Nem tudták ellátni, ezért rácsok mögé zártak egy autista gyereket az intézetben
2021 március 26., 12:47
„Nem tudok olyat, akinek a fogyatékossággal élő gyerekét ne érte volna bántalmazás”
- Kutatások szerint a fogyatékossággal élő emberek gyakrabban vannak kitéve bántalmazásnak, a gyerekek pedig különösen kiszolgáltatottak.
- Szülők meséltek a 444-nek arról, hogy hogyan bántalmazta fogyatékossággal élő gyermeküket a tanáruk, óvónőjük vagy épp egy társuk.
- A jelenség annyira általános, hogy kevés az olyan, aki nem tapasztalta volna az abúzus valamelyik formáját.
- A TASZ szerint azonban csak az esetek töredéke jut a felszínre, és nagyon sok mindennek kellene változnia ahhoz, hogy ezek ne történhessenek meg.
Október közepén az RTL Híradó számolt be arról, hogy egy 15 éves kerekesszékes fiút megvert az osztálytársa egy pécsi középiskolában. Sajnos a fogyatékossággal élő gyerekek és felnőttek bántalmazása egyáltalán nem ritka, sőt egy 2017-es, a Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft. megbízásából készített kutatás szerint a fogyatékossággal élő emberek gyakrabban vannak kitéve bántalmazásnak. Egy nemzetközi felmérés is ezt támasztotta alá, hozzátéve, hogy a mentális fogyatékossággal élők még sebezhetőbbek, világszinten a bántalmazások 24 százaléka őket érinti.
Pedig az esetek nagy része még csak bele sem kerül a statisztikákba, ugyanis kevés esetben készül jelentés.
A bántalmazás több arca
Gazsi Adrienn, a Kézenfogva Alapítvány jogsegély szolgálatának munkatársa elmondta a 444-nek, hogy a bántalmazás sok mindent takarhat, nem csak a klasszikus értelembe vett szóbeli, fizikai vagy szexuális bántalmazást. A NANE Egyesület 2006-ban fogalmazott meg egy definíciót az abúzusról, ezt idézi az FSZK útmutatója is:
„Az általánosan használt meghatározás szerint az abúzus visszaélést, bántalmazást jelent, amelynek során az elkövető személy visszaél a hatalmával, pozíciójával, adott esetben a mentális képességeivel is. Ez utóbbi jellemzően olyan fogyatékossággal élő személy kárára történik, akinek nincs belátása arra, hogy ami történik vele, vagy amibe beleegyezik, az abúzusnak minősül. Az abúzus lehet fizikai, szexuális, érzelmi vagy pénzügyi, történhet otthon, intézményben vagy nyilvános helyen.”
A bántalmazás jogi szempontból büntető és polgári jogi vonatkozású jogsértéseket egyaránt jelenthet, ennek a leírásában segédkezett Gazsi Adrienn.
„Sértheti az alapvető jogokat és az egyenlő bánásmód követelményét, a büntetendő cselekmények körén belül elsősorban az élet és testi épség elleni – a testi sértés különböző formái, gondozás elmulasztása –, a nemi élet szabadsága, illetve nemi erkölcs elleni bűncselekmények, a személyes szabadság megsértése, zaklatás tényállását merítheti ki az abúzus elkövetése” - írja az útmutató.
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már tagja vagy a Körnek?
Itt tudsz belépni.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.