A Városháza-ügyet vizsgáló bizottság nem talált bizonyítékot arra, hogy a városvezetés eladta volna az épületet

január 24., hétfő 12:54
7

„A Városháza ügyében felállított fővárosi vizsgálóbizottság munkája ma lezárult. Büszke vagyok rá, hogy a főváros vezetése a teljes átláthatóságra való törekvéséről tett tanúbizonyságot, amikor támogatta az ügyben a vizsgálóbizottság felállítását” - írta a Facebookon Soproni Tamás, a VI. kerület momentumos polgármestere, a vizsgálóbizottság alelnöke. A bizottság ellenzéki többsége hétfőn Soproni előterjesztését fogadta el, a fideszes Kovács Péter bizottsági elnök indítványát leszavazták.

Fotó: Soproni Tamás Facebook-oldala/Karancsi Rudolf

Soproni összegző posztja szerint a bizottság 10 tanú meghallgatása és az összeszedett, kb. 5,5 GB terjedelmű dokumentumtömeg alapján 5 fontos megállapítást tett, ezek az alábbiak:

  1. A 2019-ben megválasztott városvezetés nem hozott olyan döntést, ami a Városháza eladására vonatkozott volna, sőt, Karácsony Gergely főpolgármester 2020 őzén a Városháza épületének további fejlesztését javasolta.
  2. Semmilyen bizonyíték nem merült fel, ami alátámasztotta volna, hogy 2019 októbere, tehát a jelenlegi városvezetés megválasztása óta bármelyik fővárosi ingatlanértékesítés is „irányított pályázat” lett volna.
  3. A Fővárosi Önkormányzat ingatlanértékesítési rendszere olyan sok szereplő bevonását irányozza elő egy-egy ingatlan eladásában, hogy ezzel lehetetlenné teszi az illegális befolyásolási kísérletek titokban maradását.
  4. A kormánymédiában az üggyel kapcsolatban nyilvánosságra került megvágott hangfelvételekben Gansperger Gyula által emlegetett „jutalékos rendszert” működtető Berki Zsolt nem ismeri és nem volt kapcsolatban sem Karácsony Gergely főpolgármesterrel, sem Tarlós István volt főpolgármesterrel (2010-2019), sem Kiss Ambrus főpolgármester-helyettessel (2019-). Berki azonban több alkalommal találkozott Bagdy Gáborral, aki a Tarlós-érában volt Budapest főpolgármester-helyettese. Ezeken a találkozókon Berki valóban érdeklődött az ingatlaneladásokról, de még az erről szóló vallomások és dokumentumok sem bizonyítanak olyasmit, hogy a hangfelvételeken említett „jutalékos rendszer” valóban működött volna.
  5. A vizsgálóbizottság kompetencia hiányában nem tudott arra vonatkozó megállapítást tenni, hogy a kormánymédiában kipattanó Városháza-botrány mennyiben hasonlít orosz dezinformációs kampányokra, vagy hogy ebből a szempontból a 2022-es választások idegen befolyásolási kísérletének minősül-e. Az ezzel foglalkozó szakértő meghallgatása alapján azonban kijelenthető, hogy a 2022-es választás az orosz biztonságpolitikai törekvések szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, és az orosz beavatkozás lehetősége is felvetődik. „Ennek részletesebb vizsgálata azonban más állami szervek kompetenciájába tartozik.”

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt