Litvánia flottát szervezne az ukrán gabonaexport biztosítására

külföld
2022 május 24., 09:12

Az ukrán háború egyik legnagyobb hatású továbbgyűrűző következménye az élelmiszerválság lehet, amit az okoz, hogy Oroszország a hadműveletei részeként blokád alá vonta az ukrán kikötőket. Ezzel lényegében elvágta a világpiactól a világ egyik legnagyobb gabonatermelőjét, aminek katasztrofális következményei lehetnek a globális élelmiszer-biztonságra.

Szántóvető egy Odesza megyei napraforgóföldön. Ukrajna amellett, hogy a világ egyik fő gabonatermelője, a világ egyik legfőbb növényolajtermelője is. Pillanatnyilag a gabonaexport a legégetőbb probléma, de ugyanez lesz a helyzet a napraforgóval is hamarosan.
photo_camera Szántóvető egy Odesza megyei napraforgóföldön. Ukrajna amellett, hogy a világ egyik fő gabonatermelője, a világ egyik legfőbb növényolaj-termelője is. Pillanatnyilag a gabonaexport a legégetőbb probléma, de ugyanez lesz a helyzet a napraforgóval is hamarosan. Fotó: GENYA SAVILOV/AFP

Ezen a helyzeten változtatna Litvánia. Külügyminiszterük, Gabrielius Landsbergis hétfői londoni látogatásán vetette fel, hogy nemzetközi kísérőflottát kéne szervezni az ukrán gabonaszállítmányok útjának biztosítására. Elképzelése szerint, amit Liz Truss brit külügyminiszter elvi támogatásáról biztosított, a kísérőflotta nem a NATO keretében valósulna meg, abba olyan harmadik országokat is bevonnának, amelyeket kifejezetten sújtana az ukrán gabonaszállítmányok elmaradása. Például Egyiptomot.

Landsbergis szerint már nem maradt idő az elmélkedésre, lépni kell. "Öt-hét héten belül eljön az aratás, de nincs hol elraktározni a termést" - mondta, hozzátéve, hogy a tengeri szállításon kívül más alternatív szállítási útvonal sincs. Ha közúton próbálnák exportálni a gabonát, az nagy logisztikai nehézségekkel járna, a torlódások miatt a kamionok 5-9 hét alatt tudnák csak elérni a romániai, lengyelországi, litvániai kikötőket, ahol aztán még át is kéne rakodni az árut. "Ez azt jelenti, hogy az észak-afrikaiak, közel-keletiek, dél-kelet ázsiaiak rendkívül magas árat fizethetnek majd a búzáért kukoricáért, más termékekért, hogy élelmet rakhassanak az asztalukra" - mondta, hozzátéve, hogy Ukrajnának 80 millió tonna gabonát kéne idén exportálnia, és ezt most már kizárólag Odeszából tudná megtenni.

Árpamező Odesza megyében 2022. május 22-én, Oroszország ukrajnai háborújának 88. napján.
photo_camera Árpamező Odesza megyében 2022. május 22-én, Oroszország ukrajnai háborújának 88. napján. Fotó: GENYA SAVILOV/AFP

Ehhez azonban nem elég kíséretet biztosítani a teherhajóknak, aknamentesíteni is kell az útvonalat - az oroszok és az ukránok elaknásították a környéket, kölcsönösen korlátozva ezzel flottáik mozgását. Ezen felül meg kéne szerezni Törökország hozzájárulását is, mert a Boszporuszon át a törökök ellenőrzik a hozzáférést a Fekete-tengerhez, engedélyük nélkül semmilyen hadihajó nem haladhat át a Fekete-tengert az Égeitől elválasztó szoroson.

Törökország eddig óvakodott minden olyan lépéstől, amit Oroszország eszkalációként értékelhet, de Landsbergis szerint tekintettel arra, hogy ők maguk is nagy gabonaimportőrök, az ukrán gabonaexport lehetővé tétele nekik is érdekükben áll, mivel annak elmaradása globálisan is hozzájárulna a gabonaárak emelkedéséhez.

Landsbergis szerint azonban ez a flotta humanitárius küldetést teljesítene, vagyis nincs szó olyasfajta beavatkozásról, mint amilyen egy repüléstilalmi övezet bevezetése lenne, és direkt nincs szó arról, hogy a NATO kísérné az ukrán hajókat. "Ebben az esetben a hadihajók, katonai gépek csupán azt biztosítanák, hogy a gabonaszállítmányok elhagyhassák Odeszát, és orosz beavatkozás nélkül, biztonságban érhessék el a Boszporuszt.

Liz Truss brit külügyminiszter szerint Landsbergis tervét a globális élelmiszer-biztonság védelmében meg kell valósítani és "Nagy-Britannia sürgős megoldáson dolgozik annak érdekében, hogy az ukrán gabona elhagyhassa az országot". Korábban António Guterres, az ENSZ főtitkára már arra figyelmeztetett, hogy az idei ukrán gabonaexport elmaradása az "éhezés hurrikánját" szabadíthatja el. A világ legkevésbé fejlett 41 országa gabonaszükséglete harmadát fedezi ukrán és orosz forrásokból. (Via The Guardian)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.