Megérkezett a legrosszabb forgatókönyvekben megjósolt két számjegyű infláció

május 10., kedd 11:46
32

Nagyon úgy tűnik, hogy a legrosszabb forgatókönyv valósul meg az elszabaduló inflációval kapcsolatban. A Magyar Nemzeti Bank márciusban úgy számolt, hogy kedvezőtlen esetben az árindex 10 százalék fölé is emelkedhet. A jegybank szerint a tetőzés júliusra várható, a legrosszabb forgatókönyv szerint ekkor 11 százalékos lesz az infláció mértéke. Ezzel évtizedes rekordok dőlhetnek meg.

Nos, azt még nem lehet tudni, hogy júliusban lesz-e 11 százalékos infláció, de az áprilisi számokat már ismerjük: 9,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest. "Ilyen magas áremelkedésre egyetlen szakértő sem számított, a legmagasabb becslés 9,2 százalékos volt. Utoljára 2001 nyarán, vagyis több mint húsz éve volt példa ennél nagyobb áremelkedésre" - reagált a hírre a Portfolio cikke. Ami pedig ennél is jobban fáj, hogy igazából megérkezett a két számjegyű infláció. A maginfláció ugyanis a márciusi 9,1 százalékról 10,3 százalékra ugrott, és ez az igazi lényeg.

A maginfláció ugyanis az árszínvonal-változás egyik legfontosabb mutatószáma, elsődleges célja, hogy kiszűrje az olyan egyszeri, átmeneti és nem piaci eredetű árhatásokat, mint például a hatósági döntések vagy a rendkívüli időjárás. Tehát ez kiszűri a mindenféle hatósági áras trükközést, amiben az Orbán-kormány már egy ideje nagyon erős. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor kormányfő április végén jelentette be, hogy július 1-ig maradnak a hatósági árak. A miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy amíg az orosz-ukrán háború nem ér véget, addig az árak nőni fognak.

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

Ez a rossz inflációs forgatókönyv természetesen a nyugdíjasokat is sújtja. A nyugdíjas inflációs kosár áremelkedése egy év alatt 9,3 százalékos volt. Januárban 5 százalékos emelést kaptak a nyugdíjasok, Gulyás Gergely miniszter azonban az április végi Kormányinfón jelentette be, hogy a magas infláció miatt nyugdíjemelésről döntött a kormány. Ennek mértéke 3,9 százalékos emelés lesz június elsejétől, mert a kormány 8,9 százalékos inflációval kalkulál idénre. Miközben a nyugdíjas infláció 9,3 százalékos volt áprilisban.

Bár a kormány nem feltétlenül boldogtalan a magas infláció miatt, legalábbis a Brüsszelnek küldött Konvergencia Programban összességében arról írtak 80 oldalon keresztül, hogy csuda jól fognak idén is élni a magyarok. Ennek okát pedig abban látják, hogy a magasabb inflációs környezet ösztönzi a bérnövekedést. Ez valójában maximum egy veszélyes ár-bér spirál lehet.

Igazából már a fogyasztásban is látszik a magas infláció, bár a KSH márciusi kiskereskedelmi adatai 16,2 százalékos növekedést mutattak. Az adatokat jobban megnézve ugyanakkor az látszik, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 0,3 százalékkal csökkent. Tehát kevesebb élelmiszert vettek a magyarok, amit az indokolhat, hogy az élelmiszerek ára 15,6 százalékkal emelkedett. Ha pedig hozzátesszük, hogy a GKI szerint a magyar települések 87 százalékában nem érték el a keresetek az országos átlagot, akkor tisztább képet kaphatunk arról, miként élnek a magyarok.

Március volt az a hónap, amikor a kormány csúcsra járatta a választás előtti osztogatást, a visszakapott szja-t pedig nem élelmiszerre, hanem például ruhára vagy műszaki cikkre költötték el az emberek. A választásnak és az osztogatásnak azonban vége, az infláció és a 2635,6 milliárd forintos költségvetési hiány (az éves terv 83 százaléka) pedig velünk marad. Az ellenzék a választás előtt és a választás után is inkább áfacsökkentéssel harcolna az infláció ellen.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt