Az Európai Unió Bírósága úgy döntött, nyugodtan fordulhatnak hozzájuk a magyar bírák, akkor is, ha a Kúria erről mást mond

jog
2021 november 23., 11:07
comments 5

„Az uniós jog elsőbbségének elve megköveteli az alsóbb fokú bíróságtól, hogy figyelmen kívül hagyja az érintett tagállam legfelsőbb bíróságának döntését" - közölte az Európai Unió Bírósága kedden egy Magyarországot érintő ügyben, amely egy szokásosnak tűnő tárgyalásból indult el, és a bírók függetlenségéről szóló harccá vált.

Vasvári Csaba bíró 2019-ben egy lőszerrel való visszaéléssel vádolt svéd állampolgár ügyét tárgyalta a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Az eljárás során a védő kifogásolta a tolmács tudását, képzettségét. Az uniós jogban egy nyilvántartásnak kéne lennie a független fordítókról és tolmácsokról.

Magyarországon ilyen nincs, így az ügy kinyitotta azt a kérdést, hogy összhangban van-e a magyar és az uniós jogrendszer.Vasvári ezért felfüggesztette az eljárást, és egy beadványt készített ezzel a kérdéssel, melyet az Európai Unió Bíróságának adott be. Ha már úgyis írt nekik, két másik, hasonlóan az uniós és a nemzeti jogrendszer kérdéskörét érintő témát is hozzávett a leveléhez. Később a Telex idézte, miben kérte az EUB álláspontját a bíró:

  • 1. A terhelt anyanyelvhasználati joga a magyarországi eljárásban az uniós jognak megfelelően biztosított-e, ha Magyarországon nem áll rendelkezésre megfelelően képzett tolmács, vagy egyáltalán nincs ilyen?
  • 2. Összeegyeztethető-e az Európai Unió alapszerződéseiben rögzített jogállamisággal és a bírói függetlenség elvével, hogy a magyar bírósági igazgatási vezető, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a pályázati eljárás kikerülésével tölti be a vezető bírói álláshelyeket, méghozzá ideiglenes, nem pedig határozott idejű megbízásokkal, amelyeket a bírói önigazgatás nem ellenőriz, hagy jóvá? Így ugyanis egyetlen magyar vagy külföldi állampolgár sem lehet biztos abban, hogy pere befolyásmentesen kerül egy adott bíróhoz, amivel sérülhet a tisztességes eljáráshoz való, szintén uniós és európai szinten védett joga is.
  • 3. Az, hogy a magyar bírók 2018. szeptember 1-je óta kevesebbet keresnek, mint az azonos szinten és ugyanolyan régóta szolgálati viszonyban dolgozó ügyészek, amit kizárólag az igazgatási vezetők diszkrecionális jogkörében lévő jutalmazási rendszer ellensúlyoz. Ez utóbbi felveti a kérdést, biztosítja-e a magyar igazságszolgáltatás az uniós jogban előírt bírói függetlenséghez szükséges feltételeket, azaz azt, hogy jutalommal se lehessen befolyásolni az ítélethozatalt?
Vasvári Csaba bíró Almássy Kornélt, az MDF korábbi alelnökét (háttal) hallgatja meg a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az UD. Zrt.-vel kapcsolatos per tárgyalásán 2011. szeptember 27-én.
photo_camera Vasvári Csaba egy 2011-es tárgyaláson. Fotó: Beliczay László/MTI/MTVA

Csakhogy Vasvári beadványa után néhány héttel maga Polt Péter, a legfőbb ügyész fordult a Kúriához jogorvoslati kérelemmel.

Szerinte Vasvárinak nem szabadott volna egyenesen az Európai Unió Bíróságához fordulnia. A Kúria igazat is adott Poltnak, Vasvárit pedig fegyelmivel fenyegették a beadvány miatt, amiből vélhetően a nemzetközi visszhangtól tartva nem lett semmi.

Az EUB ezt az eljárást vizsgálta most. Áprilisban Priit Pikamäe főtanácsnok mondta azt, hogy

a Kúria vitatott ítélete és az alapul szolgáló nemzeti szabályozás sérti a magyar bírók lehetőségét arra, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel forduljanak az Európai Unió Bíróságához, és ezzel hátráltatja az előzetes döntéshozatali mechanizmus működését.Most pedig a főtanácsnok indítványára zajló bírósági eljárás ért véget, és a Reuters tudósítása szerint a legfelsőbb európai bíróság megállapította, hogy igenis fordulhatnak a magyar bírák közvetlenül az EUB-hoz, a Kúria korábbi döntését pedig – az EU-s jog felsőbbségének elve szerint – nem kell figyelembe venniük.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.