusi határidővel. Ami azért óriási baj, mert közben azt hangoztatták, hogy csakis az oltás fogja megállítani a negyedik hullámot, semmilyen más intézkedésre nincs szükség. És nem is hoztak ilyet, sőt, még nyár elején egy óriásit lazítottak a védettségi igazolvány használatán. Pedig amíg védettségi igazolványhoz volt kötve számos dolog igénybevétele, dinamikusan növekedett az oltottak száma. 5,5 millió oltottnál jött a nagy lazítás. Ez július elején történt, azóta cammog az oltási program, a 6 millió oltottat sem sikerült elérni.

Orbán elég könnyedén rázza le magáról a felelősséget, hogy az oltási program messze nem a tervek szerint alakult. „Az az érzésem, hogy azon kívül, hogy próbálom rábeszélni az embereket, hogy vegyék föl az oltást, a kormányzatnak több eszköze már nincs. A döntés most már nem a mi kezünkben van, a döntés az emberek kezében van” - mondta szeptember végén. És szokás szerint hozzátette azt is, hogy a vírus elöl az oltatlanok nem fognak tudni elbújni. Ami egyébként azt jelenti, hogy több millióan megfertőződnek még.

A kormány végig az intenzív plakátkampányban bízott, a finomabb eszközöket viszont elengedte. Augusztusban a Tudományos Akadémia elnöke javasolta például, hogy

  • töröljék el a regisztrációs kötelezettséget,
  • figyeljenek külön az elzárt falvakban, szegénységben élő emberek oltására,
  • tárják fel az oltással kapcsolatos területi, szociális egyenlőtlenségek okait, és ezek alapján hozzanak célzott intézkedéseket.

Mindent az oltásra tettek fel

Ahogy a második és a harmadik hullámban, a kormány most is jókora késéssel szánta rá magát az intézkedésekre, és még mindig lenne tennivaló. A legfontosabb a maszkviselés lenne, amit a szakértők augusztus-szeptember óta javasolnak zárt terekben, Orbán és Gulyás Gergely miniszter mégis sokáig úgy beszéltek róla, mintha az oltás mellett nem nagyon lenne rá szükség.

Ez nemzetközi szinten is szokatlan, a legtöbb országban nyáron is végig kötelező volt maszkot hordani bizonyos helyeken, annak ellenére, hogy magasabb oltottságot értek el, mint mi. És hozzánk hasonló vagy alacsonyabb oltottságú országokat is találunk, ahol szintén felfutóban van a járvány, de lakosságarányosan kevesebben vannak kórházban. Ilyen például Ausztria vagy Csehország is.

Oroszi Beatrix epidemiológus, a kormánynak tanácsot adó elemzőcsapat tagja is arról beszélt egy konferencián, hogy 80 százalékos oltottság alatt maszkra, távolságtartásra és a védettségi igazolványra is szükség lehet.

Orbán most pénteki rádióinterjújában már azt mondta, hogy „a védelmi intézkedések, mint például a maszkhasználat lassítja a terjedést”, de gyorsan hozzátette azt is, hogy nem véd meg a vírustól, azt minden oltatlan el fogja kapni.

A miniszterelnök elmondta azt is, hogy szerinte „a kormány eddig sikeresen állt ellen annak a kísértésnek, hogy virológus szakembernek képezzük át magunkat. Tehát továbbra sem gondoljuk, hogy a politikusok jobban értenének a fertőzésekhez meg a járványokhoz, mint az orvosok. Tehát mi a szakembereknek a véleményét hallgatjuk meg, az operatív törzs is folyamatosan begyűjti ezeket a véleményeket”.

Ami addig akár stimmelhet is, hogy a kormány, leginkább annak a feje, meghallgat szakértőket, az más kérdés, hogy hallgat-e rájuk. Aligha volt olyan szakember, aki azt javasolta volna az erősödő járványban, hogy mindenféle védettség nélkül vehessenek részt emberek az eucharisztikus kongresszuson vagy a vadászati kiállításon. Olyan meg pláne nem, aki okos döntésnek tartotta az október 23-i nagy rendezvényeket, a békemenetes megmozdulást buszoztatásokkal. Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje szerint őket is jogosan lehet kritizálni az ünnepi rendezvény megtartása miatt. Igaz, ott maszkviselést javasoltak a résztvevőknek, és pár ezren voltak csak.

Múlt héten a kormány végül elrendelte a maszkviselést a tömegközlekedésben, de hiába kérdeztük Gulyást, nem tudta szakmai alapon megindokolni, máshol miért nem. Szerettük volna megtudni azt is, hogy milyen szakemberek adnak tanácsot az operatív törzsnek, és milyen érvek merültek fel például a maszkviseléssel kapcsolatban. De nem nevezett meg senkit, arra hivatkozva, hogy megsértené azokat, akiket kifelejt.

Arról, hogy hányan kaphatták el a vírust ezeken a rendezvényeken, nem lesz adat, hiszen lényegében - ahogy a koronavírusos Gulyás is megerősítette - nincs kontaktkutatás. És nevetségesnek tűnik hatásos hatósági karanténrendszerről beszélni, amikor a karanténban lévők száma alacsonyabb a hivatalosan regisztrált fertőzöttekénél. Vagyis nemhogy kizárólag magányosan élő, senkivel sem találkozó emberek kapták el a vírust, de még közülük sincs mindenki lakásfogságban.

Ahogy a kontaktkutatástól, úgy a széleskörű teszteléstől is tartósan ódzkodik a magyar járványkezelés. Jól mutatja a kormány hozzáállását a témához, hogy Gulyás múlt héten PCR-lobbit emlegetett, amikor a tesztelésről kérdezték.

Mekkora a baj?

„Két héttel ezelőtt még nagyon optimista voltam, és azt gondoltam, hogy ezt relatíve jól meg fogjuk úszni. Hát, a mai négyezres számokat nézve már nem vagyok annyira optimista” - mondta egy múlt csütörtöki beszélgetésen Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője, egyben a Koronavírus-kutatási Akciócsoport irányítója.

Egy héttel később már nem négyezer, hanem hatezer új fertőzöttet regisztráltak egy nap alatt, és nem azért, mert többet tesztelnének, sőt. Az elmúlt hetet nézve már minden ötödik minta pozitív, ami a járvány jelentős terjedését jelzi.

Jakab ugyanakkor azzal folytatta, hogy most nem elsősorban a fertőzöttek számát kell figyelni, hanem azt, hogy mennyien vannak kórházban és lélegeztetőgépen. Sajnos ebben is egyre rosszabbul állunk.

Az elmúlt két hétben háromszorosára nőtt a kórházban ápolt covidosok száma, miközben egy éve, a második hullámban két és félszeres volt a növekedés ugyanebben az időszakban. A számok néhány nap késéssel követik a tavalyiakat, és valamelyest meredekebb is a görbe.

Hasonló a helyzet a lélegeztetőgépre szoruló betegekkel: tavaly ilyenkor 77 százalékkal romlottak az adatok, most 125 százalékkal. Az elmúlt héten naponta átlagosan 60-an haltak meg a járványban, ez nagyjából megfelel annak, amit egy évvel ezelőtt láttunk.

Két hét alatt háromszorosára nőtt a naponta jelentett áldozatok száma.

link Forrás

Az esetszámok felfutására számítani lehetett, már csak a balkáni járványhelyzet alapján is. Ahogy Röst Gergely matematikus írta, inkább az a meglepő, hogy nem korábban következett be.

De miért olyan súlyos a negyedik hullám a kórházakban, ha már vakcinánk is van?Nem arról van szó, hogy az oltások haszontalanok lennének, ezt már csak azért is kizárhatjuk, mert most érdemi intézkedések nélkül ismételjük a második hullámot. Ezzel szemben tavaly szeptember közepétől kötelező volt maszkot viselni zárt terekben, és bár erre nincsenek pontos adataink, bizonyára többen dolgoztak otthonról, és általában kevesebb emberrel találkoztunk. Ráadásul most a delta variánssal küzdünk, ami sokkal gyorsabban terjed az egy évvel ezelőtti változatnál.

Az oltások hatékonyságáról olyan egyszerűen is meggyőződhetünk, ha ránézünk például a romániai helyzetre, ahol 30 százalékos oltottság mellett jóformán összeomlott az egészségügyi ellátás.

Halványuló védettség: ami az előnyünk volt, a hátrányunkká vált

Mostanáig a magyar lakosság 60 százaléka kapott legalább két oltást. Ez ma már az uniós átlag alatt van, de hónapokon keresztül előnyben voltunk az európai országok többségéhez képest, hiszen a keleti vakcinák birtokában gyorsabban tudtuk beindítani tavasszal az oltási kampányt. Július közepén még Portugáliát is előztük, ahol mostanra rekordmagas, 87 százalékos az oltottság.

A novemberig beoltott 5,7 millió magyarból 3,7 millióan júniusig, vagyis öt hónapja vagy régebben megkapták mindkét dózisukat. Mostanra 1,3 millió embert beoltottak a harmadik adaggal is, kérdés, közülük mennyien lehetnek olyanok, akik télen vagy tavasszal kapták az első kettőt. Legalább 784 ezren biztosan, mivel október elejéig csak ők jelentkezhettek. Adatok híján nem tudjuk, hogy az október eleje óta harmadik adaggal beoltott 490 ezer emberből mennyien voltak olyanok, akik június előtt kapták az első kettőt.

Annyit mondhatunk biztosra, hogy 2,4-2,9 millió magyar valamikor 5-10 hónapja kapott oltást utoljára. Ez az összes oltott 41-50 százaléka.A legégetőbb kérdés az oltásokkal kapcsolatban az, hogy mennyire nyújtanak tartós védettséget. Az elmúlt hónapokban olykor egymásnak ellentmondó információk jelentek meg erről, idővel mégis számos ország úgy döntött, hogy a csökkenő hatékonyság miatt elérhetővé teszi a harmadik adagot.

A vakcinák hosszú távú hatékonyságáról szóló tanulmányok többnyire az mRNS-oltóanyagokról, elsősorban a Pfizerről szólnak, hiszen a kutatásokat végző országokban leginkább ezt használják.

Mostanra biztosak lehetünk benne, hogy az oltás által kiváltott antitestes védettség idővel csökken.Az antitestek olyan ellenanyagok, amelyek még azelőtt képesek semlegesíteni a kórokozókat, hogy bejutnának a sejtekbe. Egy észtországi kutatásban arra jutottak, hogy az esetek többségében 1-6 héttel a második oltás után átlagosan 45 százalékkal csökken az antitestszint, hat hónap elteltével pedig a csúcson mért érték 7 százalékára esik vissza. Ez nagyjából az a szint, amit egy oltással, vagy covid-betegséggel érhetünk el.

Izraelben 4800 egészségügyi dolgozót vizsgáltak ugyanilyen szempontból, és kiderült, hogy a második oltás utáni három hónapban viszonylag gyorsan, majd a továbbiakban lassan, de fokozatosan tűnnek el az antitestek. Hat hónap után különösen alacsony antitestszintet mértek a 65 év felettieknél, az immunszupresszált betegeknél és a férfiaknál.

A Nature-ben idézett immunológusok szerint ebben önmagában semmi meglepő nincs, az oltás után termelt antitestek nem maradhatnak meg örökké, egyszerűen így működnek a vakcinák. Ott van viszont a sejtes immunitás, amikor a szervezetünk a már fertőzött sejteket támadja. Egy augusztusban megjelent amerikai kutatás szerint hat hónappal a második Pfizer-oltás után a sejtjeink magabiztosan felismerik a delta variánst is, hiába csökkent közben az antitestek száma. Ez jól hangzik, de

vajon jobban kell-e tartanunk a súlyos megbetegedéstől és a kórházba kerüléstől fél évvel a második oltás után, pláne később?Izraelben július közepén elemezték azoknak a fertőzötteknek az adatait, akik június előtt megkapták mindkét oltásukat. Kiderült, hogy azok az idősek, akik márciusban mentek a másodikért, majdnem kétszer olyan erős védettséget élveztek a súlyos betegséggel szemben, mint azok, akiket januárban oltottak. Más korcsoportokban is hasonló következtetéseket vontak le.

Abban a hónapban el is kezdték beadni a harmadik oltásokat, és szeptemberre kiderült, hogy a három adaggal oltott 60 év felettiek sokkal inkább védettek a fertőzéssel és a súlyos betegséggel szemben is.

Nagy-Britanniában arra jutottak, hogy az AstraZeneca öt hónappal a második oltás után már csak 47 százalékos hatékonysággal véd a tünetes megbetegedéssel szemben, a Pfizer pedig 70 százalékossal. A kórházba kerüléssel szemben 77, illetve 93 százalékos, a halálozással szemben pedig 79 és 90 százalékos hatékonyságot mértek ennél a két vakcinánál.

A 65 év felettieknél az AstraZeneca 37 százalékos hatékonysággal véd a tünetes megbetegedéstől, 76 százalékossal a kórházba kerüléstől, és 79 százalékossal a halálozástól. A Pfizernél ugyanez 55, 90 és 91 százalék, szintén öt hónap után. Azoknál az időseknél, akik valamilyen kockázatos alapbetegséggel élnek, 60 és 71 százalékos volt a védelem a kórházba kerüléssel szemben.

Összességében ezek még mindig nem rossz adatok, hiszen azt mutatják, hogy a vakcinák képesek elvégezni a legfontosabb feladatukat: elég jól védenek a súlyos betegséggel szemben.

Ugyanakkor számos jel utal arra, hogy öt-hat hónap elteltével növekednek a kockázatok, különösen a veszélyeztetett társadalmi csoportokban. De nemcsak róluk van szó: a fertőződés esélye azoknál is növekszik, akik akár enyhe tünetekkel esnek át a betegségen, miközben továbbadhatják a vírust másoknak.

Egyértelmű az is, hogy a harmadik oltás minden szempontból erősen megdobja a védettséget, ezért Jakab Ferenc azt ajánlja, mindenki adassa be.

„Tartsd szárazon a puskaport, és magasan az antitestszintet. Mert akárhogy is nézzük, az antitestszint magasan tartása, bárki bármit mond, fontos, főleg egy járvány kellős közepén”- mondta a cikk elején idézett beszélgetésen. Bár valóban van sejtes immunválasz, szerinte ez túl későn reagál egy olyan vírusvariánsra, mint a delta, ami nagyon gyorsan terjed, könnyen kötődik a sejtekhez, és előbb okoz fertőzést a tüdőben. Azt mondta, ismétlőoltásokkal legalább addig magasan kell tartani az antitestszintet, amíg kering körülöttünk a vírus.

A Sinopharm-kérdés

Bonyolítja a helyzetet, hogy Magyarországon hatféle vakcinát használunk. A május végéig beadott második dózisoknak 42 százaléka volt Pfizer, 6 százaléka Moderna, és 5 százaléka AstraZeneca. A többi Szputnyik (23 százalék), Sinopharm (24 százalék) és Janssen (2 százalék), vagyis közel felerészben olyan oltóanyagok, amiknek kevesebbet tudunk a hosszú távú hatékonyságáról.

Különösen fontos, hogy azokban a hónapokban 527 ezer 60 év feletti embert oltottak kínai vakcinával, és azóta még 30 ezret, pedig már az engedélyezés pillanatában tudták, hogy a klinikai tesztek részvevőinek alig 1 százaléka tartozott ebbe a korosztályba. Azóta bebizonyosodott, hogy az idősek jelentős részénél két Sinopharm-oltás után nem termelődik elég antitest.

Nem tudjuk, hogy közülük mennyien jelentkeztek harmadik oltásért. Aki megtette, legjobb esetben kapott egy Pfizert, ami még mindig messze van az elérhető maximális védettségtől, ez pedig nem lényegtelen a deltával szemben.

A szabályok szerint bárki kérheti a harmadik oltást, aki legalább négy hónapja kapta a másodikat. A kormány különösen ajánlja az időseknek, a krónikus betegségben szenvedőknek, és a legyengült immunrendszerű betegeknek, de egyszer sem ismerte el, hogy a Sinopharmmal oltott idősek külön kockázati csoportot alkotnak. (A harmadik oltásra vonatkozó ajánlásában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Stratégiai Tanácsadó Szakértő Csoportja (SAGE) októberben külön kiemelte a Sinopharmmal oltott 60 év felettieket, mint akiknél fontos az újabb emlékeztető oltás.)

Lezárják-e az országot megint?

Múlt héten váratlanul előírták az oltást az állami szektor jelentős részében, és lehetővé tették a munkáltatók számára is, hogy megköveteljék a dolgozóiktól. Kérdés, mennyien fognak élni ezzel, de még ha sokan is, a határidők miatt legfeljebb december végén vagy az év elején lesz érezhető az adatokban. Ez az intézkedés tehát nem alkalmas arra, hogy megfogja a negyedik hullám mostani felfutását. Hirdettek egy újabb oltási kampányt is, de csak november utolsó hetére.

Az is nyilvánvaló, hogy a kormány nem fogja előírni az általános kötelező oltást. Orbán ezt a magyar néplélekkel magyarázza rendszerint.

A miniszterelnök a kötelező oltás elutasításánál csak azt mondta el többször, hogy nem akarja még egyszer lezárni az országot. És bár sokszor felülírta az élet járványügyben a kormányfő szavait, erre most valóban aligha kell számítani. Más is a helyzet, mint az oltási előtti időkben. Arra viszont jó esély van, hogy az oltatlanokkal szemben nagyobb lesz a szigor. Orbán erre szeptember végén már célzott: „ha lesz bármilyen korlátozás, akkor is inkább a védettségi igazolványhoz való visszatérést javaslom, amely különbséget tesz azok között, akik vállalták a felelősséget, és beoltatták magukat, és akik pedig nem vállaltak ilyen felelősséget. Tehát azokat kell inkább korlátozni, akik nem oltatták be magukat, és minél teljesebb szabad életet kell adni azoknak, akik meg beoltatták magukat. Azt hiszem, hogy a méltányosság elve ezt követeli meg”.

Mindez nem jelenti azt, hogy az oltottakat ne érintené a negyedik hullám, ahogy azt például a köztévé sugallja.

Bőven lesznek olyanok, akik elkapják majd a koronavírust két vagy akár három oltás után is, és vacakul érzik majd magukat. Jó eséllyel megússzák majd a kórházat, még nagyobb eséllyel, hogy lélegeztetőgépre kerüljenek. Nincs hivatalos adat az országos helyzetről, de egy-egy kórházból származó információ szerint a kórházban lévő fiatalok egyelőre szinte kivétel nélkül oltatlanok, a kórházban lévő oltottak az idősebbek közül kerülnek ki. (Erről nincsenek nyilvános adatok. Nem tudjuk, hogy a kórházban ápoltak milyen arányban oltottak, és milyen életkorban vannak. Más országokban ezekről beszámolnak, már csak azért is, mert az oltás működőképességét indokolja. A titkolózás ezzel szemben az oltásellenesek kezébe adhat érveket.)

Olyan erőteljesen növekszik a kórházba került fertőzöttek száma, hogy várhatóan ismét meg fogja akasztani a normális egészségügyi ellátást. Újabb műtétek, rehabilitációk maradhatnak el, még hosszabbak lehetnek az amúgy is beláthatatlan várólisták. Ez szintén nagyon rossz hatással van a lakosság egészségi állapotára, az oltottakéra is.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.