• Fontos járványügyi mutatók nem romlottak tovább a héten.
• Az új fertőzöttek számának a növekedése megállt, bár ehhez kellett az is, hogy annyira ne is keressék őket.
• Lassul a koronavírus-fertőzöttek kórházba áramlása is, csak remélni lehet, hogy nem olyan adatszolgáltatási váltás miatt, mint amit a lélegeztetett betegek nyilvántartásánál léptek meg.
• Sajnos a legfontosabb adat, a halálozás mutat a legrosszabbul.
• Heti összefoglaló a járványhelyzetről.

„A számok magukért beszélnek” - csapott bele a járványhelyzet ismertetésébe Orbán Viktor a pénteki szokásos rádióinterjújában. Majd arról beszélt, hogy a most már kéthetesre nyúlt oltási héten egymillió oltást „adtunk be”. Ami egyébként valóban jó eredmény, érdemes lett volna korábban hallgatni a Magyar Tudományos Akadémia elnökére, aki már augusztus végén sürgette az oltási adminisztráció egyszerűsítését.

link Forrás

Orbán megemlítette azt is, hogy nálunk azért nem kellett zárni, szemben Ausztriával, mert az osztrákoknál „egy ilyen vírusjárvány esetén az ellátásba bevonható ágyaknak a száma jóval kisebb, mint Magyarországon, vagyis a kórházi ellátási kapacitás gyengébb, mint Magyarországon”. Gyanús, hogy ott inkább a szakszemélyzet létszámához, mint az ágyakhoz kötik a kapacitás határait.

Mindenesetre az osztrákoknál pénteken 3 180-an voltak kórházban, nálunk 7 463-an, ott 68-an haltak meg, nálunk 191-en.

Amiről Orbán egyáltalán nem beszélt, a közrádió riportere meg nem kérdezte, az az elmúlt hét legszomorúbb statisztikája: naponta átlagosan 179 áldozata volt hivatalosan a járványnak. Összesen 1 256 halálesetet jelentett az operatív törzs hét nap alatt.

Nagyon magas szám, meghaladja a tavaly őszi második hullám csúcsát. Ez nem jelenti azt, hogy az oltások nem működnek, sőt, pont azt bizonyítják, hogy igen. Tavaly november 11-én - megkésve - nagyon szigorú zárásokat kellett életbe léptetni, hogy fékezni lehessen a már elszabadult járványt. Pedig akkor még a vírusnak csak az első, kevésbé fertőző változata terjedt.

link Forrás

Most egy sokkal agresszívabb variáns kering úgy, hogy lényegében nincs semmilyen korlátozás. Annyi intézkedés történt, hogy mostanra azért maszkot kell hordani már Magyarországon is zsúfolt zárt terekben. Ezt is régóta sürgették szakembereket, de a kormány nem kapkodta el, a vadászati világkiállításon vagy az eucharisztikus világtalálkozón még nem volt előírás. Ha lenne kontaktkutatás, kiderülne, hogy ez a lazaság mennyiben változtatta meg a járvány dinamikáját, dehát nincs.

Az oltások a szigorítások hiányát és a sokkal fertőzőbb mutációt kompenzálják. Ugyanakkor az, hogy ilyen sok az áldozat (átlagosan 8 percenként halt meg koronavírus-fertőzött Magyarországon az elmúlt egy hétben, lakosságarányosan megint a világ élmezőnyében vagyunk halálozásban), mutatja azt is, hogy hiba volt kizárólag az oltásokra alapozni a védekezést, ahogy azt a kormány tette.

Egyrészt továbbra is nagyon magas az oltást valamilyen ok miatt elutasítók aránya (a felnőtt lakosság 31 százaléka, 2,5 millió ember, a kéthetes oltási akció sem őket mozgatta meg igazán). Őket sokkal könnyebben betegíti meg súlyosan a delta vírus.

Hivatalosan valamiért továbbra sem árulják el, hogy a kórházban és lélegeztetőgépen lévők, illetve az elhunytak hány százaléka oltott, illetve oltatlan. A kormány helyett pénteken a Magyar Orvosi Kamara adott kapaszkodót: saját, nem országos kutatásuk szerint 125 intenzív osztályon ellátott koronavírus-beteg közül:

• 69,6 százalék oltatlan
• 24,8 százalék oltott, de több mint négy hónapja kapta meg a második vakcinát
• 5,6 százalék négy hónapon belül kapta meg a vakcinát
• 1,6 százalék kapott három oltás

Az oltások hatása látszik azon is, hogy miközben a társadalomban sokkal több az oltott (a felnőtt lakosság 70 százaléka), az intenzíven sokkal kevesebben vannak (30 százalék) a MOK adatai szerint.

A kamara arra is felhívja a figyelmet, hogy miközben az intenzíven lévő oltottak 70-90 évesek, a súlyos állapotban lévő oltatlanok között sok a 30 éves.

Túl a csúcson? Talán

A múlt heti rekordhoz (70 400) képest csökkent a regisztrált új fertőzöttek száma (65 981). Ígéretes, de valódi csökkenésről még azért lenne korai beszélni, mert úgy lett 6,3 százalékkal kevesebb az új fertőzöttek száma, hogy 10,6 százalékkal kevesebb tesztet végeztek. Vagyis éppen a járvány csúcsán kezdték el visszafogni a vizsgálatokat. Hogy lenne azért még mit keresni, azt jelzi, hogy nagyon magas az összes vizsgálaton belül a pozitív tesztek aránya: a 7 napos mozgóátlaga emelkedett csütörtökig.

link Forrás

Bízzunk benne, hogy a jövő héten már azonos tesztszámnál is kevesebb új fertőzöttet találnak, és ebből a szempontból túl vagyunk a 4. hullám csúcsán.

link Forrás

A kórházban lévő koronavírusos betegek száma most pénteken magasabb volt ugyan 550 fővel (7 463), mint egy héttel korábban (6 913), de itt is van jónak tűnő adat: a hét közepén a növekedés megállt, sőt két nap is csökkenést jelentettek. Itt elkiabálni semmit sem érdemes, tavaly egy ilyen megtorpanást emelkedés követett, talán most másként lesz.

De a görbék hetek óta lefelé tartanak. A halálozás az, ahol általában a legkésőbb érződik a javulás.

link Forrás

A lélegeztetőn lévők számáról nem érdemes most beszélni, miután úgy módosították az adatközlést, hogy összehasonlíthatatlanná vált a korábbi adatokkal. A hivatalos verzió szerint erre azért volt szükség, mert eddig - értsd az elmúlt másfél évben - nem volt egyértelmű, hogy ki számít lélegeztetett betegnek, volt olyan kórház, ahol csak a tubuson keresztül lélegeztetett, intubált betegeket számították oda, volt, ahol a nem intubált, de maszkon keresztül gép rásegítéssel lélegeztetett betegeket is. Utóbbiakat központilag most kivették a statisztikából. Ezzel papíron nagy csökkenést értek el, valójában használhatatlanná tettek egy fontos adatot abból a kevésből, amit egyáltalán elárulnak.

Hogy most tetőztünk és lefelé indulnak-e a számok, ezen a szinten platózunk még eg darabig, vagy elindulnak ismét felfelé a számok, azt korai lenne megmondani. Ahogy azt sem lehet tudni, hogy az omikron variáns milyen hatással lesz a járványhelyzetre. Tavaly a brit/alfa variáns úgy robbantotta be a harmadik hullámot, hogy nem volt még vége a másodiknak.

Az biztos, hogy nálunk is meg fog jelenni az omikron, amiről egyelőre keveset tudunk, de több dolog is óvatosságra int. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ becslése szerint hónapokon belül az EU-n belüli fertőzések feléért az omikron lehet felelős. Kiderül majd, hogy valóban könnyebben újrafertőzi a betegségeken már átesetteket, véd-e a vakcina ellene és súlyosabb vagy enyhébb tüneteket okoz-e, mint a delta.

Jövő héten már lehet regisztrálni az 5-11 éveseket is oltásra. A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke ajánlja, mivel rekordszinten van a 15 év alattiak körében is a fertőzöttek száma

Király András kollégám javaslata, hogy osszanak szét ingyen teszteket a lakosságnak, amivel mindenki megnézheti a nagy családi találkozók előtt, hogy nem fertőzött-e, egyelőre nem talált kedvező fogadtatásra.