Elszarjuk ezt a bolygót

Lezárt tartalom a Kör tagjainak
május 1., vasárnap 16:42
14

A szar ereje címmel szenvedélyes cikkben állt ki az emberi ürülék hasznosítása mellett Lina Zeldovich tudományos újságíró és író, aki gyerekként minden ősszel látta a nagyapját a pöcegödörből vödrökben kicipelni a család összegyűjtött szarát a kazanyi földjükre és a komposztálóba. A kislány imádta a földek szagát ilyenkor, és kezdetben azt hitte, a világon mindenhol újrahasznosítják az emberi salakanyagot. (Oroszul a trágya szó, az udobrenie is a dobróból ered, aminek a jelentése jó/gazdag – a vécés viccek is gyakran erre a koncepcióra épülnek.)

Ehhez képest, amikor emigráltak az Egyesült Államokba, azt tapasztalta, hogy a városi embereknek fogalmuk sem volt, hova kerül az ürülék, és azt sem tudták, hogy jó lehet valamire.

Azzal, hogy úgy állunk hozzá, hogy a szart csak lehúzzuk, és megszűnik a probléma, megfojtjuk a bolygót a szarunkkal, a Föld ugyanis nem tudja feldolgozni a sok szart, legalábbis úgy, ahogy most megszabadulunk tőle.

2019-ben az MSZP Brüsszelhez fordult a Magyarországra hordott horvát és szlovén szennyvíziszap miatt. A képen egy bajorországi szennyvíziszap-tároló látható. Fotó: Nicolas Armer/dpa/AFP

Több millió tonna méreg

Egy átlagos felnőtt kb. 400 grammot szarik egy nap. Ez azt jelenti, hogy a több mint 8 milliós New York City naponta 3200 tonna ürüléket termel. Tokió valamivel túlszárnyalja ezt, napi 3320 tonnával, a 21,3 millió fős Peking 8520 tonnáért felelős. A bolygó 7,9 milliárd emberével számolva napi 3,95 millió tonna jönne ki, vagyis évente több mint 1,44 milliárd tonna.

(A Truth About Poop című könyv szerint egy átlagos felnőtt minden 5,44 kilójára jut napi 28,35 gramm széklet. Egy átlagos magyar felnőtt testsúlya kb. 79,67 kg, azaz napi 414,95 grammot szarik, tehát évente 151,45 kilót. Magyarországon az átlagos születéskor várható élettartam 76 év, azaz: egy átlagos magyar az élete során több mint 11 510 kilót ad ki magából. Az emberi test élettartama alatt termelt egyéb anyagok mennyiségéről ebben a cikkben lehet olvasni.)

Az emberek nagy része egyszerűen meg akar szabadulni a szartól, jó okkal. Ha a természetben magára hagyjuk, a szar szinte azonnal veszélyessé válik: a benne lévő tápanyagok (nitrogén, foszfor és emésztetlen fehérjék) vonzzák a kórokozókat. Egy részük táplálkozik belőle, más részük tojásokat rak benne, amikor pedig az ivóvízbe kerül, kolerát, vérhast és bélférgeket terjesztve halálos betegségeket okoz.

Kidobni, elásni, lehúzni

A nomád őseinknek még könnyű dolguk volt, a pihenőjük alatt elvégezték a dolgukat, és továbbálltak. De amikor az emberek letelepedtek, és elkezdtek gazdálkodni, már nem tudták maguk mögött hagyni a bélsarat, ezért elkezdték gödrökben felhalmozni vagy folyókba önteni.

Ahogy a Kiscelli Múzeum szarkiállításán is bemutatták, az emberek letelepedése után az ókori civilizációk mind feltalálták a vécét és a szennyvízrendszert. A mai Skócia területén már az i. e. 3100 és 2500 közötti időből találtak vécékre és kezdetleges csatornákra utaló nyomokat, i. e. 2800-ban a mai Pakisztán területén a házfalakba építették a budit, ahonnan csúszda vitte le a szart az utcai csatornákba, Hérodotosz pedig arról írt, hogy szemben a görögökkel, akik kimentek a szabadba egy fa alá szarni, az egyiptomi előkelőknek saját árnyékszékük volt.

Kéksajt és sör nyomai is felbukkantak alpesi sóbányászok 2700 éves székletében. Fotó: ANWORA/AFP

A középkorban a városlakók a telkek végében szartak, gödörbe, illetve a római korból megmaradt csatornákat is használták ott, ahol lehetett. A középkori Európában latrinákat építettek, és itt az ürüléket hordókban halmozták fel, amiket később lezártak és elástak. A legmodernebbnek a királyok és a kolostorok szennyvízelvezetése számított, de még az sem volt sehol egy mai munkásszálló fürdőszobájától. Az utcán lévő ganét a németül Mistgrafnak, azaz trágyagrófnak nevezett takarítók szedték fel és vitték a városkapukon kívüli trágyadombokra.

Az újkori urbanizáció az egyre zsúfoltabbá váló, iparosodó nagyvárosokban komoly közegészségügyi kihívást jelentett. A 19. században és a 20. század elején Európán végigsöprő, hírhedt kolerajárványok az emberi szarral szennyezett ivóvíz miatt törtek ki.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a hasmenéses betegségek még ma is évente kb. 827 ezer ember halálát okozzák a fejlődő világban. Az amerikai szövetségi járványügyi hivatal, a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) becslése szerint pedig naponta több mint 2000 gyerek halálát okozzák hasmenéses betegségek – ez több, mint amennyit az AIDS, a malária és a kanyaró együttvéve okoz.

Beszennyezett víz

A fejlett világban vízöblítéses vécéket (amiket egyébként egészségtelen pózban használunk), földalatti csöveket és gigantikus szennyvíztisztítókat építettünk, hogy megvédjük magunkat a hatalmas szarkupacainktól, de a technikai fejlődéssel együtt nőtt a környezeti kár is.

Lépj be a Körbe, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a körnek? Lépj be!

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt