A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 30 bázisponttal 2,10 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és azonos mértékben emelte a kamatfolyosó két szélét is.

A testület júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely - közlése szerint - addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig tavaly július óta állt 0,60 százalékon.

Jövőre a szeptemberi Inflációs jelentésben a vártnál érdemben magasabb inflációra számít a jegybank. A keddi kamatdöntést indokló közleményében a tanács azt írta, hogy változatlanul az alapkamat-emelési ciklus havi ütemű folytatását tartják szükségesnek, a kamatemelések további mértékének meghatározásában pedig a decemberi Inflációs jelentés előrejelzése lesz meghatározó.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a kamatdöntést követő online tájékoztatón azt mondta, új szakaszt indít a monetáris politikában a jegybank, ez egyrészt gyorsabb alapkamat-emelést jelent, másrészt a külső inflációs hatások tartós emelkedése, a másodkörös inflációs kockázatok erősödése nagyobb mértékű és hosszabb ideig tartó monetáris politikai szigorítást tesz szükségessé.

A tanács szerint az infláció egyértelműen a felfelé mutató kockázatok mentén alakul, a mutatót növelő tényezők a korábban vártnál is tartósabbak lesznek, későbbre tolódik az inflációs cél elérése.

Az egyhetes betéti eszköz kamatával már e hét csütörtöktől a jegybank gyorsabban és rugalmasabban reagál.

A kamatemelés továbbra is havi ütemezésű lesz - mondta, hozzátéve: a kamatemelést addig folytatják, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok újra kiegyensúlyozottá válnak. (MTI)