• Sokszor úgy beszélünk a bizonytalan szavazókról, mintha egyformák lennének, de valójában a bizonytalanság is sokféle lehet.
• Van, amiben az ellenzékiekre, másban inkább a fideszesekre hasonlítanak.
• Komoly gondokat látnak a demokrácia, a korrupció, az oktatás, az egészségügy és az egyenlőtlenségek terén, de nem feltétlenül a kormányt hibáztatják.
• Egy részük a Fideszre, egy részük az ellenzékre fog szavazni, de nehéz megjósolni, milyen arányban.
• Bemutatjuk egy új kutatás első eredményeit.

Márki-Zay Péter részben azzal az ígérettel nyerte meg az ellenzéki előválasztást, hogy konzervatív, vidéki polgármesterként képes lesz megszólítani a bizonytalan szavazókat is. A második fordulóban sokan elvi meggyőződéseik ellenére szavaztak rá, gondolván, hogy így növelhetik az ellenzék esélyét a Fidesszel szemben. Gazda Albert ezt a jelenséget nevezte az entellektüelek forradalmának.

A bizonytalan szavazók megnyerése azóta is gyakori témája a kampánynak. De kiket értünk egyáltalán bizonytalanok alatt?

Sajnos bonyolultabb a helyzet annál, hogy egységes tömbként kezeljük őket, valójában a bizonytalanság is sokféle lehet.Erről alapos képet adnak a Társadalomtudományi Kutatóközpont Mobilitás Kutatási Centrumának most publikált eredményei, amelyek egy tavaly október-novemberben végzett nagy mintás, ötezer fős kutatáson alapulnak. (Összehasonlításképp: a közvélemény-kutató cégek általában ezer fős felmérésekkel dolgoznak.)

Szabó Andrea, a kutatócsoport tagja szerint nem is bizonytalanokról, hanem ismeretlen preferenciájú emberekről érdemes beszélni, akik három csoportra bonthatók:

• passzívok: szinte biztosan nem mennek el szavazni (ők vannak a legtöbben)
• aktív bizonytalanok: terveznek szavazni, de nem tudják, kire
• aktív titkolózók: terveznek szavazni, tudják is, hogy kire, de nem árulják el.

A passzívokat nagyjából elfelejthetik a politikusok, ami azt is jelenti, hogy két viszonylag szűk rétegért megy a harc.