Szegényebb, távoli vidékek etnikai kisebbségeiből kerülhetnek ki az Ukrajnában meghalt orosz katonák

külföld
március 30., 17:19
comments 2

Rendkívül keveset tudni biztosan arról, hogy hány orosz katona halt már meg Ukrajnában. Moszkva még március elején közel 500 áldozatot ismert el, de mind az ukránok, mind a nyugati hírszerzők szerint ennél lényegesen magasabb lehet az orosz áldozatok száma, a különféle becslések 7-15 ezer közötti számokról szólnak.

Az utóbbi napokban több olyan nyugati elemzés és riport is megjelent, ami oroszországi források alapján próbál pontosabb képet adni az áldozatok számáról. A BBC oroszországi munkatársai például regionális önkormányzatok, a helyi sajtó, illetve oktatási intézmények beszámolói alapján 557 embert azonosítottak, akik az ukrán invázióban vesztették életüket.

photo_camera Fotó: SEFA KARACAN/Anadolu Agency via AFP

A brit közszolgálati média által feltárt listán csak az orosz hadsereg tagjai szerepelnek, így nem foglalkoztak azokkal a halálesetekkel, melyek a szakadár régiók „szeparatista” alakulatait érintették, ahogy a különféle magán- és zsoldoshadseregek halottjait sem vették számításba.

A BBC kutatása során az is kiderült, hogy a különféle orosz régiók nagyon eltérően viszonyulnak a helyi halottakkal kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalához: míg Dagesztánban és Észak-Oszétiában több tucat helyi halottat ismertek el az elöljárók, és a temetéseken is megjelentek, van 15 olyan régió is, ahol hivatalosan még nem volt áldozata a háborúnak. Ilyen például a nyugat-szibériai Kemerovo, ahol a BBC mégis azonosítani tudott hét orosz katonát, akik Ukrajnában estek el.

A lap munkatársai emellett azt tapasztalták, hogy amikor a helyi sajtóban el is kezdték esetleg közölni az elhunytak nevét, sokszor utána hamar eltűntek a gyászjelentések. Egy szibériai újságíró arról beszélt a BBC-nek, hogy a regionális önkormányzatok azt az utasítást kapták, hogy ne közöljék az elesett katonák számát. Elmondása szerint a halott katonák rokonain is nyomás van, hogy ne csináljanak most nagy ügyet a halálesetből, és később majd lesz lehetőség rendesen megemlékezni róluk.

Arról továbbra sem tudni sokat, hogy kik haltak meg a háborúban, de ahogy a harcok immár a második hónapba léptek, egyre több és több jel utal arra, hogy aránytalanul sok olyan katona eshetett el, akik Oroszország távoli, etnikai kisebbségek által lakott részein éltek.

A rendelkezésre álló korlátozott, de egyre több információ alapján látni, hogy sok katona halt meg olyan területekről, mint Burjátföld, Kalmükföld vagy Dagesztán, mondta a napokban a Guardian újságírójának Pavel Luzin orosz katonai szakértő.

Az Oroszországi Föderációnak összesen 65 úgynevezett szubjektuma van, és ezek közül 21 köztársaság, melyek eredetileg az elsősorban nem orosz etnikumú területeket fedték le. Luzin szerint az orosz hadsereg alsóbb pozícióit ezekből a régiókból érkező fiatalokkal töltik fel, akik anyagi okokból választják a katonaságot. Amikor ugyanis véget ér a sorkötelezettségük, sokan közülük, más lehetőség nem lévén, maradnak a hadsereg kötelékében.

A Mongólia mellett fekvő Burjátföld például az egyik legszegényebb része Oroszországnak, annak ellenére is, hogy az ország nyersanyagkincseinek jelentős része található itt. Az egymilliós lakosság mintegy 30-40 százaléka burját, és mint a Guardian írja, egy helyi független lap eddig 45, a régióból származó, Ukrajnában meghalt katonát azonosított, de a tényleges szám szerintük magasabb lehet.

Dagesztánban 130 halottról tudni, míg Tuva egyik képviselője 96 halottról tud, akik az apró régióból indultak el Ukrajnába. A brit lap összesítése szerint így a három távoli, alacsony népsűrűségű régióban, Burjátföldön, Dagesztánban és Tuvában azonosították az orosz állam által hivatalosan elismert halott katonák közel negyedét.

A helyi újságírók dolgát nehezíti, hogy a háború megindítása után a Kreml rendkívül szigorú törvényeket hozott, melyek alapján súlyos büntetésre számíthat bárki, aki az állam szerint "hamis" híreket közöl a különleges katonai műveletnek nevezett invázióról. Épp ezért a legtöbb helyi lap ódzkodik attól, hogy konkrét számokat közöljön, vagy megnevezze az elesett katonákat.

Olga Mutovina, egy burjátföldi újságíró például hétfőn vett részt egy temetésen, ahol egyszerre négy, Ukrajnában elesett fiatal férfit búcsúztattak buddhista szertartással. Mint mesélte a lapnak, több száz gyászoló volt jelen, de őt és kollégáit hamar kivezették a rendőrök, ahogy rájöttek, hogy újságírók.

És ugyan ilyen jelentős háborúban sok évtizede nem vett részt Oroszország, de az elmúlt időszakban akadt már rá példa, hogy burjátföldi katonákat vezényeltek külföldre: 2015-ben például több független orosz lap is írt arról, hogy egy burját zászlóaljat küldtek Donbászba, hogy az oroszok támogatását élvező szeparatistákat segítsék.

Luzin szerint nemcsak azzal magyarázható a távoli, nem orosz etnikumú fiatalok harcba küldése, hogy a régió szegénysége miatt őket könnyebb becsábítani a hadseregbe. Van szerinte egy sötétebb, cinikusabb ok is: hogy az orosz közvéleményt jóval kevésbé érdekli, ha e régió fiataljai halnak meg, mintha Moszkva vagy Szentpétervár kék szemű fiataljai esnének el a fronton. A katonai szakértő szerint ezzel a hadvezetés is tökéletesen tisztában van, és a burját katonákat épp ezért küldik olyan bevetésekre, ahova más katonákat nem szívesen küldenének.

Nemrég kiszivárgott a Telegramra száz orosz katona neve, akiket ukrajnai sérülésük miatt Rosztovban ápoltak. A nevek alapján a sérültek fele lehetett dagesztáni, feltehetően muszlim férfi. Ez alapján arról beszélt a brit I Newsnak a washingtoni Wilson Centre elemzője, Kamil Guleev, hogy az etnikai kisebbségek bevetése az orosz hadseregben még mindig nagyon kevés figyelmet kapó téma az ukrán háborúban. Pedig az elérhető számok alapján nem kisebbséget tesznek ki a fronton, ahol ágyútöltelékként használják őket. Guleev másik példája Asztrahán volt, aminek 68 százaléka orosz, míg 15 százaléka kazah, ám az ismert áldozatok 85 százaléka volt kazah származású.

Mindenesetre a Guardian riportere burjátföldi újságírókkal beszélgetve azt találta, hogy a régióban a hangulat egyelőre még mindig inkább nyugodt, és akadnak bőven, akik támogatják is a háborút, amit persze csak különleges katonai műveletként lehet emlegetni. Ukarina Pronina, egy helyi újságíró arra számított, hogy amikor majd elkezdenek visszajönni a hullazsákok, nőni fog a helyiek felháborodása, de egyelőre nem tapasztalta ezt. Mint mesélte, Burjátföldön is hat az orosz állami propagandamédia, amely folyamatosan ukránellenes üzenetekkel bombázza a lakosságot. Akik pedig ellenzik a háborút, azok sem merik nyíltan hangoztatni véleményüket.

„A burját fiatalok közül sokan látják, hogy mi történik. Azt érezzük, hogy meghalunk egy háborúban, amit nem nekünk kéne vívnunk. De felszólalni ellene veszélyes” – mondta a lapnak egy név nélkül nyilatkozó burját művész.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt