„Finnországnak kérelmet kell benyújtania a NATO-katonai szövetséghez való csatlakozásra”- mondta Sauli Niinisto finn elnök és Sanna Marin miniszterelnök csütörtöki közös nyilatkozatában.
„Finnországnak haladéktalanul kérvényeznie kell a NATO-tagságot” - mondta Niinisto és Marin.
Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko Telegramon, egy kérdésre válaszolva figyelmeztette a város lakóit, hogy még mindig nem biztonságos visszatérni az ukrán fővárosba.
„Sajnos egyelőre nem tudjuk minden lakosunk biztonságát garantálni. Ukrajna minden sarka, minden város és település fenyegetettség alatt áll, amíg Oroszország folytatja barbár háborúját velünk szemben” - írta,
Az orosz erők Harkivból való kivonása hallgatólagos elismerése annak, hogy Oroszország képtelen elfoglalni azokat a kulcsfontosságú ukrán városokat, ahol korlátozott lakossági ellenállásra számítottak – közölte az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma legújabb hírszerzési közleményében.
„Annak ellenére, hogy Oroszország a háború kezdeti szakaszában sikeresen bekerítette Harkivot, állítólag kivonta egységeit a térségből, hogy átszervezzék és feltöltsék erőiket a súlyos veszteségeket követően” - írják.
Az ukránok szerdán jelentették be, hogy felszabadították Harkivot, csütörtökön pedig arról jött a hír, hogy a Harkivtól északra lévő Pitomnyk városát is visszafoglalták.
A brit minisztérium közleményében azt is írják, hogy Moszkva prioritása a donbászi hadművelet, ami miatt a Harkov környékén maradt egységek „sebezhetővé váltak az erősen motivált ukrán ellentámadásokkal szemben”. (Guardian)
Hosszú tárgyalások után Finnország csütörtökön várható bejelenti, a NATO-hoz való csatlakozását, majd nem sokkal utána Svédország is csatlakozhat az orosz-ukrán háború következményeként, nyilatkozta öt diplomata és képviselő.
Értesüléseik szerint a NATO-szövetségesek arra számítanak, hogy Finnország és Svédország gyorsan megkapja a tagságot.
Szerdán úgy tűnt, sikerült felmenteni Harkivot, csütörtökön pedig arról érkeztek hírek, hogy a Harkiv és az orosz határ között Pitomnyik települést is sikerült visszaszerezni.
„A megszálló erők védekezésbe kezdtek, hogy lassítsák csapataink offenzívájának ütemét” – áll az ukrán fegyveres erők vezérkarának legfrissebb hadműveleti jelentésében. „Sikereket értünk el Harkiv irányában, ahol folyamatosan visszaszorítjuk az ellenséget, és felszabadítjuk a lakossági központokat” (Guardian)
Ukrajna javaslatot tett Oroszországnak, hogy a mariupoli Azovsztal acélgyárban rekedt, súlyosan sérült védőket cseréljék orosz hadifoglyokra - ezt Irina Verescsuk, ukrán miniszterelnök-helyettes írta online bejegyzésében. “Egyelőre nincs megállapodás, de folytatódnak a tárgyalások" - írta. A mariupoli acélgyárban uralkodó körülmények szörnyűek mind az ukrán katonák számára, akiket az oroszok heves tűz alá vesznek és támadnak, mind pedig az gyárban rekedt ukrán civilek számára. (The Guardian)
mondta Boris Johnson, aki a svéd után a finn elnökkel is találkozott. A közös sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy ez azt jelenti-e, hogy brit katonák lesznek Finnországban, Johnson azt mondta, hogy a megállapodás egyértelmű. "Katasztrófa esetén, vagy ha bármelyikünket megtámadják, akkor egymás segítségére leszünk, akár katonai segítséggel is." A segítség jellege „a másik fél kérésétől függ”, mondta.
A brit kormányfő azt is mondta, hogy a NATO „védelmi” szövetség, hozzátéve, a NATO nem jelent veszélyt senkire. A kölcsönös védelem céljából van ott. Johnson szerint Oroszország ukrajnai inváziója "még közelebb hozta Finnországot és az Egyesült Királyságot egymáshoz". (The Guardian)
"Ha Ukrajna a háború előtt a NATO tagja lett volna, nem lett volna háború" - mondta a párizsi Scineces Po diákjainak Volodimir Zelenszkij. Azt is mondta, hogy országa "kész" tárgyalásokat folytatni, "amíg nem túl késő", jelentette a CNN.
"Minden újabb Bucsával, minden újabb Mariupollal, minden újabb várossal, ahol több tucat a halott, és nemi erőszakot követnek el az orosz katonák, minden embertelenséggel egyre csökken a vágy és a lehetőség a tárgyalásokra és a kérdés diplomáciai úton történő megoldására" - mondta.
Oroszország régóta ellenzi a NATO bővítését és Ukrajna szövetséghez való csatlakozását, és azzal vádolja a NATO-t, hogy aktív katonai építkezést indít az Oroszországgal szomszédos területeken. (BBC)
A 21 éves harckocsiparancsnok, Vagyim Sisimarin egy 68 éves, bicikliző férfit lőtt agyon, nehogy jelentsen az oroszok állásairól. Két másik katonát azzal vádolnak, hogy még a háború legelején civilek házait lőtték rakétákkal a Harkivi körzetben álló Kozacsa Lopan faluban.
Kao Ju-seng 2005 és 2007 között volt kínai nagykövet Ukrajnában, egy online szemináriumán azt mondta, hogy Oroszország háborúja kudarcot vallott.
Kao szerint Moszkva Putyin uralma alatt soha nem fogadta el igazán a volt szovjet államok szuverenitását és függetlenségét, és a területük gyakori "megsértése jelenti a legnagyobb veszélyt a békére, biztonságra és stabilitásra Eurázsiában."
Kao szerint “a Putyin-rezsim külpolitikájának központi és meghatározó iránya, hogy a volt Szovjetuniót kizárólagos befolyási övezetének tekintse, és a birodalmat az Oroszország által uralt különböző szférák integrációs mechanizmusain keresztül állítsa helyre.”
Ezt az ukrajnai háború drámai módon megváltoztatta, és Kao szerint a háború végeztével valószínűleg egy olyan új világrend fog kialakulni, amelyben Ukrajna kikerül Oroszország "befolyási övezetéből" és Európához fog tartozni, Oroszország politikai, gazdasági, katonai és diplomáciai hatalma pedig drasztikusan meggyengül és elszigetelődik.
Kao kijelentéseiről a kínai Pheonix News számolt be, de később törölték az oldalról bejegyzést. (The Guardian)
A mariupoli Azovsztal acélgyárban meghúzódó utolsó ukrán harcosok közül kettőnek a felesége szerdán arra kérte Ferenc pápát, hogy segítsen a katonák harmadik országba juttatásában.
A 27 éves Katyerina Prokopenko és a 29 éves Julija Fedoszjuk mintegy öt percig beszélt a pápával a Szent Péter téren tartott általános audiencia végén, és arra is kérték, hogy közvetlenül járjon közben Vlagyimir Putyin orosz elnöknél, hogy engedje el a férfiakat, mert "az orosz fogság nem opció."
A Reuters jelentése szerint hallani lehetett, hogy Prokopenko az mondja, "Ön az utolsó reményünk, remélem, meg tudja menteni az életüket. Kérem, ne hagyja őket meghalni".
Elmondásuk szerint kedden beszéltek utoljára a férjükkel, akik az Azov-ezred tagjai. "Katonáink arra várnak, hogy egy harmadik országba menekítsék őket, és hogy letegyék a fegyvert" - mondta Fedoszjuk. (The Guardian)
Ez némileg valósabb képet fest arról, hogy valójában milyen súlyos csapást jelentenek az orosz gazdaságra a nyugati szankciók a mesterségesen fenntartott rubelárfolyamnál.
Az amerikai képviselőház még hétmilliárd dollárt hozzá is csapott ahhoz a 33 milliárdhoz, amit Joe Biden ajánlott Ukrajnának. Dmitrij Medvegyev, Putyin elnök egykori székmelegítője szerint az USA "súlyos vereséget akar mérni" Oroszországra, korlátozva fejlődését és politikai befolyását a világban". Ebben aligha téved.
Oleh Szinyehubov, Harkiv kormányzója a Telegramon közzétett frissítésében azt írja, hogy “a fegyveres erők sikeres akcióinak és több település felszabadításának köszönhetően Harkivban most viszonylag nyugodt a helyzet. Azonban mindig nem lehet elveszíteni az éberségünket. Nagyon óvatosnak kell lenni, és nem szabad feleslegesen az utcán tartózkodni. A nemrég felszabadított településekre is veszélyes visszatérni. Az ellenség teljesen aláaknázott mindent, beleértve az iskolákat, óvodákat és a házakat is. Jelenleg a különleges erők végeznek aknamentesítést. A létfontosságú infrastruktúra, a gáz és az áram helyreállítása is folyamatban van, az áramellátás már részben helyreállt a harkivi járásokban. A megszállók összes háborús bűntettét rögzítjük, amelyek az ellenség embertelen természetét bizonyítják."
A harkivi fronton az ukrán erők két hete indítottak ellentámadást, melynek eredményeként mostanra nagyjából sikerült lőtávolon kívülre szorítaniuk az orosz tüzérséget. A harkivi fronton elért ukrán sikeret az oroszok keleti offenzívájának egészét hátráltatják, az orosz hadseregnek erőket kellett átcsoportosítania az izjumi zsebbből, illetve az ukrán erők előretörése lassan már az utánpótlási vonalakikat is fenyegeti. (The Guardian)
Kirill Sztremouszov, a herszoni katonai-polgári közigazgatás frissen kinevezett oroszpárti helyettes vezetője az orosz hírügynökségek szerint azt mondta, hogy lesz egy kérése: a Herszon régió legyen teljes jogú tagja az Orosz Föderációnak. Azt is mondta, hogy Herszonra „az év végére” teljes mértékben az orosz törvények vonatkoznak majd.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt "reagálta", hogy Herszon lakosainak kell eldönteniük, akarnak-e csatlakozni Oroszországhoz, hozzátéve, hogy a döntésnek egyértelmű jogi alapokon kell állnia.
A régió az Oroszország által 2014-ben annektált Krímtől északra található. Herszon volt az első nagy ukrán város, ami orosz erők kezére került, miután Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát. Oroszország áprilisban közölte, hogy teljes ellenőrzést szerzett a régió felett. Herszon stratégiai szempontból fontos, mert a Krím-félsziget és az oroszok által támogatott kelet-ukrajnai szeparatista területek közötti szárazföldi összeköttetés egy részét biztosítja. (The Guardian)